Beth Harmon szexivé tette a sakkot – A Vezércselről

Oszd meg másokkal is:

Mozgókép

Tavaly őszi megjelenése óta szinte lehetetlen megkerülni a Netflix Vezércsel (The Queen’s Gambit) című sorozatát. Milliók rajonganak a Walter Tevis azonos című, 1983-as regénye alapján készült produkcióért, mely egy fiktív sakkozónő, Beth Harmon életét, nehézségeit és sikereit mutatja be. A hét részes minisorozat nem csak az izgalmas történet, a jól megírt forgatókönyv, valamint a kiváló alakítások miatt érdemel figyelmet. Bár a történet kitalált, történelmi kerete bámulatosan igényes, korhűen megalkotott, az alkotás egy érdekes korszakba nyújt betekintést.

A Vezércsel plakátja (Forrás imdb.com)

Beth Harmon (Anya Taylor-Joy) élettörténetének bemutatása az ötvenes években kezdődik, amikor elveszíti szüleit, és árvaházba kerül. Az intézmény gondnoka vezeti be őt a sakk izgalmas világába, amely azonnal beszippantja. Beth éjszakánként fejben játssza újra a partikat, keresi a hibákat, dolgozik a stratégián. Mindeközben látjuk az állami árvaház ijesztő légkörét, egy furcsa, zárt világot, ahol a főhősnő többek között rászokik a nyugtatókra, hangulatjavítókra, amelyeket azért kapnak a gyerekek, hogy kiegyensúlyozottabbak (és könnyebben kezelhetők) legyenek.

A pince, ahol minden kezdődött (Forrás imdb.com)

Bethről hamar kiderül, hogy egy sakkzseni-csodagyerek, elkezd versenyeken részt venni, melyeket sorra meg is nyer. A nagy fordulatot az jelenti az életében, amikor kiskamasz korában örökbe fogadják. Az új környezete nem ideális, de sok lehetőséget megnyit Beth előtt. A nevelőapja nem sokkal örökbefogadása után elhagyja a családot, így Beth nevelőanyjával marad, aki nem veti meg az alkoholt – „ideális” partner a gyógyszerfüggő Bethnek. Mindeközben a kamasz lány megállíthatatlanul halad előre a sakk férfias világában, rendre nyeri meg az egyre fontosabb, rangosabb versenyeket. Nevelőanyja támogatja őt, annak ellenére, hogy nem sokat ért a sakkhoz, ahhoz a világhoz, amelyben Beth otthonosan érzi magát, amelyben boldog.

Fontos kiemelni, hogy bár a történet kitalált, minden részlete szakértők által megalkotott, hiteles. A filmben látott sakkjátszmákat Garri Kimovics Kasparov, egykori sakk világbajnok tervezte meg, így nem csoda, hogy a szakma is elismerően nyilatkozott a filmről. Polgár Judit nyolcszoros magyar sakkolimpikon is megdicsérte a filmet, bár meglátása szerint, Beth története kissé idealista, hiszen a sakk világa még évtizedekkel később is férfiak által dominált volt, akik nem feltétlenül voltak képesek olyan nyitottan és pozitívan viszonyulni egy nőhöz, mint ahogy azt a filmben látjuk.

A segítők (Forrás imdb.com)

Bár a Vezércsel egy fejlődéstörténet, egy lány nővé, egy versenyző bajnokká érésének története, illetve egy hangulatos kosztümös film, hátterében a korszak fontos eseményei zajlanak, jelenségei tűnnek fel. A film az ötvenes évek végén, a hatvanas években játszódik, ami a feminizmus egyik kulcsfontosságú időszaka volt. Az ötvenes években, valamint a hatvanas évek legelején elsősorban az Egyesült Államokat egyfajta „antifeminizmus”, „hímsovinizmus” jellemezte, az úgynevezett mccarthyzmus alatt erőteljes propagandával igyekeztek visszaterelni a nőket – akik a második világháború alatt dolgozni, önállósodni kényszerültek – a hagyományos, tradicionális életvitelbe. Erre a fajta propagandára jó példák a korszak plakátjai és reklámjai, melyeken a nő tökéletes háziasszonyként jelenik meg – csinos, jól főz, jó anya, mindig szép és mosolyog – akinek az ideális ajándék csakis a korszak valamely reform-háztartási készüléke lehet. A férfiakat célzó reklámok esetében – főleg cigaretta, alkohol termékek reklámozása során – a nők a csinos kiegészítők, akik szexi lábaikkal eladhatóvá teszik a terméket. Ebben a korszakban kezdődik Beth története, ez köszön vissza nevelőanyja személyes drámájában, az elfojtott vágyak, álmok által, valamint Beth lányosztálytársai által, akik tökéletesen belesimulnak ebbe a rendszerbe.

Anya, menedzser, ivócimbora (Forrás imdb.com)

Erre a jelenségre „érkezett” válaszként a hatvanas években (és a hetvenes években is zajlott) a feminizmus úgynevezett második hulláma, illetve a szexuális forradalom, melyek kéz a kézben jártak a korszakra szintén jellemző hippi-mozgalommal. Bár a váltás nem élesen érzékelhető, hiszen az évek múlásával Beth maga is érik és változik a filmben, de ha figyelünk a részletekre, a jelmezekre, a zenére, tetten érhető az új korszak beköszönte. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kosztümök, illetve a díszletek nagyon igényesek, a sorozat látványvilága (a kissé idétlen moszkvai és párizsi külső képeket leszámítva) legalább annyira magával ragadó, mint a történet maga.

Éjszakai újrajátszás a hálóterem plafonján (Forrás imdb.com)

A sorozat, illetve a főszerepet játszó Anya Taylor-Joy is bezsebelt egy-egy Arany Glóbuszt, és a film rendezője, a már kétszer Oscar-díjra jelölt Scott Frank is több elismerést kapott.

A film megjelenése óta hatalmasat nőtt a sakkjáték népszerűsége, ahogy több kritikus is fogalmazott Beth Harmon szexivé tette a sakkot. Mindennek ellenére a film nem (csak) a sakkról szól, és a sakk iránt nem rajongó, nem érdeklődő nézőknek is kellemes, izgalmas kikapcsolódást jelenthet.

Tóth Gödri Iringó

Ezt olvastad?

A Kossuth Klub előadóterme 2018. október 6-án pedagógusokkal, egyetemi hallgatókkal és középiskolás diákokkal telt meg, mivel a Történelemtanárok Egylete (TTE)
Támogasson minket