A csatarekonstrukciótól a csataanimációig. Interjú Baltavári Tamással, a Történelmi Animációs Egyesület elnökével.

Hároméves fennállása óta a Történelmi Animációs Egyesület több kiváló csataanimációval hívta fel magára a figyelmet. Elsősorban a középkor jelentősebb magyar hadi eseményeit feldolgozó animációik nemcsak szemléletesek és aprólékosan kidolgozottak, de átgondolt, érthetően megfogalmazott narrációjukkal a szélesebb rétegek számára élvezhetővé és áttekintetővé teszik a magyar hadtörténet egy-egy kiemelkedő szegmensét, amellyel az iskolapadokban ülve korábban mindenki biztosan találkozott. A magyar vonatkozásban egyedülállónak számító kezdeményezésről Baltavári Tamás történésszel, az egyesület elnökével beszélgettünk

Újkor.hu: Mikor és milyen kezdeményezés mentén alakult meg a Történelmi Animációs Egyesület?

Baltavári Tamás: Az egész történet az egyetemi évekre nyúlik vissza, amikor is gyakran vált a cannaei csata vitatémává a történészhallgatók között, mivel Hannibál bekerítő taktikájának elemei a korabeli források tükrében hihetetlenül, szürreálisan hangzanak. A cannaei csata modellezése adta az ötletet ahhoz, hogy a magyar hadtörténelmet interdiszciplináris megközelítésből vizsgálva háromdimenziós csatarekonstrukcióval bővítsük ki. Miután felfedeztük, hogy a Total War nevű videójáték motorja kiválóan modellezi a középkori harcászatot, a játék módosításával, azaz „moddolásával” elkészítettük első animációs csatamodellezéseinket. Így születettek meg a cannaei és a győri csata animációs rekonstrukciói a Károli Gáspár Református Egyetem egyik kurzusának keretében. Ekkor született meg a gondolat is, hogy a csatamodellezésen és a tudományos célokon túl az animációk szemléltetőeszközként is szolgáljanak. A Total War motorját használva egy animációs csatabemutató költségét ötvenedére lehet csökkenteni, hiszen a külön programmal felépített animáció elkészítése rendkívül drága, mintegy 30-40 ezer eurót emészt fel percenként egy komolyabb animációs anyag elkészítése. A csatarekonstrukciókon túllépve készült el három évvel ezelőtt első jelentősebb animációs filmünk a mohácsi csatáról. Ennek elkészítéséhez fel kellett törni a játék motorját, grafikusan hozzá kellett nyúlni, a programot át kellett írni, a fizikai és környezeti együtthatókat módosítani kellett.

A Történelmi Animációs Egyesület kitartó négyesfogata (balról jobbra):
Magyar Zoltán (háromdimenziós grafika és programozás), Virág Sándor (háromdimenziós grafika és animáció),
Baltavári Tamás (rendezés és forgatókönyv) és Partig Kis Rómeó Viktor (programozás, operatőri munka, vágás és effektusok).

Hasonló kezdeményezés létezik-e Európában?

Ilyen típusú kezdeményezés nincs Európában, viszont sok országban feltörték és módosították a Total War játékmotorját. Ennek az oka nagyon egyszerű: a játékfejlesztő nem fordított kellő figyelmet Kelet-Európára, így a játék kedvelőinek kellett elkészíteniük a megfelelő középkori egyenruhákat, fegyvereket, címereket stb. A Kelet-Európában divatossá vált Total War efféle kiegészítésével, azaz „moddolásával” elsősorban az oroszok, a lengyelek, a bolgárok és a törökök foglalkoztak sokat. Mindezek a kezdeményezések számunkra is segítséget nyújtottak. Tehát nem az elsők vagyunk, akik a Total Wart használták modellezésre, és megvoltak a követendő példák előttünk, akik többek között elkészítették a páviai csatát, Toulouse ostromát, illetve további jelentős középkori hadtörténeti eseményeket.

Mi alapján választjátok ki az animálásra kerülő csatát?

Természetesen elsősorban az érdeklődési körünknek megfelelően választjuk ki az animálásra kerülő csatát, ugyanakkor a választási lehetőséget behatárolja az, hogy mely korhoz, évszázadhoz rendelkezünk grafikus elemekkel. A Total War sorozatból a középkort feldolgozó Medieval volt a legjobban módosítható, ezért a középkori csaták animálásával kezdtünk el foglalkozni. A mohácsi csatára mint első animációra pedig azért esett a választás, mert szerettünk volna leszámolni mindazokkal a tévhitekkel, amelyek Mohácsot tévedések, rossz döntések, rosszakarat, mulasztás és hátsó szándék eredményeképpen láttatják. Tulajdonképpen az animációs filmben azt próbáltuk bemutatni, hogy a magyar hadvezetés minden tőle telhetőt megtett, amit lehetett az erőviszonyok tükrében.

Képjelenet a nándorfehérvári csataanimációból

Milyen folyamatokból tevődik össze egy-egy animáció elkészítése?

A téma kiválasztását követően először egy kivonatolt forgatókönyv, az ún. storyboard készül el, amelyet a teljes forgatókönyv, majd a narráció követnek. Ezután kezdetét veszi a grafikai munka, amellyel az egységek elnyerik korhű kinézetüket. Jelen pillanatban a különböző középkori egységek grafikusi fel- és kidolgozottsága olyan szinten áll, hogy ötvenévenként változó páncélokat, fegyvereket és egyéb felszereléseket tudunk megjeleníteni. Az egységek mellett a grafikai munka során elkészülnek az animációhoz szükséges egyéb objektumok, pl. várak, sátrak, egyéb terepelemek, illetve maguk a főszereplők is. Amikor mindezekkel, a grafikus elemekkel, a narrációval és a forgatókönyvvel is készen állunk, akkor megkezdődik a csata animációs rekonstrukciója. Megfelelő helyszínekre helyezve az egységeket egy kameraszoftver segítségével olyan háromdimenziós csatajeleneteket nyerünk, amelyekből szabadon kiemelhetünk, kivághatunk jeleneteket a filmes csataanimációnkhoz. A vágást követően beillesztjük az effektusokat, illetve a stúdióban rögzített narrációt és ezzel gyakorlatilag elkészül a munka.

Képjelenet a mohácsi csataanimációból

Egy-egy ilyen csata animálása körülbelül mennyi időt vesz igénybe?

Nehéz pontos időigényt meghatározni. Például a nándorfehérvári csata animációs rekonstrukcióján négyen dolgoztunk nyolc hónapon keresztül. Tehát amellett, hogy valóban nagy időbefektetésről beszélünk, egy 20-25 perces alkotás előállítása is „csupán” néhány milliós anyagi költséggel jár, ami egyébként versenyképes összegnek számít. Természetesen tisztában vagyunk a saját korlátainkkal, de ebben a minőségben és ezen a szinten egy rendkívül olcsó és hatékony megoldásról beszélhetünk esetünkben.

Milyen visszhangja volt a Történelmi Animációs Egyesület eddigi tevékenységeinek?

A legelső csatarekonstrukciónk, a mohácsi csatáé meghozta azt az ismertséget, amelynek köszönhetően azóta is folyamatosan rendelkezünk munkával, megrendeléssel. Első ízben a Magyar Digitális Archívummal sikerült együttműködni, később viszont már múzeumok is egyre gyakrabban kerestek meg bennünket. Például a Nemzeti Múzeumnak is alkalmunk nyílt egy gyönyörű animációs anyagot készíteni a közeljövőben átadásra kerülő honfoglalás-kiállításra. A Magyar Televízió Árpád-házi uralkodókat bemutató sorozatához középkori magyarországi csatákról is készítettünk animációkat, legutóbb pedig az Oktatásfejlesztési és Kutatási Intézet keretén belül kaptunk lehetőséget digitális történelemtankönyv készítésére. Röviden tehát szerencsére elmondhatjuk, hogy több irányból is érdeklődnek a munkánk iránt és eddig többnyire pozitív visszajelzéseket kaptunk, ideértve az építő jellegű kritikákat is. A tudományos élet szereplői részéről viszont kezdetben vegyes fogadtatásra találtunk, kezdeményezésünk, munkánk, mondhatjuk úgy, „fekete báránynak” számított a történelemtudományon belül. De ha voltak is eleinte ellenlábasaink, az idő előrehaladtával tevékenységünk lassan létjogosultságot nyert a tudományos életben is, legalábbis bízunk benne, hogy ez így van.

 

A nándorfehérvári csata

Milyen tervekkel rendelkeztek a jövőre vonatkozóan?

Sok terv megfogalmazódott bennünk a jövőre vonatkozóan, de mivel a magyar piac szűk megrendelői keretet képez, a forrásgyűjtés a következő projekt anyagi megvalósítására lassan halad előre. Szeretnénk nemzetközi szinten is megjelenni munkáinkkal, az európai lovagkor feldolgozása kapcsán egy Európai Uniós pályázatunk is versenyben van egy átfogó középkori dokumentumfilm-tervvel. Az óriási munka mellett hatalmas lehetőségről is beszélhetünk egyben, hiszen a nyugat-európai középkorral szemben a kelet-európai kevésbé ismert. A lengyel, az orosz és a bizánci lovasság bemutatásával nemcsak kibővíthetnénk a lovagság fogalmát, de a kelet-európai középkor is elnyerhetné az őt megillető helyet. A következő tervünkkel egyébként a második pun háborút szeretnék bemutatni harcászati és stratégiai szempontból, és ennek természetesen része lenne a cannaei csata is. Továbbá történelemtanárként a gyakorlatban is szembesülök azzal, hogy az 1848-49-es szabadságharc összefüggő stratégai bemutatásában nagy hiányosságok vannak az oktatásban, a tanulókkal nehéz megértetni statikus térképeken keresztül a háborút. Ennek szellemében a szabadságharc katonai-stratégiai eseményeit is szeretnénk egy érthető és áttekinthető animáció formájában feldolgozni.

Képjelenet a nándorfehérvári csataanimációból

Az utolsó animációtok a nándorfehérvári csatát dolgozta fel és a csata évfordulóján látott napvilágot. Elárulhatjuk, mi lesz a következő munkátok?

A megrendelések teljesítésén felül jelen pillanatban nem gondolkodhatunk olyan munkán, amit önerőből képesek lennék megfinanszírozni. A visszafoglaló háborúk kora, azaz a török kiűzése Magyarországról elméletben a következő nagy projektünk lehetne, de a korszak egyelőre fehér folt számunkra, és mivel soha nem foglalkoztunk animáció terén a periódussal, így egyetlen felhasználható egység sincs grafikailag megtervezve. Ahhoz, hogy a 17. század hadászati változásait feldolgozhassuk, óriási grafikusi munkára lenne szükség. A budai vár megtervezése, megszerkesztése önmagában egy hatalmas grafikai kihívást jelentene, nem is beszélve az anyagi befektetésről. Ennek ellenére bizakodóak vagyunk, hogy a jövőben sikerül forrást találni egy ilyen szintű ambiciózus terv megvalósítására.

Szeghő Patrik

Kedvet kapott az olvasáshoz? Ajánljuk figyelmébe kapcsolódó cikkeinket.

Attilától Zsigmondig – Középkortörténeti könyvbemutató

Sokpecsétes titkok nyomában

Konstanz 600

Jagellók Európában: dinasztikus diplomácia és külkapcsolatok

Mohácsi helyszínelők – Néhány észrevétel II. Lajos holttestének megtalálásával kapcsolatban

Ezt olvastad?

Számos olyan hadiesemény, ütközet, csata akad a magyar hadtörténelemben, ami annak ellenére, hogy méltó lenne rá, nincs benne a történeti
Támogasson minket