A Dél-Dunántúl és az I. világháború – A Nagy Háború baranyai emlékezete

A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára az előző évi, szintén első világháborús tematikájú konferenciájának („Pécs-Baranya és Eszék az első világháború kezdetén”) folytatásaként 2015. október 28-án rendezte meg immár XVII. Levéltári Napi konferenciáját a Hotel Palatinus City Center Nádor II. termében, a Nagy háború baranyai emlékezetére összpontosítva.

Idei konferenciánk témája a tavalyihoz hasonlóan kapcsolódott mind a Magyar Nemzeti Levéltár középtávú tudományos tervéhez, mind az ország- és világszerte megrendezésre kerülő évfordulós eseményekhez. Folytattuk azt a hagyományt is, miszerint egy általános, átfogó, nemzeti, nemzetközi kép felvázolása után helytörténeti, pécsi-baranyai nézőpontból is vizsgáltuk az első világháború időszakát. Előbbit a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának tanára, illetve a nagy Háború Kutatásáért Alapítvány elnöke biztosította, a mikrotörténeti vonatkozásokat levéltáros kollégáink mutatták be, illetve egy már nyugdíjas kollégánk ismertette. A levéltárunk gyűjteményében őrzött forrásokat gazdag képanyag iratok, oklevelek, fényképek, képeslapok bemutatásával jelenítették meg, törekedve arra, hogy a levéltáros- történész hallgatóságon túl a „laikusok” számára is érdekes, tanulságos legyen a konferencia.

A megjelenteket Kult László főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára mb. megyei levéltár-igazgatója köszöntötte. Ezt követően Páva Zsolt, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere megnyitó beszédében kiemelte, hogy a levéltári szakma kapocs a jelen és a múlt között, segít, hogy a történelem elérhetővé váljon mindenki számára. A polgármester azt is hangsúlyozta, hogy egyes események, témák a levéltári kutatások nélkül nem lennének értelmezhetőek.

A konferencia két részből állt. Az első szekcióban négy előadás hangzott el, a levezető elnök Kaposi Zoltán, az MTA doktora, egyetemi tanár, a PTE Közgazdaságtudományi Kar egyetemi tanára volt. A második szekcióban öt előadást hallhattunk, a levezető elnöki feladatot Kult László vállalta.

A konferencia Pollmann Ferenc hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa „Közel a Balkáni tűzfészekhez: a Dél-Dunántúl a Monarchia stratégiai tervezésében az első világháborúban” címet viselő előadásával kezdődött. Térképekkel színesített prezentációjában ismertette, hogy az osztrák-magyar vezérkar az első világháború kitörését megelőzően, egy Szerbia elleni esetleges háború stratégiai tervezésében különös figyelmet szentelt a Dél-Dunántúli régiónak. Felismerték annak földrajzi elhelyezkedéséből, a leendő hadszíntérhez való közelségéből fakadó jelentőségét, hiszen rajta keresztül stratégiai fontosságú vasútvonalak vezettek át. A Budapest–Dombóvár–Pécs–Eszék–Vinkovci illetve a Zágráb–Gyékényes–Dombóvár–Szabadka vonalak kulcsszerepet kaptak nem csupán a kezdeti felvonulásban, de a menet közbeni átcsoportosítások során is.

Ezt követően Pintér Tamás történész, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány elnöke „Dél-dunántúli háborús sorsok a „Nagy Háború” blogon” című prezentációja következett. Az előadó a blog és az alapítvány bemutatása, küldetésének, céljának ismertetése után konkrét dél-dunántúli példákkal illusztrálta a blog működését. Többek között a pécsi vonatkozású: „Turcsin őrmester és a Tettye utcai Farkas úrleányok esetét” is bemutatta. Kiemelte a blog, mint tudományos weboldal jelentőségét, mely alkalmas mind a szakma, mind a laikus olvasóközönség megszólítására. Nem utolsó sorban hangsúlyozta, hogy az oldal látogatói saját történeteik megosztása által maguk is a blog aktív részeseivé válnak. Ezt az aktivitást a weboldalon olvasható történetek helyszínét jelölő térkép bemutatásával érzékeltette is.

Balla Tibor hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa „Osztrák-magyar katonák az első világháború török frontján” című előadásában bemutatta a török hadszíntéren 1915 és 1918 között a török szövetségessel együtt küzdő 5200 osztrák-magyar katona harci tevékenységét. Térképek, fényképek segítségével részletesen ismertette a hét császári és királyi tüzérüteg, a kiképző- és tehergépkocsi-, valamint műszaki-, egészségügyi és hadtáp-alakulatok ténykedését a török fronton. Kitért arra is, hogy milyen volt osztrák-magyar katonák a török frontok éghajlati viszonyaihoz igazodó trópusi ruházata, illetve fegyverzete. Foglalkozott azzal is, hogyan tértek vissza hazájukba Törökországból a török- antant mudroszi fegyverszünet után a monarchia katonái 1918 őszén és 1919 legelején.

Borsy Judit levéltárunk főlevéltárosa „Az első világháború a baranyai katolikus plébániák életében” című korabeli képeslapokkal gazdagon illusztrált – prezentációja zárta a délelőtti szekciót. A plébánosok által vezetett plébániatörténetek, Historia Domusok forrásértékét hangsúlyozta, hiszen az adott plébánia életének fontosabb eseményeit örökítették meg bennük naplószerű formában. Az előadás a garéi és a kővágószőllősi plébániatörténet alapján bemutatta, milyen külön intézkedéseket hozott a háború kapcsán a püspök, a kormány, hogyan hajtotta végre azokat a plébános a saját plébániáján, az adománygyűjtések formáiról és eredményességéről, a hadbavonultakkal való kapcsolattartásról is képet kaphattunk. Megtudhattuk, hogy a plébánosok egyénisége is befolyásolta a hátországban élő, illetve a hadbavonult hívek életét a világháború nehéz éveiben.

A szünet után Nagy Imre Gábor főlevéltáros kollégánk „Hadifoglyok Pécsett az első világháborúban” címmel tartotta meg képeslapokkal, diagramokkal, levéltári iratanyag bemutatásával színesített előadását. Megtudhattuk, hogy Pécsett nem voltak hadifogolytáborok, a nem tiszti állományú hadifoglyokat a császári és királyi hadügyminisztérium utalta ki a városnak, illetve üzemeinek, lakóinak. Az előadó ismertette, hogy a Pécsre kiutalt hadifoglyokat milyen munkákra osztották be. Bemutatásra került a hadifogoly munkásosztagok három csoportja: a nem állandó (mobil), az állandó (stabil) és a katonailag szervezett hadifogoly munkásosztag. Képet kaptunk arról is, hogy a munkaadótól és az elvégzett munkától függően jelentős különbség is lehetett az egyes hadifoglyok helyzetében.

Kaposi Zoltán „Egy kereskedő város viszontagságai a nagy háború éveiben. Nagykanizsa változásai az első világháború alatt” címmel tartotta meg előadását. A képeslapokkal, diagramokkal, táblázatokkal illusztrált prezentáció Nagykanizsa háború előtti képének felvázolását követően az első világháború alatti fontosabb gazdasági változásait vizsgálta. A háború városra gyakorolt hatásait elemezve az előadó részletesen foglalkozott a helyi vállalkozók és a vállalkozások helyzetének módosulásával, bemutatta, hogy a munkaerő szempontjából mivel járt a négy és fél éven át tartó háború. Szólt a város háború alatti kötelezettségeiről, többek között a városi gazdálkodásról, a közellátás megszervezéséről. Végül képet kaptunk a háború végi Nagykanizsáról, illetve arról, hogy milyen gazdasági, társadalmi nehézségek vártak a városra a háború után.

Radó Bálint főlevéltáros „Mintha nem is férfiak, hanem félénk vénasszonyok igazgatnák a közdolgokat. Nagyatádi Visy László és a belpolitika (1916-1918)” című prezentációja következett. Ismertette a levéltárunk őrizetében található nagyatádi dr. Visy László, Pécs szabad királyi város főispánjának ”Háborús Naplóját”, melyet a főispán napról napra vezetett az I. világháború kitörésétől indítva. A napló jelentőségét annak elsődleges forrásértéke adja: első kézből tudjuk meg belőle, miként szervezték meg Pécsett a segélyezést, a hadiözvegyek és hadiárvák ellátását, a sebesültek gondozását, a harctereken küzdő honvédek és a közös hadseregbe tartozó magyar katonák megsegítését. A Naplóból megismerhetjük a minden energiáját a segélyezés szolgálatába állító „rendpárti” főispán személyiségét, gondolkodását.

Zóka Péter főlevéltáros kollégánk a tavalyi konferenciánkon tartott előadása folytatásaként „Igmándy-Hegyessy Géza az első világháborúban II. (1916-1918)” címmel tartotta meg képekkel illusztrált prezentációját. Az előadó Igmándy-Hegyessy Géza, a pécsi cs. és kir. 52. gyalogezred századosának, a Magyarország két világháború közötti történetének egyik meghatározó személyiségének első világháborús szerepét mutatta be. Azt vizsgálta, hogy Hegyessy Géza személyes története hogyan kapcsolódik, illeszkedik a Nagy Háború makroszintű történeti képébe, illetve hogyan árnyalja azt. Előadása során főként a Hegyessy-családnak az MNL Baranya Megyei Levéltárában őrzött irathagyatékából származó, az első világháború során keletkezett családi leveleit, illetve Hegyessy Géza kitüntetéseivel kapcsolatos dokumentumokat mutatta be.

Tegzes Ferenc nyugalmazott főlevéltáros kollégánk „Az 1917-1918. évi katonai felmentések forrásértéke Pécsett” című előadása zárta szakmai rendezvényünket. Előadásában ismertette a honvédelmi minisztérium rendeletét, melynek értelmében mindenkit, akit addig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentettek, újból ellenőrzés alá vontak. A rendelet szerint minden munkáltató köteles volt az alkalmazottaikról névjegyzéket készíteni. A MNL BaML-ban elhelyezett rovatos névjegyzékek forrásértékére hívta fel az előadó a figyelmet, hiszen ezek a névjegyzékek olyan személyes, illetve katonai adatokat valamint egyéb olyan információkat tartalmaznak melyeket a helytörténészeken túl mind a családfakutatók, mind a gazdaság-, illetve társadalomtörténészek haszonnal kutathatnak.

Terveink szerint hagyományainkhoz híven a tavalyi és az idei konferencián elhangzott előadások tanulmánnyá fejlesztett változatával, a Baranyai Történelmi Közlemények sorozat folytatásaként 2016-ban konferencia kötetet jelentetünk meg.

Varghané Szántó Ágnes

(frissítve: 2016.01.23.)

Ezt olvastad?

A „felszabadulás” évfordulói újra és újra alkalmat adtak a szocialista társadalomról, kultúráról, a magyar történelemről alkotott kép reprezentálására. Nem volt
Támogasson minket