„A falevelek lehullottak…” – Egy hetedikes osztály és az az első világháború esete

Jelen írásomban saját jó gyakorlatom példáján arra próbálok választ adni, hogy egy hetedikes osztály diákjainak miként tudunk a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összehangolásával motiváló, hasznos, a tanulást valóban támogató folyamatokat kialakítani:  hogyan tudtam társintézmény bevonásával még hatékonyabbá tenni tanulóim történelmi gondolkodásának fejlesztését, valamint kreatív feladatok segítségével aktív részvételre ösztönözni őket a saját tanítási-tanulási folyamatukban az első világháború témakörének tanítása kapcsán.

II. Vilmos császár híres kijelentése nyomán „A falevelek lehullottak…” címet adtam a témának, mely feldolgozása során a hetedikeseim az első világháború történetét ismerték meg. Ahogy ezelőtt már számos alkalommal, most is részt vettünk az érdeklődő tanulókkal a Heves Megyei Levéltár levéltárpedagógiai foglalkozásán, mert fontosnak tartom azt, hogy -amikor csak lehetőségünk adódik-, „kilépjünk a tankönyvből”. Ilyenkor meg tudom nekik mutatni, hogy a az azokban található tananyagok valódi emberek életéről, hétköznapjairól szólnak; életmódjukról, gondolataikról, érzéseikről pedig a foglalkozások segítségével még pontosabb képet kapnak. A tervezett látogatás előtt egyeztettem a levéltáros kollégával, figyelembe vettük a tanulók életkorát és tudásszintjét. A korabeli lakóhelyünket bemutató források megtekintése és közös elemzése -arra is kaptak lehetőséget, hogy közelről, fehér kesztyűben tanulmányozzák ezeket az iratokat- a diákok történelmi gondolkodásának fejlődését szolgálta. (Egy korábbi látogatásunkról a levéltár is beszámolt a honlapján, a cikk itt olvasható.)

Tanulóim ismeretében az élményszerű témafeldolgozás volt az elsődleges célom, ezért motiváló és kreatív, ugyanakkor idő- és munkaigényes feladatokat kínáltam nekik. Differenciált, személyre szóló kihívások közül választhattak, tehát minden tanuló megtalálta az érdeklődésének, tehetségének megfelelőt: a megvalósítás során elmélyült a választott témában, és ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagodott, ezeket elkészült munkájánk bemutatása során társaival megosztotta.

A tanórai (az elméleti tudás megszerzése és a tananyag feldolgozása az OFI Újgenerációs tankönyve alapján), valamint a tanórán kívüli tevékenységek (látogatás a levéltárban; a vállalt feladatok kidolgozása egyénileg, párban, kisebb csoportokban) párhuzamosan zajlottak. A feladatok elkészítésére három-négy hét állt rendelkezésükre.

Alkotó-, illetve elemző-bemutató jellegű feladatokat kaptak, így

• térkép készült Európa országairól és a frontokról – a készítők szóban ismertették a fontosabb eseményeket
• lövészárok-makettek születtek tetszőleges anyagból és technikával; a feladat készítői „Élet a lövészárokban” címmel szóban is bemutatták a katonák mindennapjait
• fegyverbemutatót láthattunk a feladat kiírásának megfelelő eredeti megoldásokkal (blueprint, pirográfia) és remek előadásokkal
• videós ppt készült „Nők a hátországban” címmel, ahol a készítők-főszereplők a korabeli jelmezek, kiegészítők, kellékek meglétére is törekedtek
• „Konyhafőnök VIP”-videók készültek egy-egy korabeli étel elkészítéséről
• saját rajzok segítségével animációs filmet készítettek a szarajevói merényletről
• a levéltárpedagógiai foglakozáson szerzett ismereteiket pedig egy interaktív kép segítségével megosztották a társaikkal.

A tanulók tevékenységeinek és produktumainak elbírálása széles spektrumon mozgott: a pedagógus mellett ugyanis diáktársaik is értékelték az elkészített munkákat, ezen felül pedig saját maguknak, továbbá szüleiknek is volt lehetőségük bekapcsolódni az értékelésbe. A témafeldolgozás során a folyamatos tanár-diák konzultáció is segítette a tanulók reális önértékelésének fejlődését.

Az értékelés szempontjai az alábbiak voltak:

1. Megfelelt-e a feladat kiírásának az elkészített munka?
2. Megvalósult-e a szakmai konzultáció a pedagógussal a minél színvonalasabb produktum elkészítése érdekében?
3. A páros/csoportos munkák esetében mennyire és hogyan valósult meg a munkamegosztás, együttműködés?
4. Kreativitás
5. A kivitelezés igényessége
6. A határidő betartása
7. A vállalt feladat bemutatása (előadásmód).

A feladatok elkészítése során elvárás a folyamatos konzultáció, azonban előfordulhat, hogy az egyeztetés hiánya miatt olykor be-becsúszik egy-egy tartalmi és /vagy formai hiba a beadott munkákba.

A megvalósítás során a szülőktől támogatást és rengeteg pozitív megerősítést kaptunk, illetve az osztályban tanító kollégák is elismeréssel illették a tanulók munkáit.

Ízelítő a tanulók munkáiból:

Térkép

Lövészárokmakettek (hetedikes osztály munkái)

Fegyverbemutató 1. (blueprint – fent – hetedikes osztály munkái)

Fegyverbemutató 2. (pirográfia – lent – hetedikes osztály munkái)

Fegyverbemutató (3D-ben nyomtatott tank – hetedikes diák munkája)

Nők a hátországban – részletek a videós ppt-ből (hetedikes diákok munkái)

Animációs film monitorfotói a szarajevói merényletről (hetedikes osztály munkái)

A levéltári foglalkozásról készített interaktív kép itt található.

Az iskola honlapján röviden bemutattuk a projektet, mert fontos számunkra, hogy az érdeklődők bármikor tudjanak tájékozódni az iskolában folyó munkáról. Itt a teljes ppt és animációs filmek is megtekinthetők.

Az elkészült munkákból kiállítást szerveztünk az aulában.

Hunyadi-Buzás Éva
Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskola

Ezt olvastad?

„Párizs gyomra” a középkortól napjainkig

Párizs gyomrának a francia főváros Vásárcsarnokát nevezik Émile Zola 1873-ban megjelent Le Ventre de Paris (Párizs gyomra) című regénye nyomán.

X