29 lépés az antik műveltség világában – Az AGATHA sorozat
Klasszika-filológiáról és ókortudományról kevés szó esik portálunkon, pedig célunk az, hogy a szakma minden szegmenséről tudósítsunk. Mai cikkünkben egy nagymúltú műhely folyóirat és könyvsorozatait mutatjuk be.
Közel tíz éve, hogy Havas László professzor közreadott egy terjedelmes történeti kitekintéssel is kiegészített helyzetelemzést a debreceni klasszika-filológia helyzetéről a Debreceni Szemle hasábjain. Az eltelt években sok minden változott Debrecenben az ókortudományt illetően. Voltak szervezeti átalakulások, változott a tanszékvezető(k) személye, az osztatlan tanárképzéssel új tantervek jöttek létre, sőt 2016-ban Forisek Péter és Kerepeszki Róbert tollából napvilágot látott a tanszék(ek) történetének új feldolgozása is. Ez utóbbi áttekintésben, vélhetően abból a szerkesztési elvből következően, hogy az utóbbi évek bemutatása a tanszékvezetők személyére koncentrált, kevesebb hangsúlyt kapott az, amit Havas professzor úr többször is nyomatékkal említett a maga beszámolójában. Nevezetesen: a tanszék publikációs tevékenysége, különösen pedig a tanszékhez köthető könyvsorozatok.
A magyar ókortudomány egyik legrangosabb, nemzetközi szerkesztőbizottsággal rendelkező és széleskörű cserekapcsolatokat ápoló folyóirata, az Acta Classica Universitatis Debreceniensis (ACD) immár 53. kötetét publikálta. Az 1960-as években Borzsák István alapította, majd évtizedekig Havas László volt a főszerkesztője. Jelenleg Gesztelyi Tamás és Németh György professzorok gondozzák a folyóiratot, amelynek tartalomjegyzékei elérhetők a tanszék honlapján. Aligha lehet túlhangsúlyozni azt a tényt, hogy politikai – gazdasági – oktatási változások közepette ötvenhárom éve megszakítás nélkül, minden évben megjelent az ACD idegen nyelven, neves külföldi közreműködőkkel.
Kisebb múltra tekinthet vissza az a sorozat, amely az 1990-es évek közepén indult. Cicero öröksége címmel jelent meg 1995-ben az első kötete az AGATHA sorozatnak, amely idén a 29. kötetnél (Városok és területük az antikvitásban) tart. A kötetek bibliográfiai adatai szintén elérhetők a tanszék honlapján. A figyelmes böngészőnek az is nyomban feltűnik, hogy az Agatha sorozat „mellékhatásaként” egy al-sorozat három kötete is napvilágot látott. A Series Latina alcímet viselő sorozat darabjai egytől-egyig Havas László gondozásában jelentek meg, s egy római történetíró, Florus összes művének, illetve Szent István Intelmeinek latin szövegét adják közre kritikai apparátussal. Utóbbiból francia fordítással kétnyelvű kiadás is megjelent. Visszatérve az AGATHA köteteihez inspiráló változatosságot látunk: egyetemi segédkönyvek, szöveggyűjtemények, szövegkiadások, tanulmány- és konferenciakötetek egyaránt megjelentek.
Az első kategóriára a Bevezetés az ókortudományba címet viselő kötetek jelentik a példát, amelyekből öt jelent meg és egyetemi kurzusok kötelező olvasmányai mind a mai napig. Az első kötetben az ókortudomány fogalmáról, a szövegkritikáról, az epigráfiáról, régészetről stb. olvashatnak az érdeklődők. A kötetet két fejezetcíme jellemzi leginkább: ’A szöveg mint forrás’ és ’A tárgy mint forrás’. A harmadik kötet az antikvitás történetét és kronológiáját tekinti át. Míg az utóbbi tárgykörnek (Olajos Teréz, Havas László és Gesztelyi Tamás feldolgozásában) magyarul máig mellőzhetetlen összefoglalása a két írás, az előbbit a Németh György szerkesztésében megjelenő ókortörténeti tankönyvek kissé háttérbe szorították az egyetemi hallgatóság körében. Az irodalomtörténetet az antik auktorokon keresztül öleli fel a negyedik kötet, míg az ötödikben egészen modern téma az informatika is helyet kap (Forisek Péter – Kerepeszki Róbert). Az ötödik kötet másik tárgya az etruszkológia, amely hazai és külföldi szakemberek tanulmányain keresztül mutatja meg az etruszkok eredetét, tárgyi kultúráját, vallását.

Forráskiadások is színesítik a palettát, ezek egyik darabja Nadányi János, egy kora-újkori magyar szerző történeti munkája, amelyet kétnyelvű kiadásban vehet kezébe az AGATHA XI. kötetének olvasója. Ókeresztény latin írók címmel 2003-ban jelent meg egy olyan darab, amely akár egy másik nagy múltú sorozatba is tartozhatna. Öt keresztény szerző munkáit közli bevezetővel, magyarázó jegyzetekkel és rövid kritikai apparátussal. Ez a szerkezet az Auctores Latini című sorozat darabjaihoz hasonítja ezt a kötetet. Ebben a sorozatban az 1960-as évek óta jelennek meg az egyetemi latin oktatást segítendő szövegek, szövegkiadások, amelyek kiadói között debreceni neveket (Gesztelyi Tamás, Havas László, Tegyei Imre, Németh Béla, Szekeres Csilla) is találunk. A szöveges források mellett az AGATHA a tárgyi forrásokat sem mellőzte. Talán kitűnt ez már a Bevezetés az ókortudományba I. szerkezetéből is. A XXVII. kötet tárgya a brigetioi gemmaleletek, amelyeket Gesztelyi Tamás katalogizált, írt le. A kiadvány annál is fontosabb, mert az utóbbi évtizedek talán legintenzívebb és sok új eredményt felszínre hozó római koros régészeti feltárásához kapcsolódik, amelyet Borhy László akadémikus vezetésével folytattak (és folytatnak) a pannoniai Brigetióban.

Az AGATHA sorozat az ókortól a kora-újkorig a latin-görög ill. latinos civilizáció megannyi kincsét tárja az olvasó elé, vagy ad eligazítást ebben a régen letűnt, de máig ható világban. Teszi mindezt műfaji korlátok nélkül: szöveggyűjtemény, konferencia kötet, kritikai szövegkiadás, gemma-katalógus egyaránt része lehetett. Ennél azonban talán sokkal fontosabb, hogy a kötetek többsége a magyar ókortudomány széles együttműködésében jött létre, számos szerző bevonásával. Így volt ez már az első kötetben, s így van a legutóbbiban is. Reméljük, hogy a sorozat a jövőben is újabb, a korábbiakhoz méltó darabokkal gyarapítja a hazai ókortudomány könyvtárát!
A kötetek mindegyike elérhető a tanszéken, azokat postaköltség ellenében szívesen eljuttatják az érdeklődőknek. Elérhetőségek a DE BTK Történelemi Intézet és a Tanszék honlapján.
Ezt olvastad?
További cikkek
Magyarok és lengyelek testvérbarátsága a 20. század elején
A Bibliotheca Hungaro-Polonica – Magyar-lengyel Könyvtár 2018-ban, Lengyelország függetlenedésének századik évfordulóján azzal a céllal jött létre, hogy a huszadik század első felében különösen aktív magyar-lengyel kulturális kapcsolatok hatására 1929–1938 között […]
Egy álommal kevesebb – JFK életrajzáról
John Fitzgerald Kennedy vitán felül a 20. századi amerikai elnökök legnépszerűbbike – vagy helyesebben talán, legismertebbike. JFK egyszerre volt korában – és mindmáig – második világháborús veterán, popkulturális ikon, a […]
Németország, a vonakodó szövetséges?
Ha Németország katonai potenciáljáról érdeklődnénk, az átlagember valószínűleg egy pacifista országot vázolna fel nekünk – vagy kiegészítve némi romantikus „nosztalgiával” a 20. század első felének német katonai sikerei iránt; vagy […]
Előző cikk
Heti ajánló 2017/40.
Október első hetében is rengeteg érdekes tudományos előadás lesz a Koreai-félsziget biztonságának aktuális kérdéseitől a szudáni magyar régészeti expedíciókig. A hét második felében pedig négy konferencia is lesz a fővárosban. Heti […]