A három részre szakadt ország históriája

A kronologikus megközelítésű, összefoglaló jellegű történelmi tudományos ismeretterjesztő kiadványsorozatok elkészítésének igénye időközönként előtérbe kerül a hazai történettudományi, illetve könyvkiadói szakmában. Egy ilyen „Magyarország története” sorozat elkészítésére vállalkozott az utóbbi években a Kossuth Kiadó, Medgyesy Zsófia szerkesztő szakmai vezetésével. A vállalkozás eredményeképp jelent meg 2019 és 2020-ban a Magyar história sorozat hét kötete. Az alábbiakban a negyedik részt, az 1526–1699 közti – történelmi és kulturális emlékezetünket jelentősen meghatározó – időszakot felölelő, Három ország egy haza – A mohácsi vésztől a karlócai békéig című kiadványt mutatom be.

Horn Ildikó- Barta János: Három ország egy haza 1526-1699 – A mohácsi vésztől a karlócai békéig, Magyar história sorozat 4. kötet, 2020, Kossuth Kiadói Csoport, 144. oldal.

A 144 színes, A4-es oldalon megjelenő korszerű, bookazine formátumú kötetet Horn Ildikó, az ELTE Történettudományi Intézetének igazgatója és az MTA doktora, valamint Barta János, a Debreceni Egyetem professzor emeritusa közösen jegyzik. A szerzők kétharmad-egyharmad arányban osztották fel egymás között a százhetvenhárom év krónikáját. Horn Ildikó a –   napjainkban újfent a történettudományos polémiák tárgyát képező – mohácsi csatavesztéstől a 17. század első harmadának végéig szolgáltat adatgazdag áttekintést az olvasónak, míg Barta János a tárgyalt korszak utolsó öt évtizedét mutatja be.

A kötet három nagy tematikai egységre tagolódik, melyek egységenként négy alfejezetre oszlanak. A Szétszabdalt Magyarország című fejezetben megismerhetjük a Mohács melletti csatavesztés után kialakuló politikai csatározásokat, valamint a Buda 1541-es elfoglalását követő három hatalmi tényező – a Habsburg fennhatóságú Magyar Királyság, a kialakuló Erdélyi Fejedelemség, valamint az Oszmán Birodalom által hódoltatott országrész – politikai, közigazgatási, társadalmi és kulturális berendezkedését.

A második, Háborús évtizedek című tematikai egységben a 1591–1648 közötti időszak három legfontosabb, katonai aktivitással járó eseménye, a tizenöt éves háború, Bocskai István törekvései, valamint a harmincéves háború eseményei kerülnek bemutatásra. A fejezet záró szakaszában képet kaphatunk Erdély 17. század eleji aranykoráról is.

A kötet utolsó – Öt évtized az oszmán iga lerázásáig – című fejezete a három országrész 17. század közepi társadalom- és kultúrtörténeti bemutatásával kezdődik. A fejezetben olvashatunk az Erdélyi Fejedelemség – legfőképpen túlzott hatalmi ambíciókból következő – hanyatlásáról, a 17. század második felében tetszhalottnak látszó, majd az 1680-as évekre erőre kapó törökellenes koalícióról és az általuk vezetett felszabadító hadjárat eseményeiről is. A kötet történeti végpontját a török kiűzése, az 1699. január 26-án megkötött karlócai béke jelenti, de az utolsó hasábokon az olvasóközönség bepillantást nyerhet a török béklyó alóli szabadsággal járó új és sok esetben hasonlóan baljós kihívásokba is.

A könyvek és a magazinok formai sajátosságait ötvöző megjelenés első ránézésre a különböző történelmi ismeretterjesztő, tudománynépszerűsítő folyóiratokhoz (például Rubicon, Múlt-kor, BBC History) teszi hasonlatossá a kötetet. A hazai könyvkiadásban még innovációnak számító formátum különlegessége, hogy úgy tud részletesen, adatgazdag módon ismeretet közölni, hogy a grafikai és szerkesztési megoldások széles tárházának felvonultatása miatt mégis széles olvasóközönséget képes megszólítani.

A közérthetően megfogalmazott, de mégis szaktudományos igényű szöveg mellett a vizuális sokszínűség az egész sorozat, így a jelenleg bemutatott negyedik kötet egyik legfontosabb ismérve és erőssége. A képszerkesztésben tetten érhető a multiperspektivikus történelemszemlélet igénye, hiszen az események, személyek és helyszínek hazai, illetve európai későreneszánsz és barokk képzőművészeti ábrázolásait sok esetben kiegészítik a korabeli oszmán miniatúrák. A kötet érzékletesen mutatja be a 16–17. század során bekövetkező kommunikációs paradigmaváltás folyamatát. Az illusztrációk között egyaránt megtalálható például egy János Zsigmond és Csáky Mihály kancellár által aláírt kézírásos oklevél, egy Bethlen Gábor alakját ábrázoló metszettel díszített 1619-es röplap, valamint Apáczai Csere János 1655-ben Utrechtben megjelent Magyar encyclopaediájának nyomtatott címlapja is. Az Újkor.hu a Magyar história köteteit bemutató cikksorozatában már több ízben kiemelték Nagy Béla kartográfus munkáját. Az információdús, a korszak hadi eseményeit és politikai, közigazgatási változásait bemutató térképek mellett sok esetben korabeli térkép- és alaprajzábrázolásokat is találhatunk.

Nem mehetünk el szó nélkül a kötet didaktikai apparátusa mellett sem. A kiadvány forgatása során – tanári végzettségem okán – magam is nagy örömmel állapítottam meg, hogy a szerkesztés egyik fő irányvonala a kötet akár köz-, illetve felsőoktatásban történő felhasználásra alkalmas kialakítása volt. A már említett vizuális megoldások mellett a törzsszöveg és a kiegészítő szövegdobozok tördelése, a lapszélen elhelyezett idővonalak, a lapalji glosszáriumok, valamint a számos esetben meglepően részletes infografikák (például a Buda 1686-os ostromára felsorakozó Szent Liga-seregek pontos létszáma haderőnemenként) mind-mind a befogadhatóságot és alkalomadtán a tanulhatóságot segítik.

A Három ország egy haza című kötet informatív módon ad közérthető képet a magyar történelemben sok szempontból kiemelkedő jelentőséggel bíró 16–17. század esemény-, társadalom- és kultúrtörténetéről. A szerzők a kötet zárszavában vonják le a két évszázad mérlegét, melynek keretében megállapítják, hogy a bemutatott időszak az európai társadalmi és gazdasági fejlődés szempontjából rendkívül szenzitív periódusnak számított, melyben hazánk a folyamatos politikai és katonai csatározások miatt olyan mély sebeket szerzett, melyek begyógyítására az elkövetkező három évszázad sem volt képes.

A bemutatott kötetet – valamint a teljes Magyar história – sorozatot jó szívvel tudom ajánlani pedagógusok, egyetemi hallgatók, köznevelésben tanuló diákok és általában a magyar történelem iránt érdeklődők számára egyaránt.

Dallman Kristóf

Ezt olvastad?

Újváry Zsuzsanna (a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyugalmazott egyetemi docense, mestertanár, a Szent István Akadémia tagja, több tudományos testület mellett
Támogasson minket