A Gucci-ház – Egy család és márkájának tragédiája

Gucci név hallatán a divat és a luxus jelzők merülnek fel először, de a világszerte ismert divatmárka története nem csak töretlen diadal és felhőtlen csillogás, amit A Gucci Ház c. film is igyekezett bemutatni. Azzal a várakozással ülhetett mozivászon elé a néző, hogy egy drámai, humoros és igazán szórakoztató filmélményben lesz része, de vajon beváltotta a film ezeket a reményeket?


A film plakátja (Forrás. imdb.com)

Sara Gay Forden The House of Gucci című könyve (2001) adta az ihletet a film elkészítéséhez, mely a mesésen gazdag Gucci-család, a divatvilág egyik legjelentősebb dinasztiájának felemelkedését és bukását leíró, szenzációs, valós történet. A családtagok közötti örökösödési rivalizálást, pert, adócsalást, bebörtönzést és természetesen gyilkosságot is magában foglaló történet számos kreatív ötletet adott Ridley Scott rendezőnek, akinek tavaly ez volt a második nagy filmje Az utolsó párbaj után. A forgatókönyvírók, Roberto Bentivegna és Becky Johnston igyekeztek még emberibbé tenni a történetet, de a megfelelő hatáshoz, drámához és játékossághoz kellett Lady Gaga, Adam Driver, Al Pacino és Jared Leto alakítása is.

Sara Gay Forden újságíróként igyekezett pontos leírásokat adni a családról, drámájukról és ahogy a Time magazinnak adott nyilatkozatában is említette: „Ha úgy találtam volna ki a történetet, mint egy regényt, senki sem hitte volna el. De mindez igaz volt. Ez egy időtlen történet. Vannak benne tanulságok, hogy a vér nem válik vízzé. És sajnos ebben az esetben nem így volt.”

A Gucci divatház, luxuspoggyász-márkaként indult, melyet 1921-ben alapított Guccio Gucci, Firenzében. Guccio kis boltja hamarosan virágzó családi vállalkozássá nőtte ki magát, számos üzlettel különböző városokban és országokban, különösen miután négy fia (Vasco, Aldo, Rodolfo és Ugo, aki Guccio fogadott mostoha fia volt felesége előző kapcsolatából) elkezdett vele dolgozni. Guccio 1953-as halála után a vállalkozás részesedését három biológiai fiára, Vascora, Rodolfóra és Aldora hagyta.

A filmben elbeszélt történet az 1970-es években kezdődik és húsz évet ölel fel. Az egyik legérdekesebb része a fő drámai szál mellett a jogi kiskapuk megtalálása a Guccik részéről. A konfliktus Rodolfo Gucci (Jeremy Irons) 1983-ban bekövetkezett halála után tört ki. Fia, Maurizio többségi részesedést szerzett az Aldo (Al Pacino) (Rodolfo Gucci testvére) vezetése alatt bukdácsoló cégben. Maurizio, aki úgy érezte, hogy Aldo megközelítése a Gucci-termékek tömeggyártása mellett csökkentette a Gucci luxusmárka identitását, az 1980-as évek nagy részét azzal töltötte, hogy jogi csatákon keresztül kiszorítsa őt az üzletből, és átvegye a cég irányítását. A családi viszály ez idő alatt egyre inkább eldurvult és mindez a nyilvánosság előtt zajlott. Aldo egy év börtönt ült adócsalásért, Maurizio pedig Svájcba menekült, miután megvádolták apja aláírásának hamisításával, hogy elkerülje az örökösödési adó fizetését. Maurizionak 1989-ben  sikerült átvennie az irányítást a vállalat felett, és határozottan eltökélt szándéka volt az arculat megújítása. 1993-ra azonban Maurizio túlzott költekezése és a cég fennálló tartozásai arra kényszerítették, hogy 50%-os részesedését eladja a vállalkozás befektetőinek, ami véget vetett a Gucci család többségi tulajdonjogának és ellenőrzési jogkörének.

Szép ívet mutat Maurizio Gucci (Adam Driver) jellemfejlődése, vagy éppen hanyatlása. A film első felében a kedves, értelmes és nagyon becsületes Gucci örökös valóban szívén viselte mások sorsát, és a családja érdekeit nézte. Majd a sok stressz, nyomás, csalódás és hatalom nyomán átváltozott egy bűnöző, feleségét megcsaló, hazug és rideg emberré. A hatalom részegítette-e meg vagy a feleségével, Patriziával (Lady Gaga) való folyamatos harcai, veszekedései, amelyek elhidegüléséhez, válásához vezettek? Maurizio nem tudta megtartani az irányítást, a tulajdonjogot a Gucci márka felett, ami előre megjósolta sok ilyen divatmárka jövőjét, és ő lett az első, aki pénzügyi részvényest vont be, hogy a márkát a következő szintre emelje.

A film központi alakja a Lady Gaga által alakított, Patrizia Reggiani. Bár Patrizia Reggiani nem Gucciként született, a család történetében mégis meghatározó szerepet játszott, a Lady Gucci és a Fekete Özvegy kifejezés sem véletlenül párosult személyével. Tehetősebb, de nem előkelő családból származott. Mindig is sokat remélt az élettől és törtető volt. Maurizioval való találkozása egy partin történt, 1970-ben, ahol lehetőséget talált arra, hogy csatlakozzon Milánó elit köréhez. “Egy bulin ismertem meg Mauriziót, és őrülten beleszerettem. Izgalmas volt és más.” – mondta Reggiani a The Guardiannek egy 2016-os interjúban.

Maurizio és Patrizia 1972-ben házasodtak össze, két év udvarlás után, de ez szakadást okozott a családban. Maurizio apja, Rodolfo nem helyeselte Reggiani társadalmi hátterét, és úgy vélte, hogy ő egy aranyásó, és úgy döntött, hogy nem vesz részt a pár esküvőjén. Rodolfo később kibékült fiával és menyével, miután 1976-ban megszületett első lányuk, Alessandra (a párnak 1981-ben született egy második lánya, Allegra), és még egy luxus penthouse-t is ajándékozott nekik a New Yorkban. 

Házasságuk első éveiben Maurizio és Patrizia aktívan részt vett a New York-i társasági életben, felesége befolyásolta kapcsolatát a Gucci családdal és márkával. Bentivegna szerint Maurizio azért vágyhatott Patrizia útmutatására, mert egyedüli gyermekként nőtt fel, akinek édesanyja nagyon fiatalon meghalt. Patrizia jól tudta, hogy Maurizio személyisége csendesebb, visszafogottabb, mint az övé.

A házaspár problémái 1983-ban kezdődtek, miután apja halála után Maurizio többségi részesedést szerzett a cégben, és megkísérelte átvenni az irányítást, és jogi háborút indított nagybátyja elűzésére. A The Guardiannek adott interjújában Patrizia azt állította, hogy ez idő alatt „Maurizio megőrült. Addig én voltam a főtanácsadója minden Gucci-ügyben. De a legjobb akart lenni, és nem hallgatott rám.”

A családi vállalkozás miatti viszály közepette Maurizio megszakította kapcsolatát Patriziával, majd 1985-ben, miután a család Milánóba költözött, Maurizio üzleti útra ment Firenzébe, később egy barátjával üzente meg Patriziának, hogy nem tér vissza, és a házasságuknak vége. Maurizio 1991-ben kezdett együtt élni Paola Franchival, egy gyerekkori barátjával, felkeltve Patrizia féltékenységét. A pár hivatalosan is elvált 1994-ben, Patrizia 2,5 millió eurós „fájdalomdíjat” és 650 000 eurós éves tartásdíjat kapott, amit emlékezetesen „egy tál lencséhez” hasonlított. Noha a válás során elvesztette a Gucci vezetéknév használatára vonatkozó törvényes jogát, Patrizia továbbra is ragaszkodott hozzá. A La Republicanak adott interjújában finoman megjegyezte: „Még mindig úgy érzem magam, mint egy Gucci – valójában a leginkább Gucci az összes közül.”

A film végig Maurizio halálának megértését szolgálja, felépíti a történetet, bemutatja a különböző szereplők, a családtagok szemszögét és az egész egy érzelmi hullámvasúttá válik, ami elvezet minket, 1995. március 27. reggeléhez. Mauriziot több lövés érte milánói irodája előtt. Az épület lépcsőjén halt meg, Giuseppe Onorato, az ajtónálló és a lövöldözés egyetlen szemtanúja karjai között, akit szintén meglőttek. Patriziát csak 1997-ben, két évvel a gyilkosság után tartóztatták le, miután a rendőrségi nyomozók névtelen tippet kaptak. Később kiderült, hogy Maurizio meggyilkolásának napján Patrizia egy szót írt a naplójába: „paradeisos”, ami görögül paradicsomot jelent.

Patrizia tárgyalása nagy nyilvánosságot kapott, köszönhetően a Gucci család nagy olaszországi népszerűségének. A Fekete Özvegy nevet ekkor kapta. A per során, ahol Patrizia hevesen azt állította, hogy ártatlan, az ügyészség lejátszotta azokat a fenyegető hangüzeneteket, amelyeket Patrizia küldött Maurizionak és Paolának, miközben a védelem azt állította, hogy Patrizia mentálisan instabil volt egy 1992-es agydaganat eltávolítására irányuló műtét miatt, ami állítólag megváltoztatta a személyiségét. Patriziát 1998 novemberében előre megfontolt gyilkosságért 29 év börtönbüntetésre ítélték, végül csak 18-at töltött le. „Soha életemben nem dolgoztam. Most nem kezdem el” – jelentette ki a bíróságon.

Patrizia jelenleg tanácsadóként dolgozik egy ékszercégnél Milánóban. Miután szabadult, elismerte szerepét Maurizio meggyilkolásában, és ezt mondta egy olasz valóságshow-nak, amikor arról kérdezték, miért nem személyesen lőtte le volt férjét: „Nem olyan jó a látásom. Nem akartam elvéteni.”

Ami a történet filmadaptációját illeti, Patriziát meghökkentette, hogy Lady Gaga nem konzultált vele. Egy nyilatkozatában elmondta, hogy kifejezetten bosszantja, hogy Lady Gaga úgy játssza az új Ridley Scott-filmben, hogy nem is törekedett arra, hogy előtte találkozzon vele személyesen. A film bemutatását követően Aldo Gucci családja közleményt adott ki az ANSA-ban, és lesújtóan nyilatkozott a filmről, amiért „egy olyan narratívát mutat be, amely távolról sem pontos”. A Gucci család felhívta a figyelmet arra, hogy nem konzultáltak velük, mielőtt Aldót és a család többi tagját megformálták.

Míg a történet valós személyeken és eseményeken alapul, néhány elemet megváltoztattak a filmben – Bentivegna szándékos döntései alapján, aki olyan klasszikus filmekből merített ihletet a forgatókönyvhöz, mint a Sunset Boulevard (1950), a Sebhelyesarcú (1983) és a Keresztapa (1972). Ennek érdekében Bentivegna kiegészítette Forden könyvét a Gucci család nyilvános drámáiról szóló korabeli olasz cikkekkel, amelyek szerinte bulvár túlzásokkal éltek különösen Maurizio Gucci meggyilkolása ügyében.

A filmben Maurizionak és Patriziának egy közös lányuk van, a valóságban kettő. A legtöbb kritikát, Jared Leto alakítása kapta, mivel Paolot egyfajta fekete bárányként, stílustalan bohócként jellemzi. Talán pont ezért a filmben a humort Paolo jelenetei adták. Kritikaként fogalmazták meg, főleg Leto kapcsán, hogy túl sok erős sztereotípiát jelenít meg a film az olaszokról, amelyek sértik és nevetségessé teszik őket. Mindezek ellenére a Variety egy névtelen forráson keresztül arról számolt be, hogy a Gucci család nem indít jogi lépéseket Ridley Scott vagy a Warner Bros ellen.

Gucci család kudarca az egyik legdrámaibb incidens az iparág történetében. De vajon kárpótolta őket a pénz és hírnév azért, hogy végül pont az egyediségüket adó családi érték tűnt el a márkából?

Csák Krisztina Csilla

Ezt olvastad?

2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A
Támogasson minket