A Három testőr történészszemmel – interjú Bárány Attilával

Alexandre Dumas regénye és különböző filmadaptációi generációk fantáziáját foglalkoztatják mind a mai napig. Richelieu bíborosról, Buckingham hercegéről, Athosról, Porthosról, Aramisról vagy D’Artagnanról mindannyian hallottunk. Mai interjúnkban a regényről és legújabb filmadaptációjáról beszélgetünk Bárány Attilával.

Újságunk indulásától kezdve arra törekszünk, hogy más történelemmel foglalkozó médiumokkal együttműködjünk. Ennek eredményeként kapcsolatba léptünk a debreceni Campus Rádió Elveszett Ereklyék c. történelmi magazinműsorának két szerkesztőjével, Köpösdi Jutkával és Forisek Péterrel. A műsor idén negyedik éve hallgatható az FM 90 MHz-en Debrecen 30 km-es körzetében minden szombaton 18.00-tól, illetve hétfőnként 19:00-tól a rádió Egyetem Tér című műsorában, illetve interneten bárhol a világon a http://www.fm90.hu/ honlapon. Rendszeresen készítenek történelmi témájú interjúkat az egyetem oktatóival.

Ma egy, a Három testőr legújabb filmes adaptációjának megjelenése után készült interjút olvashatnak az érdeklődők Bárány Attilával, aki a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézet Közép- és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék egyetemi docense, valamint a Magyarország a középkori Európában Lendület kutatócsoport vezetője. Kutatási területe a középkori magyar külpolitika, hadtörténet, a Zsigmond-kor, a magyar-angol kapcsolatok a középkorban és a nemességtörténet. Utóbbiakhoz kapcsolódik Dumas örökbecsű története is, melyről Forisek Péter műsorszerkesztő beszélgetett vele.


Bárány Attila. Forrás: Az MTA honlapja

Elveszett Ereklyék: Az elmúlt hónapban került a mozikba Alexandre Dumas klasszikusának, a Három testőrnek egy újabb filmes adaptációja. Rendkívül látványos, mozgalmas filmet készítettek, ami azonnal megosztotta a nézőközönséget. Ennek apropóján beszélgetünk most a filmről, illetve Alexandre Dumas Három testőréről Bárány Attilával, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének egyetemi docensével. A dumas-i történet, a Három testőr miről szól eredetileg? Hogyan kapcsolódik ehhez a filmhez?

Bárány Attila: Nagy rajongója vagyok az eredeti regénynek. Annak idején a ’70-es években több filmet is lehetett látni Három testőr vagy Négy testőr címmel a mozikban. Volt egy angol alkotás, amiben Michael York D’Artagnan-t, Charlton Heston Richelieu bíborost, Raquel Welch Constance-t játszotta. Abból alakult ki a nagy kánon, amely alapján a későbbi feldolgozások készültek. Azóta négy-öt alkotás már a mozikba került, de annak a generációnak a tagjai, akik a ’70-es években ezt nézhették a mozikban, majd a tévében is, nagy rajongókká váltak, és máig ezt tekintik etalonnak. Sokan, például én is ez után a film után olvastuk el a regényt. Rám akkora hatást tett, hogy szerettem volna élőben is megnézni a helyszíneket, amelyeket érint a történet. Abban a szerencsében volt részem, hogy néhány napja épp Párizsban jártam, és végre volt alkalmam végiglátogatni ezeket a tereket. A gárdisták – Richelieu emberei – és a testőrök a XIII. Lajos anyja, Medici Mária által építtetett Luxemburg Palota mögötti téren csaptak össze rendszeresen, itt jártam először. Utána megnéztem Aramis Rue du Cherche Midi lakását és Richelieu palotáját a Palais Royalban. Szerencsére a második világháború megkímélte Párizst, megmaradtak azok a közterületek, amelyek korábbi történelmi regényekhez tartoznak. A mai francia olvasóközönség tudatában bizonyos helyek összeforrnak Dumas regényének alakjaival, ahogy mondjuk Victor Hugo regényalakjai is különböző helyszínekhez kötődnek Párizsban.

A három testőr, Athos, Portos és Aramis, a negyedik, D’Artagnan pedig be akar közéjük kerülni. Tehát igazából nem három, hanem négy főszereplője van ennek a regénynek. Az angol címe az, hogy The Musketeers, azaz A muskétások. Testőr vagy muskétás? Kik ezek a testőrök, hogyan harcolnak ők?

Alexandre Dumas annak idején Les Trois Mousquetaires címmel írta regényét, azaz a helyes fordítás „muskétások” lenne. A mi értelmezésünk szerint ezek különböző testőrgárdaegységek. Az egyiket testőrnek hívják, legalábbis így fordítják, a másikat gárdistának, de ez nem jelent mást valójában. A francia királyságban a 15. század közepe óta több fizetett állandó katonai kontingens szolgálta a királyt. Voltak, amelyeket muskétásoknak hívtak, másokat pedig testőröknek. Minden ezredben szolgáltak ilyen elitalakulatok, akár hercegi, akár bíborosi vezetésűek voltak. Tehát két külön elitalakulat a francia hadseregből, amelyek közül az egyiket megtette Dumas írói képzelete a jóknak, akik a királyt szolgálják, és velük szemben állnak a gonoszok, akik ugyanúgy muskétások voltak egyébként, csak azokat gárdistáknak nevezte el.


Részlet az 1973-as filmből

Richelieu bíboros szerepe rendkívül fontos a Három testőrben. A történelmi Richelieu, az irodalmi Richelieu és ennek a filmnek a Richelieu-je között milyen kapcsolat van? Mennyire felel meg akár a film, akár a regény az eredeti Richelieu bíborosnak?

A történettudomány Richelieu-t mint nagy politikust szokta emlegetni, akinek komoly érdemei vannak a francia abszolutizmus kiépítésében. Ez az intézményi rendszer vetette meg XIV. Lajos államának az alapját. Ez nem elsősorban a király, hanem az első miniszter központi szerepére épült. Korábban, a 16. század végén voltak már ilyen szereplők, mint Henri De Sully, Sully hercege, IV.Henrik – az első Bourbon király – minisztere, aki egy bürokratikus abszolutista államot hozott létre. Ezt folytatja Richelieu is. Mögötte a király, XIII. Lajos, igazából a háttérbe szorul, reprezentatív, ceremoniális tevékenységet végez. Az állam feje maga Richelieu, aki megvívja a harmincéves háborút, és végül győzedelmeskedik a Habsburgokkal szemben. A történetírásban pozitív, modernitást képviselő, a francia államot előre vivő szereplő, persze vannak olyan oldalai, negatívumai, amit ki lehet emelni egy regényben. Összeesküszik többször is a királyság ellenfeleivel, de hogy ő akarna a trónra lépni, az igazán a regényben nincs benne, míg a mostani filmalkotásban igen. Aki valamit is ért a történelemhez, az azért tudja, hogy egy egyházi tisztségviselő, aki nem királyi vérből származik, hiába hívják úgy, hogy Armand Jean du Plessis hercege, vagy Richelieu hercege, az soha nem ülhet a francia Bourbonok trónjára. De hát a kevésbé olvasott nagyközönség bizonyára elhiszi, hogy az igazi gonosz még a trónt is elfoglalhatja.

Van egy másik főszereplője is a filmnek, mégpedig Buckingham herceg.  Ebben a filmadaptációban jelentősen különbözik a korábbi filmek Buckingham-képétől. Mi a hasonlóság közte és a történelmi Buckingham herceg között? Milyen szerepe volt Buckinghamnek az angol történelemben?

Sok rosszat el lehet mondani erről a filmről, meg sok olyan történelmietlen kiszólást meg lehetne említeni, mint például amikor a leparkolt lovat parkolócédulával látja el a parkolóőr, aki a munkanélküli Aramis, ami bizonyára jó poén a nézők milliói számára, de egy történész számára nehezen befogadható. De nem szabad csak negatív értelemben beszélni erről az alkotásról sem, mert van egy nagyon jó oldala, méghozzá Buckingham hercegének a megformálása. A Dumas-regényben ő a hősszerelmes, az ő útját egyengetik a testőrök, hogy nehogy kiderüljön ez a középkori lovagi románcba illő szerelmi történet, Ausztriai Anna és Buckingham titkos kapcsolata. Buckingham abszolút pozitív alak, a lovagság megtestesítője, a régi lovagi erények továbbvivője a gonoszok 17. századi világában. Richelieu és a többi negatív szereplő az ő útját akarják megnehezíteni. Ebben a filmben az Orlando Bloom által alakított Buckingham hercege a gonoszok oldalán áll, szinte ő a legromlottabb, aki még Richelieu-n is túltesz. Ez viszont a történelmi valóságot tükrözi, mert George William VI. Jakab skót király, vagy I. Jakab Stuart-házi angol király kegyence, minisztere volt. Rossz nyelvek szerint ráadásul a szeretője is. Az angol történetírás az egyik legmegátalkodottabb kegyencként tartja számon. Ha nem halt volna meg korábban, akkor valószínűleg az angol polgári forradalomban őt is kivégezték volna. Ő alakította a király kegyenceként az angol monarchia kormányzatát az 1620-as években. Valóban indított hadat Franciaország ellen, a francia protestánsok támogatására, de semmi olyan oldala nem volt, amit a regény sugall. Tehát ez az alakítás, a velejéig romlott gazember, aki mindent kihasznál saját hatalma egyengetésére, érdekes módon ebben a sok tekintetben történelmietlen alkotásban nagyon jól kidomborodik. A forgatókönyv írója bizonyára sokat olvashatott az eredeti George Williamről. A könyvben, a regényben, a hagyományos kánonhoz tartozó filmekben is meggyilkolják a „tiszta életű” Buckingham herceget. A gonosz Mylady, Winter grófnő tüzeli fel egy puritán hívét, hogy ölje meg. Ez valójában nem így történt. 1628-ban a herceg egyik katonája nehezményezte egy döntését, ami miatt meggyilkolta. Egyszerű egyéni bosszúról volt szó, semmi köze sem volt a francia királyné szerelméhez.


A 2011-es film reklámja

Az egyik legvitatottabb dolog a léghajók szerepeltetése a filmben. A történelmi valósághoz van valami köze ennek?

Ez nagyon érdekes, mert már az én tízéves fiam is észrevette, hogy ez hiba, mert 1625-ben még nem voltak léghajók. Az első ballonok körülbelül százötven évvel később szálltak föl, de azok csak egy helyben lebegtek, nem tudtak átkelni a La Manche-on, és semmi mást sem, amit a film szerint igen. Akinek pici érzéke van a történelemhez, az tudja, hogy ez valótlan. Léghajók nem léteztek, még úgy sem létezhettek, mint ahogy a film sugallni próbálta, miszerint Leonardo Da Vinci laboratóriumából lopták el a tervrajzot. Érdekes módon ez utalás is lehet a ’70-es évekbeli film alkotói számára, melyben tengeralattjáróból szállt ki Buckingham hercege. Csakhogy tengeralattjárót, vagy legalábbis víz alá merülő eszközt ismertek már a 17. században, sőt, tényleg Leonardóhoz kötötték. Ilyen értelmezésben a léghajó sem annyira elrugaszkodott a valóságtól. A 3D-s légi csata felvétele borzasztóan látványos a mai közönség számára, ám szerintem ez csupán egy gesztus a régebbi film alkotói felé.

Köpösdi Judit – Forisek Péter

Ezt olvastad?

2024. január 26-án mutatták be az Apple TV+ felületén a Levegő urai (Masters of the Air) című minisorozat első epizódját.
Támogasson minket