75 cikk a második világháborúról | Válogatás eddig megjelent írásainkból

Hetvenöt éve, 1945. május 8-án tette le a fegyvert a náci Németország, amivel az európai hadszíntéren véget ért a második világháború. Cikkünkben olyan eddig megjelent írásainkból válogattunk, amelyek a világháborúval kapcsolatosak. A hetvenöt cikk mellett összeszedtük azokat a történészinterjúkat is, amik a téma vagy a korszak kutatóival készültek.

Magyarország a második világháborúban

2018 októberében Pók Attila, Püski Levente, Szakász Sándor, Szita Szabolcs és Turbucz Dávid részvételével vitát tartottak Horthy Miklósról, de még inkább a Horthy-rendszert érintő legfontosabb kérdésekről. A kerekasztal-beszélgetésről Mit kezdjünk Horthyval? – Horthy-vita a Kossuth Klubban címmel jelent meg írásunk.

Teleki Pál két válságos időszakban volt Magyarország miniszterelnöke – politikája történelmünk vitatott kérdései közé tartozik.  Lengyelországban azonban magas rangú kitüntetést adományoztak neki halála után, Varsóban emléktábla és utcanév is őrzi emlékét. „Pawel Teleki” – egy magyar miniszterelnök lengyel szemmel című cikkünk annak okait keresi, hogy a huszadik század egyik legmegosztóbb magyar történelmi személyiségét miért tartják különös becsben a lengyelek.

Simon Attila Magyar idők a Felvidéken 1938–1945, Az első bécsi döntés és következményei című új könyvével egy új szempontrendszert próbált az első bécsi döntésről szóló történeti diskurzusok részévé tenni, a munka a két világháború közötti csehszlovák demokráciát megtapasztaló magyar kisebbség nézőpontjából tekinti át a terület magyar államba történő reintegrációját. Ezt a kötetet mutatja be Magyar idők a Felvidéken 1938–1945 című cikkünk.

A Magyar Történelmi Társulat 2013 októberében Szegeden konferenciát rendezett Háborús mindennapok a hátországban és a hadszíntéren, 1939–1945 címmel. A tanácskozáson elhangzott előadások bővített anyaga kötetbe szerkesztve 2015-ben látott napvilágot. A kötetről az Élet a frontvonal mögött – Könyvismertetés címmel jelent meg írásunk.

Teleki Pál nyilatkozik a mikrofonnál (FSZEK Budapest Gyűjtemény 040979/Hungaricana)

1940. augusztus végén a második bécsi döntés értelmében Észak-Erdélyt visszacsatolták a Magyar Királysághoz. A közvéleményben hatalmas revíziós sikerként elkönyvelt eseményt nemcsak Hitlernek és Mussolininek, illetve Horthy Miklós kormányzónak és Csáky István külügyminiszternek tulajdonították, hanem Teleki Pál miniszterelnöknek is. Teleki Pál szerepe a második bécsi döntésben című cikkünkből kiderül, hogy nem véletlenül.

Az erdélyi magyarok nagyobb arányú menekülése már a bécsi döntést megelőző hónapokban megindult, 1940 őszétől pedig tömegessé vált. 1939−1944 között mintegy 200 ezer menekült érkezett Romániából a magyar közigazgatás alatt álló területekre, ennek részleteiről Erdélyi menekültek Magyarországon 1939−1944 között című cikkünkben számoltunk be.

A Kereszthegy című film alapját azok a székely veteránokkal készített interjúk adják, melyeket Nagy József gyergyóremetei történész, a film egyik rendezője készített. A megszólaló veteránok mondandóját sok helyen játékfilmes elemekkel támogatták meg, aminek eredménye egy olyan film, amely nemcsak szakmai szemmel élvezhető, de mégis utolsó másodpercéig hiteles. Erről szól a Kereszthegy című cikkünk.

A második világháborút megélt polgári lakosság emlékezetének is fontos része a „front” vagy „ostrom” idején harácsoló katonák látványa és az ebből fakadó egzisztenciális kiszolgáltatottság. A Zsákmányjog a keleti hadszíntéren című cikkünk azt vizsgálja meg, hogy miképp volt jelen a zsákmányolás, harácsolás a keleti fronton szolgáló magyar alakulatoknál.

1941. április 3-án távirat érkezett a magyar külügyminisztériumba Barcza György londoni követtől, amit követően néhány órával Teleki Pál véget vetett az életének. Amikor a magyar erők részvételével megindult a német támadás Jugoszlávia ellen Nagy-Britannia megszakította a diplomáciai kapcsolatokat országunkkal, Barcza György április 16-án rótta le búcsúlátogatását Anthony Eden brit külügyminiszternél. Az eseményekről bővebben Magyar kormányzóhelyettes-választás London szemével című írásunkban lehet olvasni.

2017-ben mutatták be Andaházi Szeghy Viktor A magyar királyi honvédség részvétele a Szovjetunió elleni támadásban című kötetét. A Szovjetunió elleni hadba lépés újból elbeszélve címmel írtunk a könyv bemutatójáról.

A két világháború közti magyarországi náciellenesség a kommunisták egy meghatározott csoportja által vezetett küzdelemről szólt, évtizedeken át ez határozta meg a közbeszédet és a szakmai diskurzust. A honi náciellenes erők első szimbolikus eseménye az 1941. október 6-án tartott megemlékezés volt, a további eseményeket Náciellenesség Magyarországon a második világháború idején című írásunk foglalja össze.

1942. január 4-én, Zsablyán kezdődött el a Magyar Királyi Honvédség délvidéki nagy „tisztogató akciója”, amely hideg napok néven vonult be a történelembe. Az eljárásnak több mint háromezer áldozata volt. A honvédség razziájára válaszul 1944–45-ben a szerb partizánok több tízezer magyart gyilkoltak meg. Ezeket az eseményeket dolgozza fel Hideg és még hidegebb napok – Razzia és megtorlás a Délvidéken (1942–1945) című cikkünk.

Horthy István angol himnuszának anekdotája 1942 februárjában árasztotta el a magyar parlament folyosóit, majd március elején jutott el az angolszász sajtóba. Március 2-án tudósított róla a londoni Times, március 4-re pedig átvették vezető amerikai lapok is. A Casablanca forgatása két hónappal később, 1942 májusában kezdődött. Az események és a film kapcsolatát vizsgálja A magyar kormányzóhelyettes és a Casablanca című film című írásunk.

1942. augusztus 20-án, egy váratlan, indokolatlanul éles balkanyarban lecsúszott, dugóhúzóba fordult s egy horhosnak üközött Horthy István gépe. A kormányzóhelyettes életét vesztette. Ahogy ez nagy port kavaró váratlan tragédiák esetében gyakran előfordul, itt is számos híresztelés kapott szárnyra szinte közvetlenül a kormányzóhelyettes lezuhanása után, ezeket Horthy István utolsó bevetésének szemtanúi című cikkünkben vettük sorra.

Horthy István halála körül számos körülmény máig tisztázatlan. Az egymásnak ellentmondó források között embert próbáló feladat rendet tenni. Ma mégis megpróbáljuk ezt, azaz arra a kérdésre keressük a választ, hogy miért szállt repülőgépbe a kormányzó-helyettes halála napján, annak ellenére, hogy parancsa volt arra, hogy ne tegye? Többek között erre keressük a választ a Miért szállt gépbe Horthy István 1942. augusztus 20-án? című írásunkban.

1943. január 12-án kezdődött a szovjet támadás a 2. magyar hadsereg arcvonala ellen. A A m. kir. 22. gyalogezred harcai a doni áttörés idején című írásunkban a komáromi 22. gyalogezred harcainak ismertetésével mutatjuk be a magyar katonák helytállását.

Domonkosok a Margitszigeten – visszatérési kísérlet a második világháború árnyékában című cikkünk a domonkosok és a Margitsziget kapcsolatát mutatja be, külön kitérve egy kevésbé ismert, 20. századi epizódjára. A második világháború vészterhes éveiben a domonkos rend az új közösség épületének helyét a Margitszigeten képzelte el.

Az Orosz–Magyar Levéltári Vegyesbizottság megállapodása és az annak megvalósítását elősegítő  kormányhatározat alapján Magyarország megkapja hatszázezer, a második világháborúban és azt követően szovjet táborokba került magyar fogoly azonosító kartonját. Az iratok átadásának részleteiről szól a Hatszázezer magyar fogoly 1944 és 1960 között a Szovjetunióban – a teljes nyilvántartás Magyarországra érkezik című cikkünk.

A magyarországi légiháború nyitányaként, 1944. április 3-án támadták meg országunkat először az ellenséges amerikai bombázó repülők, majd 1945. március 26-án, egy Szombathely elleni bombázással záródott le történelmünk eme rövid, mégis roppant intenzív időszaka. A Budapest ellen végrehajtott amerikai légitámadásokról szóló elemzésünket Budapest bombázása a II. világháborúban című írásunkban olvashatjátok.

A II. világháborús magyarországi légiháború és a magyar zsidók deportálásának kapcsolatai című cikkünk a magyar zsidók deportálása, valamint az eközben zajló magyarországi légiháború, és a szövetséges propaganda kölcsönös vonatkozásait járja körül. Az írás azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy hogyan lehetett volna a tömegmészárlást a levegőből megállítani, megakadályozni, valamint egyáltalán milyen aspektusai lehettek a magyar zsidók deportációjának és az ország légterében zajló háborús eseményeknek.

1944 tavaszán Ócsa lakosságának egy százalékát a környékbeli zsidókkal együtt a helyi gettóba zárták, majd június végén elhurcolták a monori gyűjtőtáborba, onnét pedig Auschwitz-Birkenauba. Ócsa lakosainak szembe kellett nézniük a zsidók és nemzsidók közötti a konfliktusforrással 1945-1946 folyamán, aminek történetét a „Jogcím nélkül használja”: az ócsai zsinagóga története című cikkünkben jártunk körül.

Budapest környékének zsidóságát a gettósítás után a hatóságok két fő gyűjtőtáborban tömörítették Budakalászon és Monoron, ahonnét 1944. július 6. és 8. között Auschwitz-Birkenauba deportálták őket. „Még a legrosszabb németországinál is rosszabb”: a monori gyűjtőtábor története című írásunkban dolgoztuk fel az eseményeket tanúvallomások és jegyzőkönyvek alapján.

A második világháború történetének kutatásakor nehéz újszerű, eddig fel nem dolgozott témát találni. Pető Andrea új könyvében azonban erre vállalkozott, az 1944. október 15-én a Csengery utca 64-ben történt gyilkosságokon keresztül mutatva be a magyarországi nyilas nőmozgalmat. A könyvről szóló recenziónk Milyen út állt a nyilas nők előtt? – Recenzió címmel jelent meg.

Budapest 1944. december 24 – 1945. február 13. közötti ostroma a második világháború egyik legvéresebb csatája volt, amelyet talán nem is kellett volna megvívni. „Az élelmet feléltük, az utolsó töltény a csőben” – Budapest ostroma című írásunk részletesen mutatja be fővárosunk ostromát.

2020 februárjában Emlékkonferencia Budapest ostromának 75. évfordulója alkalmából címmel rendeztek tudományos konferenciát. A rendezvényen Budapest ostromának feldolgozása kapcsán az elmúlt évtizedek és a közelmúlt kutatásainak tudományos eredményeit mutatták be a szakmai közönség és az érdeklődők számára, beszámolónk Budapest ostromának emléke címmel jelent meg.

Az 1944-45-ös magyarországi hadműveletek 75. évfordulója alkalmából mutatták be Kamen Nevenkin A Budapest erőd című munkáját, ami elsősorban a felhasznált források miatt lehet izgalmas és újszerű. A kötetet A második világháború utolsó fejezetei című írásunkban mutattuk be.

1944 második felében az ország nagy része a szovjet és a hozzájuk csatlakozó román és bolgár haderők megszállása alá került. A helyzet komolyságát mutatja, hogy az év végére már a Balatonnál voltak a szovjet alakulatok, miközben megkezdődött Budapest ostroma is. A keszthelyi Balatoni Múzeumban rendezett Balatoni csata című kiállítás kísérő rendezvénye volt a „Balatoni csata” című konferencia, amiről Napágy helyett nehézbombázók – Konferencia a Balatoni csatáról címmel írtunk.

A szovjet hadsereg „hosszúra nyúlt” magyarországi tartózkodása mind a mai napig nehezen kutatható terület, amolyan fehér folt a hazai történetírásban. A „Törvényes” megszállás. Szovjet csapatok Magyarországon 1944–1947 között című kötet szerzői és szerkesztői ezen időszak forrásainak a feldolgozását vállalták magukra. Törvényes megszállók – a törvényen kívül címmel jelent meg a könyvről szóló recenziónk.

Magyarország szempontjából a második világháborút lezáró békefolyamat egyik legfontosabb állomása a fegyverszüneti egyezmény aláírása volt. Az 1945. januári magyar fegyverszüneti egyezmény című cikkünkben elsősorban külpolitikai és diplomáciatörténeti szempontból vizsgáljuk a fegyverszünet megkötésének körülményeit, utalva annak belpolitikai és gazdasági kontextusára is.

Háborúban az értékek rangsora felborul, többek közt a levéltár épülete sem lesz többé a béke szigete – még Újév napján sem. Emlékezzünk meg a 75 éve újévkor a Bécsi kapu téren zajló eseményekről Jánossy Dénes akkori levéltári főigazgató visszaemlékezésének segítségével, amit A történész élete nemcsak játék és mese – 70 éve Újév napján történt című írásunkban dolgoztunk fel.

1945. Magyarország, Budapest V. Kálvin tér északi oldala, háttérben a Nemzeti Múzeum. Forrás: Fortepan

1945. január 16-án orosz rohamcsapatok jelentek meg a Magyar Nemzeti Múzeumban. Hetvenöt évvel az események után érdemes röviden felidéznünk a Nemzeti Múzeum főépületének második világháborús megpróbáltatásait A Magyar Nemzeti Múzeum főépülete Budapest ostromának poklában című cikkünk segítségével.

1945. március 28/29-e éjszakáján, Zalaegerszeg szovjet elfoglalását megelőzően bombatámadás érte a város vasútállomását. Múzeumok kincsei voltak a vagonokban, a keszthelyi Balatoni Múzeum anyagának egy része az egykori sümegi Darnay-gyűjteménnyel, valamint a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 54 ládányi anyaga. Hogyan kerültek ide ezek a műtárgyak, és hogyan kerülhetett sor pusztulásukra Ezt mutatja be A Balatoni Múzeum és a Székely Nemzeti Múzeum műtárgyainak elpusztulása 1945-ben című írásunk.

A tizedes meg a többiek című film 1965-ben készült, s azon ritka alkotások közé tartozik, mely elkészülte óta folyamatosan megőrizte népszerűségét, közkedveltségét. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a film szállóigévé vált mondatai, melyeket sokszor azok is idéznek, akik nem látták filmet. Mi is írtunk róla “Már a spájzban vannak az oroszok” avagy A tizedes meg a többiek történészszemmel címmel.

Pihurik Judit történész kiemelten foglalkozik a második világháború tematikájával, ezen belül a katonák történetével. A 2015-ben megjelent Perben és haragban világháborús önmagunkkal c. könyve is bővelkedik fontos, nagyszámú, eddig még fel nem dolgozott forrásokban. A kötetről készült recenziónk “Hol vannak a katonák?” – Pihurik Judit könyvének ismertetője címmel jelent meg portálunkon.

2019-ben mutatták be a mozik Tóth Barnabás Akik maradtak című filmjét. Az F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye című műve alapján készült alkotás két ember, a szülész–nőgyógyász Aladár (Aldó) és a 16 esztendős Klára különös kapcsolatán keresztül mutatja be a második világháború után fokozatosan kiépülő kommunista diktatúra éveit. A filmről szól Túlélni a túlélést – Az Akik maradtak című filmről című írásunk.

2017 áprilisában az Eötvös Collegium Történész Műhely és az I. Tóth Zoltán Kör közös rendezésében került sor az Előadások a Történész műhelyben című rendezvénysorozat 13. előadására, ahol Fóris Ákos rovatvezetőnk adott elő Magyarország a megsemmisítő háborúban címmel, erről beszámoló is jelent meg portálunkon.

Pető Andrea 1996 óta foglalkozik a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszak történetével, ezért az Elmondani az elmondhatatlant c. kötete több évtizedes kutatást ölel fel. A könyv olyan kérdéseket vet fel, amelyek eddig hiányoztak a második világháború alatt elkövetett nemi erőszakkal kapcsolatban. A kötetről „Emlékmű helyett…”- Pető Andrea Elmondani az elmondhatatlant c. könyvének ismertetője címmel írtunk.

Az ötödik pecsét Fábri Zoltán 1976-ban készült filmje, mely a második világháború záróakkordját mutatja be. A nyilas hatalomátvétel után játszódó alkotást a rendező számos történelmi filmje előzte meg, de a mégis ez tekinthető a rendező legkiforrottabb alkotásának. Az film történelmi hátterét Paksa Rudolf elemezte, az előadásról Fejvesztett haláltánc címmel jelent meg cikkünk.

Az 1999-ben bemutatott Napfény íze a múlt század utolsó évtizedének egyik legkiemelkedőbb filmes produktuma volt, hosszú történelmi periódusok bemutatásában Szabó István filmje mindmáig egyedülálló. A napfény íze című film történészszemmel címmel írtunk a film történelmi vonatkozásairól.

A világháború egyetemes történetével kapcsolatos írásaink

Több éves várakozás után 2020. március 2-án a Vatikán megnyitotta XII. Piusz pápa levéltárait. A pontifikátusának (1939–1958) éveiben összegyűlt hatalmas mennyiségű dokumentum vált szabadon elérhetővé váltak a kutatók számára, amikből értékes információt lelhetnek a kutatók a világháború kitörése előtti, alatti és utáni időszakból, ezek között kiemelkedő jelentősége van a második világháború időszakának és a holokausztról szóló forrásoknak. A levéltár megnyitásnak alkalmából rendezett konferenciáról szóló beszámolónk XII. Piusz pápa iratainak megnyitása címmel jelent meg portálunkon.

Az 1939–1940-es finn–szovjet téli háború magyar önkéntesei címmel a háború lezárásának 75. évfordulója alkalmából 2015-ben időszaki kiállítás nyílt a Finn Hadtörténeti Múzeumban. A kiállításról A téli háború és Magyarország ‒ kiállítás Helsinkiben címmel írtunk.

A háború, de főképp Nagy-Britannia szempontjából kimagasló jelentőségű, 1940. május 9. és május 28. között Londonban zajló eseményeknek állít emléket a magyarul A legsötétebb óra címmel megjelent film. A többszörös díjnyertes moziról, az Akitől a király is rettegett – A legsötétebb óra című filmről című cikkünkben írtunk

Mindig nehéz kérdés, hogy egy történelmi háborús filmtől mekkora hitelességet várjunk el. Dunkirk „csodája” az angliai csata és El-Alamein mellett központi elemmé nőtte ki magát a második világháború mainstream brit hazafias narratívájában. Az alkotásról készült  kritikánk Dunkirk mítoszai – Christopher Nolan filmje történészszemmel címmel jelent meg nálunk.

Francisco Franco (Forrás: telegraph.co.uk)

A második világháború negyedik évében, 1942-ben Spanyolország egy volt Európa kevés államai közül, ami tudta tartani semleges pozícióját a világméretű konfliktus árnyékában. Franco „nem harcoló országa” és a második világháború című cikkünk arra keresi a választ, hogyan kerülte el a végleges elköteleződést az a Francisco Franco, aki Adolf Hitler és Benito Mussolini katonai beavatkozásának köszönhetően vált 1939-ban Spanyolország teljhatalmú diktátorává.

1944. június 6-án vette kezdetét a normandiai partraszállás, és ezáltal Franciaország felszabadításáért és a náci hatalom megdöntéséért vívott harc az európai kontinens nyugati részén. A hétköznapi életben pedig a D-nap elnevezéssel ismertté vált eseménysort dolgoz el egy öt Oscar-díjas film, amiről „Találkozunk a parton!” – A Ryan közlegény megmentése című filmről című cikkünkben írtunk.

A Politikatörténeti Intézet ANNO filmklubjában más-más történelmi téma köré csoportosítva mutatnak be filmeket, amit egy meghívott történésszel való beszélgetés követ. 2016-ban az egyik legnépszerűbb háborús vígjátékot, a Kelly hőseit mutatták be, amiről A megváltó korrupció – a Kelly hőseinek olvasatai címmel írtunk.

Az európai légiháború 1944 nyarán fordulóponthoz érkezett. Az amerikai bombázókötelékek a FRANTIC hadművelet, azaz az ingabombázások során a Szovjetunióban újonnan megnyitott légibázisok bevonásával egyszerre akár három irányból folytathatták légi offenzívájukat. A hadművelet óriási várakozásokkal indult, mégis csak egy kicsiny fejezete lett a II világháború történetének. A miértekre a válasz kiderül A FRANTIC hadművelet – A II. világháborús amerikai ingabombázások című cikkünkből.

Az Auschwitz I. nevű koncentrációs tábortól körülbelül 5 kilométerre észak-keletre, a birkenaui megsemmisítő tábortól pedig 7 kilométerre keletre lévő műbenzin-, illetve szintetikus gumigyárat az amerikai 15. Légi Hadsereg bombázó repülőegységeit megtámadták. Elméletek tucatjai láttak napvilágot a témában –a légitámadás pontos történetét ezidáig senki nem tárta fel részleteiben. Az Auschwitz ellen 1944. szeptember 13-án végrehajtott amerikai légitámadás és kérdései című írásunk a közelmúltban előkerült amerikai dokumentumok alapján mutatja be mi is történhetett Auschwitz felett.

Churchill, Roosevelt és Sztálin a jaltai konferencián

A „Jalta” történelmi perspektívában című cikkünk nem az 1945. február 4–11. között lezajlott konferencia eseményeit mutatja be, hanem arra próbál rávilágítani, hogy a közép-európai régió felosztása, az itt élő nemzetek szuverenitásának és függetlenségének semmibevétele szinte természetes része volt Európa nyugati és keleti nagyhatalmi játszmáinak.

A 2014-ben megjelent amerikai háborús film, a Harag egy amerikai harckocsi, a Harag (Fury) névre keresztelt Sherman tank és legénységének története a második világháború utolsó esztendejében. A filmről „Pokol a kerekeken” – avagy a Harag című film címmel írtunk.

Németország 1945-ben. Az utolsó háborús hónapok címmel 2014-ben nyílt kiállítás Berlinben, ami a polgári lakosság a nemzetiszocialista rendszer utolsó hónapjai során elszenvedett megpróbáltatásainak bemutatására helyezte a hangsúlyt. A kiállításról szóló fényképes beszámoló A nemzetiszocialista rendszer utolsó hónapjai: Egy berlini kiállítás az 1945-ös katasztrófáról címmel jelent meg a portálunkon.

A második világháború lezárulásának és „a Japán felett aratott győzelem” hetvenedik évfordulója alkalmából 2015. szeptember 3-án első ízben került sor a Győzelem Napja névre keresztelt ünnepségre Kínában. Ezt az eseményt mutatja be A Győzelem Napja: Kína és a második világháború lezárulásának 70. évfordulója című cikkünk.

2016-ban a budapesti Francia Intézetben mutatták be a Hitler után című dokumentum filmet. A vetítést követően Olivier Wieviorka történész, a film egyik rendezője és Békés Csaba, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Hidegháború-történeti Kutatóközpont alapító vezetője beszélt a filmről. A beszélgetésről „Legyőzhették Németországot, de Európa térdre rogyott” – Hitler után címmel írtunk.

A második világháború Svájcot sem hagyta érintetlenül, ugyan az ország már az első világháború idején semleges volt, neutralitását a második világégés idején is megtartotta. Bár nem folytak harcok az országban, a férfiak többségének kötelező katonai szolgálat miatt be kellett vonulnia, ennek következtében a hagyományos családi „szereposztás” átalakult, a nők új feladatokkal szembesültek. Erről szól Svájci nők a második világháború idején című írásunk.

A cseh Josef Beran azok közé a közép- és kelet-európai főpapok közé sorolható, akik bírálták és szembe helyezkedtek a német nemzetiszocialista agresszióval, majd a második világháborút követően a kommunistáktól hasonló támadásokat, nem egyszer üldöztetést kellett elszenvedniük. Életéről szól Josef Beran cseh érsek és a totalitárius rendszerek című írásunk.

Wladyslaw Szpilman lengyel zeneszerző, zongorista második világháborús megpróbáltatásait Roman Polanski vitte filmre. A 15 esztendeje bemutatott alkotás elnyerte az Aranypálmát Cannesban, majd három Oscar-díjjal jutalmazták, a filmről  Egy zsidó zenész a bombázott Varsóban – A zongorista címmel írtunk.

New Orleansban található az Amerikai Egyesült Államok Országos Második Világháborús Múzeuma (National WWII Museum). A múzeumot New Orleans  egyik legjobb turisztikai egységének találták és világszinten 2015 tizenötödik legjobb múzeuma volt a világon a felhasználók visszajelzése alapján. Az Országos Második Világháborús Múzeum New Orleansban címmel készült képes helyszíni beszámoló a múzeumról.

Cikkeink a holokausztról

Auschwitz neve a világ minden táján egyet jelent a náci terrorral és népirtással. A hírhedtté vált haláltábort a németek 1940-ben hozták létre az Oświęcim nevű lengyel városka közelében, miután a Harmadik Birodalom megszállta Lengyelországot. Az emlékhelyről szóló részletes képes helyszíni írásunk KL Auschwitz-Birkenau: „Minden idők legnagyobb embermegsemmisítő intézménye” címmel olvasható.

Zsidó férfiak az ungvári gettóban (forrás: http://holokausztmagyarorszagon.hu)

1944. április 16-án a kárpátaljai területen kezdődött el a gettósítás, amely a zsidók deportálásának előjátéka volt. 2000 óta Magyarországon ez a nap a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja, „Egy szobában tízen laktunk” – Történetek a gettóból című cikk a gettósítás körülményeiről, az oda kényszerített zsidók által átéltekről szól a túlélők visszaemlékezései alapján.

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára 2014-ben Mérlegen az ember – Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről címmel adott ki forráskiadványt a magyarországi deportálások 70. évfordulójára. A kötetről Emberi és szakmai dilemmák mérlegén című cikkünkben írtunk.

2014-ben a deportálások kezdetének 70. évfordulója alkalmából rendhagyó kiállítás nyílt a Ludwig Múzeumban. A Holokauszt témájának kortárs művészeti ábrázolására vállalkozó tárlat, a [csend] – Egy Holokauszt kiállítás nem titkolt célja volt, hogy túlmutasson a Holokausztot egyszeri történelmi eseményként a múltba helyező, történelmesítő szemléleten. Erről írtunk az Áldozat vagy agresszor? Még megtekinthető a kortárs Holokauszt-kiállítás című cikkünkben.

Kiállítás nyílt a roma holokauszt székesfehérvári és várpalotai áldozatainak emlékére Budapest Főváros Levéltárában (BFL) 2014-ben. A Grábler-tó melletti akácosban száznál is több cigány származású embert gyilkoltak meg a nyilasok 1945 februárjában. A kiállításról készült képes beszámolónk „Ennek a tragédiának a nyom nélküli elmúlás a legsúlyosabb üzenete” – A roma holokauszt címmel olvasható.

Török Ferenc 1945 című filmje a magyar társadalom második világháborús szerepvállalását és a holokauszthoz fűződő viszonyát vizsgálta a mikrotörténelem lencséjén keresztül, olyan kérdéseket is felvetve, létezik-e a kollektív bűnösség. A filmről szóló elemzésünket Pszicho-western a második világháború utáni Magyarországon – az 1945 című film történészszemmel címmel olvashatjátok portálunkon.

Holokauszt-emlékművet avattak 2014 novemberében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A több épületen át húzódó bronzcsík az egyetem valamennyi második világháborús áldozatának emléket állít. A felavatást kétnapos konferencia előzte meg, amelyen főleg az elhunytakról, az emlékműről, a holokausztról, az egyetem korabeli helyzetéről esett szó. „A jó emlékmű mozgásban tartja az emlékezést” című cikkünkben írtunk a konfereciáról.

Rendhagyó könyvbemutatóra és kerekasztal-beszélgetésekre került sor az ELTE Bölcsészettudományi Kar Kari Tanácstermében 2014 novemberében. A rendezvény keretében a Bevésett nevek című kettős kötetet mutatták be, amelynek első kötete az ELTE holokauszt- és második világháborús emlékműpályázatára beküldött terveket tartalmazza, második részében pedig a felavatott emlékműhöz kapcsolódó konferencián elhangzott előadások kaptak helyet. A könyvbemutatóról Bevésett nevek – visszapillantás egy szembenézésre című cikkünkben írtunk.

Aligha van olyan történelmi esemény, amelynek annyira nyomasztó lenne az emlékezete, mint a holokauszté, ami az egyik legfeldolgozottabb filmtörténeti témává vált. A Saul fiának elemzésekor nem csupán a film történeti valósághoz való viszonyát kell megvizsgálni, hanem aaz emlékezetkultúrával való kapcsolatát is. A filmről szóló cikkünk Kaddish egy talán sosem volt gyermekért – a Saul fia című film történészszemmel címmel jelent meg.

Amszterdamban, 1960-ben Otto Frank együttműködésével jött létre az Anne Frank Ház, amely a lány élettörtének bemutatásán keresztül figyelmeztet az antiszemitizmus, valamint a diszkrimináció veszélyeire. A Ha az lehetek, aki vagyok című vándorkiállításnak 2017-ben a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár ad otthont, a kiállításról Anne Frank emlékezete – Egy killítás margójára című cikkünkben írtunk.

Laczó Ferenc történész, A német múltfeldolgozás. Beszélgetések történészekkel a huszadik század kulcskérdéseiről című interjúkötetében német történészekkel beszélgetett a huszadik század kulcskérdéseiről, azon belül is leginkább a nemzetiszocialista múlt és a holokauszt németországi feldolgozásáról. A könyvről írt recenziónk A német múltfeldolgozás. Beszélgetések történészekkel a huszadik század kulcskérdéseiről címmel jelent meg.

2016-ban látott napvilágot egy monumentális kiállításkatalógus, amely 656 oldalon, 1178 archív fotográfián, 40 témán és 651 megszemélyesített emberi arcon keresztül mutatja be a soá előtti 3200 fős szombathelyi zsidóság mindennapjait. A kötet keletkezési körülményeiről, különlegességéről maga a szerző, Kelbert Krisztina számol be Olvasóinknak a Szemtől szemben. Képek a szombathelyi zsidóság történetéből című cikkünkben.

Kelbert Krisztina Szemtől szemben. Képek a szombathelyi zsidóság történetéből című kötetét 2017-ben mutatták be a budapesti Holokauszt Emlékközpontban. A könyv, amely tulajdonképpen egy „Holokauszt-album” is egyben, több száz fotográfián keresztülszűrve, megrázó erővel beszéli el nekünk, hogyan élték mindennapjaikat a szombathelyi zsidó közösség tagjai. A kötet bemutatója köré szervezett kerekasztal-beszélgetésről „Számukra is felfoghatatlan volt, hogy mitől lettek mások” címmel írtunk.

A második világháborúban nemcsak a zsidó származású magyarok százezreit végezték ki, de megkísérelték még a gondolataikat is eltörölni. Ezt a tragédiát mutatta be a 2014-es az Eltiporva – A vészkorszak és az Országos Széchényi Könyvtár című kiállítás, amiről A könyvek túlélik? – Az Országos Széchényi Könyvtár Holokauszt-kiállítása címmel írtunk.

A második világháború után Magyarországon mintegy 150–200.000 holokauszttúlélő többsége otthon, tulajdon, szociális háló, család nélkül maradt, életüket jószerével a semmiből kellett újraépíteniük. „Már mindent visszafizettünk” – kárpótlás a holokauszt után című írásunk a kárpótlásnak az anyagi–gazdasági oldalát mutatja: mit és mennyit kaptak vissza a hazatérő túlélők az elkobzott materiális javaikból.

Miképp tudja egy diák elképzelni, megérteni, felfogni, hogy mi az a holokauszt? Hogyan lehet emlékezni az áldozatokra egy általános iskolában? Ezekre és megannyi kérdésre kapott választ Várnainé Balogh Beáta, a Szombathelyi Zrínyi Ilona Általános Iskola történelemtanára, aki 2019. november 11–18. között tartózkodott Jeruzsálemben, a Yad Vashem központban egy továbbképzésen. Szombathelytől Izraelig – A zsidóság történetének oktatása és a Yad Vashem továbbképzése egy magyar pedagógus szemével című cikkünkben munkájáról és a továbbképzésen szerzett tapasztalatairól kérdeztük.

A Center for Judaic, Holocaust, and Peace Studies (Appalachian State University, USA) tizenhetedik nyári szimpóziumán, amely 2018 nyarán zajlott a téma elismert szakértőivel, amerikai tanárok mellett lengyel, szlovák, román és nem utolsósorban magyar történelemtanárok részvételével, a holokauszt és a zene kapcsolatát járták körül, de a képzés során oktatási és módszertani kérdések is előkerültek. A szimpóziumról szóló beszámolónk A holokauszt tanítása – emberi sorsok tanítása címmel olvasható.

A Tagadás című film egyik kezdő jelenete 1994-ben játszódik, amikor egy döntően egyetemisták számára szervezett rendezvényen bemutatták Deborah Lipstadt amerikai történésznő akkoriban megjelenő könyvét a holokauszttagadás jelenségéről. A filmet, a jelenséget és a híres Irving-pert a Public History az ítélőszék előtt – A Tagadás című filmről című írásunkban elemeztük.

A második világháború kutatóival készült interjúink

Bene Krisztián történész kutatásainak homlokterében Franciaország második világháborús történelme áll, rendszeresen publikál a témában mind magyarul, mind pedig franciául. Kutatói-oktatói és tudományszervező tevékenységéről szóló beszélgetésünk Franciaország második világháborús történetének kutatója – Interjú Bene Krisztiánnal címmel olvasható portálunkon.

Borhi László a bloomingtoni Indiana Egyetem professzora, valamint az MTA Történettudományi Intézet Jelenkortörténet témacsoportjának tudományos tanácsadója. Szakterülete a hidegháború. „Ez a diszciplína nem működik olvasóközönség nélkül” – interjú Borhi Lászlóval címmel megjelent írásunkban kutatói pályájáról, az egyesült államokbeli, illetve a magyarországi tudományos közeg közötti hasonlóságokról és különbségekről beszélgettünk.

Deborah S. Cornelius amerikai történésszel Kutyaszorítóban–Magyarország története és a II. világháború című könyvének bemutatója után készítettünk interjút. Az angol nyelven készített interjú fordítása Az Egyesült Államok számára Kelet-Európa még mindig egy távoli terület – interjú Deborah S. Corneliusszal című írásunkban olvasható.

2015-ben, a második világháború végének hetvenedik évfordulója alkalmából a dunántúli harci cselekményeket bemutató kiállítás nyílt a Balatoni Múzeumban. A kiállítás kurátorával, Cseh Valentin történész-muzeológussal készült interjúnk Második világháborús hadműveletek a Balatonnál – interjú Cseh Valentinnal címmel jelent meg.

Fóris Ákos történész, az Újkor.hu Magyar történelem rovatának vezetője. „El kellene kerülni, hogy az olvasó csak hamis leírásokat találjon” – interjú Fóris Ákossal címmel megjelent interjúnkban többek között arról beszélgettünk vele, hogy miként lett történész, hogyan jutott el a kutatási területéhez, milyen fehér foltok vannak a második világháborúval kapcsolatos ismereteinkben, és miért tartja fontosnak az Újkor.hunál végzett munkát.

Norbert Frei (1955) a náci Németország vezető kutatója. 2005 óta a Jénai Egyetem professzora, 2006 óta egyben a 20. Századi Történelem Jénai Központjának igazgatója is. A Harvard, a Héber Egyetem, a New School for Social Research, a Princeton, a Wissenschaftskolleg zu Berlin vendégkutatója. A nácizmussal kapcsolatos múltpolitika érdemi feltárásáról – interjú Norbert Frei német történésszel című cikkünkben olvasható a vele készült beszélgetésünk.

Raphael Gross a zsidó történelem és kultúra professzora. Eszmetörténész, a német és a zsidó történelem szakavatott ismerője. A vele készült interjúnk  A nácik sajátos moralitásáról és a háború utáni német viták érzelmességéről – interjú Raphael Gross-szal címmel jelent meg portálunkon.

Kiss Gábor Ferenc a SZTE JGYPK Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék népszerű oktatója, egyúttal a Belvedere Meridionale történelmi szakfolyóirat főszerkesztője, a Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Táborának főszervezője. Kutatási területéről, a folyóirat-kiadás nehézségeiről és a történész táborról beszélgettünk vele, ami „Nem kellene lövészárkok mentén kiabálni egymásra.” – Interjú Kiss Gábor Ferenccel címmel olvasható.

L. Balogh Béni levéltáros-történész, a történelemtudomány doktora. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem filozófia–történelem szakán diplomázott, majd az ELTE-n levéltárosi végzettséget szerzett. 1989 óta él Magyarországon, jelenleg a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos titkára. Életéről, pályájáról, kutatásairól az „Elvárható, hogy tárgyilagos hangnemben vitázzunk egymással” – interjú L. Balogh Bénivel című írásunkban mesélt.

Laczó Ferenc első könyve Felvilágosult vallás és modern katasztrófa közt – Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban címmel jelent meg. A történésszel eddigi pályafutásáról, a magyar és a nemzetközi történettudomány helyzetéről, egymáshoz viszonyulásáról és a holokauszt, illetve a második világháború tudományos feldolgozásáról beszélgettünk, az interjú Magyarország 20. századi története és a globális összefüggések – interjú Laczó Ferenccel című írásunkban olvasható.

Máthé Áron történész, szociológus, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnökhelyettese. Életútjáról, a NEB elmúlt négy éves eredményeiről, a nyilas és kommunista mozgalom összehasonlításáról, valamint a 20. századi Magyarországon berendezkedő totalitárius rendszerekről  beszélgettünk vele „Azokról essen több szó, akik magukénak mondhatták a diktatúra birtoklását.” – interjú Máthé Áronnal című cikkünkben.

Történész, szakkönyv- és tankönyvíró, az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, a XX. századi magyar történelem elismert szakértője. Paksa Rudolffal pályafutásáról, a magyar szélsőjobboldalról, a rózsadombi paktum mítoszáról és az utolsó papíralapú történelemkönyvekről beszélgettünk, ami „Az összeesküvés-elméleteknek megvan az az előnyük, hogy általuk érthetőnek tűnik a világ” – interjú Paksa Rudolffal címmel jelent meg.

Kiran Klaus Patel (1971) 2011 és 2015 között az európai és globális történelem tanszékvezető professzora a Maastrichti Egyetemen, 2016 óta a Maastrichti Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának tudományos kutatásokért felelő dékánhelyettese. Fő kutatási területei Németország és az Egyesült Államok globális története, valamint az európai integráció története. Portálunkon A német történelem nemzetközi kontextusban – interjú Kiran Klaus Patellel címmel jelent meg beszélgetésünk vele. 

Szakály Sándor történész, a szakmai közélet aktív szereplője, számos szerkesztőbizottság és tudományos társaság tagja, a Horthy-korszak és a második világháború történetének kutatója. Szakmai pályájáról szóló beszélgetésünk „A történelmi ismeretek átadása leginkább a médián keresztül lehetséges” – interjú Szakály Sándorral címmel jelent meg.

Panzer IV H a 12. páncéloshadosztály szolgálatában, keleti front, 1944 július (Kép forrása: Wikipedia)

Számvéber Norbert őrnagy hadtörténész, levéltáros, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum bécsi kirendeltségének vezetője, a második világháború páncélos-hadviselésének elismert kutatója. Pályájáról, kutatásairól és terveiről Páncélos-hadviselés a második világháborúban – interjú Számvéber Norberttel című cikkünkben olvashattok.

Jürgen Zimmerer a német gyarmatosítás, a népirtások összehasonlító kutatása, a kolonializmus és a holokauszt, a kritikai megelőzés, a környezettörténet és az erőszak formái közötti összefüggések vezető kutatója. Vele készült beszélgetésünk A német gyarmatosítás és a népirtások története – interjú Jürgen Zimmererrel című írásunkban olvasható.

Sujtó Attila

Ezt olvastad?

Franciaország második világháborús történetének számos kevésbé ismert fejezete van, amely elsősorban annak tudható be, hogy a közvélemény számára a francia
Támogasson minket