10 magyar történelmi film – Ajánló házi mozigépészeknek I.

Árvai Tünde Mozgókép

Oszd meg másokkal is:

Árvai Tünde Mozgókép

Mostani válogatásunk jóvoltából a kedves Olvasó felzárkózhat magyar történelmi filmek megtekintése dolgában. Összeszedtünk 10 olyan filmet, amelyről korábban már tettünk közzé a rovatban bővebb ajánlót, ismertetést vagy elemzést. Ezekből kiderül, hogy a cikkíró történész milyennek látta az adott alkotást, irányíthatja a figyelmet, de akár vitára is sarkallhat. A filmben ábrázolt időszakok kronológiai sorrendje szerint haladunk.

Ha mostanság filmszínházba vágyunk, be kell érnünk az otthoni „mozivásznakkal”. Vannak, akik projektorral vetítenek. Vannak, akik egy nagy átmérőjű lapos tévére szegezik tekintetüket. Vannak, akik leginkább a laptop képernyőjére tapadnak. Az otthoni mozizás előnye, hogy ha szerencsénk van, megvárnak a kezdéssel, megválaszthatjuk a helyünket, van utánpótlás nassolnivalóból és akár megállítják a filmet, ha kiugranánk egy kis szünetre…

  1. Sacra Corona (2001)

A magyar filmográfia igencsak szegényes középkori témát érintő opuszok tekintetében. Koltay Gábor, 2001-ben a millennium apropóján vitte vászonra Salamon király, Géza és László hercegek történetét a Sacra Corona című filmben. Udvari intrikák, László-legendák és egy nemzeti jelkép születése zajlik a képkockákon. Cikkében Halmágyi Miklós azt boncolgatta, hogy a mű mennyiben bír forrásértékkel a történettudomány számára.

  1. A napfény íze (1999)

A film a zsidó, Sonnenschein család több nemzedéken átívelő történetét meséli el az Osztrák-Magyar Monarchia boldog béke idejétől a holokauszt borzalmán át az 1956-os forradalomig. Bödők Gergely írásában, amellett, hogy elhelyezte a filmet Szabó István életművében, bizonyította annak komplex voltát: „itt egy történelmi mezbe öltöztetett családtörténet fog kibontakozni. De hamar, már a film első negyedének megnézése után kiderül, hogy ennél jóval többről van szó. A sokféle helyről verbuvált nemzetközi színészgárdával a rendező érdekes habarcsot kevert a filmvászonra: a családtörténetet megtörő-alakító huszadik századi magyar (és közép-európai) történelem és a folyvást változó történelemhez alkalmazkodó családtörténet egymást kölcsönösen feltételező kettősségét.”

  1. Szürke senkik (2016)

2016-ban igen nagy érdeklődés övezte Kovács István rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró közös munkáját. Nem érdemtelenül. Ahogy Fóris Ákos írásából kiderül az első világháborús postagalamb-szolgálatra fókuszáló alkotás: „nem esik bele sem a didaktikus háborúellenesség, sem a heroizálás vétségébe, a háborús filmek hibáinak árnyékát nem tudja átlépni. A háborús filmek általános negatív vonása, hogy gyakran a cselekmény érdekében lemond a katonai rációról, s nem igen érthetjük meg azt, hogy mi, miért történik a képernyőn.”

  1. Agitátorok (1969)

A Balázs Béla Stúdió filmalkotása eredetileg a Tanácsköztársaság 50. évfordulójára kiírt pályázatra készült. Mivel nem felelt meg a hatalom elvárásainak, betiltották. Gyönki Viktória tekintette át, hogy miért nem volt kívánatos közzététele: „A szereplők fiktívek, de a forgatókönyv visszaemlékezéseken alapul. Néhány archív felvételtől eltekintve beszélgetéseket, vitákat láthatunk ideológiai kérdésekről, amelyek elsősorban a kommunizmus és a forradalom célját, minőségét, vagy a hatalom működését érintik. A film természetesen a múlt eseményeire kíván reflektálni, olyan módon, hogy azt szinte egybe mossa a jelennel.”

  1. A hentes, a kurva és a félszemű (2018)

Szász János meglehetősen nyomasztó filmje 1925-be kalauzolja nézőit. Egy megtörtént darabolós gyilkosság indítékai bontakoznak ki szemeink előtt. Sipos Nikoletta cikkében nemcsak a konkrét esetről számol be, hanem kitekint a Horthy-korszak rémtetteire, gyilkossági statisztikáira is.

  1. Az ötödik pecsét (1976)

Fábri Zoltán 1976-os filmjének fókuszában az a morális kérdés áll, hogy vajon az egyéni vagy a közösségi érdek a fontosabb? Maróti Zsolt Viktor összefoglalta Paksa Rudolf gondolatait, amelyeket az Anno Filmklub közönségével osztott meg. A film a második világháború záróakkordját mutatja be, ugyanakkor nem mentesülhet saját korának, az 1970-es évek Magyarországának lenyomatától sem.

  1. 1945 (2017)

1945. Egy magyar falu. Éppen lakodalomra készülnek. Nagy riadalmat kelt a két ortodox zsidó érkezése. Vajon mit akarnak? Felbolydul a nép, felbolydul a lelkiismeret. Ahogy Réfi Oszkó Dániel ismertetője végén írja: „Megtekintése (és a szintén ajánlott Szántó T. Gábor novella elolvasása) nem éppen kellemes szórakozás, de hasznos és fontos élmény, különösen amennyiben szeretnénk megérteni a magyar társadalom holokauszt utáni lelki állapotát, mert mint az egyik kritika fogalmaz: »az 1945 a magyarokról szól. De nem biztos, hogy örülünk neki.«”

8. Utolsó jelentés Annáról (2009)

Mészáros Márta filmje Kéthly Anna, szociáldemokrata politikus életművének állít emléket. Cikkében, Árvai Tünde arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon a film jóvoltából milyen mértékben ismerhető meg a magyar parlamentbe jutott második képviselőnő jelleme, élettörténete, munkássága: „Az Utolsó jelentés Annáról című film talán többet elárul Magyarország 1970-es évekbeli közhangulatáról és a Kádár-rendszer hazai, valamint nemzetközi megítéléséről, működési mechanizmusáról, mint főhőséről. Kéthly Anna alakja, életpályája leginkább csak illusztrálja, hogy egyetlen emberöltő alatt milyen viharos változások zajlottak országunkban.”

  1. Megáll az idő (1981)

Gothár Péter és Bereményi Géza Megáll az idő című filmalkotása az 1960-as évek fiatalságáról, az 1956-os megtorlásokat követő ocsúdásról. A film megtekintéséhez vagy újra megtekintéséhez Bern Andrea csinál kedvet és villant fel szempontokat Olvasóink számára: „A kamaszok nemzedéke éppen ébredezik a keszonban. A keszonban, ami teljes és fojtogató valójában már csak a felnőttek megkövült világlátásában létezik, akik öntudatlanul, ösztönösen éppen kifelé tartanak belőle, örökül és tanácsként azonban csak ennek az élettapasztalatát tudják továbbadni. Pedig a fiatalok örökérvényű és természetes kérdésekre keresnének válaszokat, mint saját, ébredező szexualitásuk és a kiismerhetetlennek tűnő másik nem. Választ azonban egy poros és neonfényű mesterséges világ problémáira kapnak, nem a sajátjaikra.”

  1. A tizedes meg a többiek (1965)

„Mi lehet a titka a töretlen népszerűségnek? Itt nem diadalmas hősök játszanak a monumentális filmeposzban. Nincsenek heroikus jelenetek, színes szélesvásznú történetek. S talán pont ezért a közelség miatt a kisember háborús botladozását bemutató film vált a magyar filmtörténet egyik legsikeresebb háborús filmjévé.” – írta róla Kiss Gábor Ferenc.

Kellemes időtöltést kívánunk!

Árvai Tünde

Ezt olvastad?

Tom Hanks repülő cirkusza – A levegő urairól történészszemmel
2024. január 26-án mutatták be az Apple TV+ felületén a Levegő urai (Masters of the Air) című minisorozat első epizódját.
X
Támogasson minket