A Három testőr történészszemmel – interjú Bárány Attilával
Alexandre Dumas regénye és különböző filmadaptációi generációk fantáziáját foglalkoztatják mind a mai napig. Richelieu bíborosról, Buckingham hercegéről, Athosról, Porthosról, Aramisról vagy D’Artagnanról mindannyian hallottunk. Mai interjúnkban a regényről és legújabb filmadaptációjáról beszélgetünk Bárány Attilával.
Újságunk indulásától kezdve arra törekszünk, hogy más történelemmel foglalkozó médiumokkal együttműködjünk. Ennek eredményeként kapcsolatba léptünk a debreceni Campus Rádió Elveszett Ereklyék c. történelmi magazinműsorának két szerkesztőjével, Köpösdi Jutkával és Forisek Péterrel. A műsor idén negyedik éve hallgatható az FM 90 MHz-en Debrecen 30 km-es körzetében minden szombaton 18.00-tól, illetve hétfőnként 19:00-tól a rádió Egyetem Tér című műsorában, illetve interneten bárhol a világon a http://www.fm90.hu/ honlapon. Rendszeresen készítenek történelmi témájú interjúkat az egyetem oktatóival.
Ma egy, a Három testőr legújabb filmes adaptációjának megjelenése után készült interjút olvashatnak az érdeklődők Bárány Attilával, aki a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézet Közép- és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék egyetemi docense, valamint a Magyarország a középkori Európában Lendület kutatócsoport vezetője. Kutatási területe a középkori magyar külpolitika, hadtörténet, a Zsigmond-kor, a magyar-angol kapcsolatok a középkorban és a nemességtörténet. Utóbbiakhoz kapcsolódik Dumas örökbecsű története is, melyről Forisek Péter műsorszerkesztő beszélgetett vele.
Bárány Attila. Forrás: Az MTA honlapja
Elveszett Ereklyék: Az elmúlt hónapban került a mozikba Alexandre Dumas klasszikusának, a Három testőrnek egy újabb filmes adaptációja. Rendkívül látványos, mozgalmas filmet készítettek, ami azonnal megosztotta a nézőközönséget. Ennek apropóján beszélgetünk most a filmről, illetve Alexandre Dumas Három testőréről Bárány Attilával, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének egyetemi docensével. A dumas-i történet, a Három testőr miről szól eredetileg? Hogyan kapcsolódik ehhez a filmhez?
Bárány Attila: Nagy rajongója vagyok az eredeti regénynek. Annak idején a ’70-es években több filmet is lehetett látni Három testőr vagy Négy testőr címmel a mozikban. Volt egy angol alkotás, amiben Michael York D’Artagnan-t, Charlton Heston Richelieu bíborost, Raquel Welch Constance-t játszotta. Abból alakult ki a nagy kánon, amely alapján a későbbi feldolgozások készültek. Azóta négy-öt alkotás már a mozikba került, de annak a generációnak a tagjai, akik a ’70-es években ezt nézhették a mozikban, majd a tévében is, nagy rajongókká váltak, és máig ezt tekintik etalonnak. Sokan, például én is ez után a film után olvastuk el a regényt. Rám akkora hatást tett, hogy szerettem volna élőben is megnézni a helyszíneket, amelyeket érint a történet. Abban a szerencsében volt részem, hogy néhány napja épp Párizsban jártam, és végre volt alkalmam végiglátogatni ezeket a tereket. A gárdisták – Richelieu emberei – és a testőrök a XIII. Lajos anyja, Medici Mária által építtetett Luxemburg Palota mögötti téren csaptak össze rendszeresen, itt jártam először. Utána megnéztem Aramis Rue du Cherche Midi lakását és Richelieu palotáját a Palais Royalban. Szerencsére a második világháború megkímélte Párizst, megmaradtak azok a közterületek, amelyek korábbi történelmi regényekhez tartoznak. A mai francia olvasóközönség tudatában bizonyos helyek összeforrnak Dumas regényének alakjaival, ahogy mondjuk Victor Hugo regényalakjai is különböző helyszínekhez kötődnek Párizsban.
A három testőr, Athos, Portos és Aramis, a negyedik, D’Artagnan pedig be akar közéjük kerülni. Tehát igazából nem három, hanem négy főszereplője van ennek a regénynek. Az angol címe az, hogy The Musketeers, azaz A muskétások. Testőr vagy muskétás? Kik ezek a testőrök, hogyan harcolnak ők?
Alexandre Dumas annak idején Les Trois Mousquetaires címmel írta regényét, azaz a helyes fordítás „muskétások” lenne. A mi értelmezésünk szerint ezek különböző testőrgárdaegységek. Az egyiket testőrnek hívják, legalábbis így fordítják, a másikat gárdistának, de ez nem jelent mást valójában. A francia királyságban a 15. század közepe óta több fizetett állandó katonai kontingens szolgálta a királyt. Voltak, amelyeket muskétásoknak hívtak, másokat pedig testőröknek. Minden ezredben szolgáltak ilyen elitalakulatok, akár hercegi, akár bíborosi vezetésűek voltak. Tehát két külön elitalakulat a francia hadseregből, amelyek közül az egyiket megtette Dumas írói képzelete a jóknak, akik a királyt szolgálják, és velük szemben állnak a gonoszok, akik ugyanúgy muskétások voltak egyébként, csak azokat gárdistáknak nevezte el.
Részlet az 1973-as filmből
Richelieu bíboros szerepe rendkívül fontos a Három testőrben. A történelmi Richelieu, az irodalmi Richelieu és ennek a filmnek a Richelieu-je között milyen kapcsolat van? Mennyire felel meg akár a film, akár a regény az eredeti Richelieu bíborosnak?
A történettudomány Richelieu-t mint nagy politikust szokta emlegetni, akinek komoly érdemei vannak a francia abszolutizmus kiépítésében. Ez az intézményi rendszer vetette meg XIV. Lajos államának az alapját. Ez nem elsősorban a király, hanem az első miniszter központi szerepére épült. Korábban, a 16. század végén voltak már ilyen szereplők, mint Henri De Sully, Sully hercege, IV.Henrik – az első Bourbon király – minisztere, aki egy bürokratikus abszolutista államot hozott létre. Ezt folytatja Richelieu is. Mögötte a király, XIII. Lajos, igazából a háttérbe szorul, reprezentatív, ceremoniális tevékenységet végez. Az állam feje maga Richelieu, aki megvívja a harmincéves háborút, és végül győzedelmeskedik a Habsburgokkal szemben. A történetírásban pozitív, modernitást képviselő, a francia államot előre vivő szereplő, persze vannak olyan oldalai, negatívumai, amit ki lehet emelni egy regényben. Összeesküszik többször is a királyság ellenfeleivel, de hogy ő akarna a trónra lépni, az igazán a regényben nincs benne, míg a mostani filmalkotásban igen. Aki valamit is ért a történelemhez, az azért tudja, hogy egy egyházi tisztségviselő, aki nem királyi vérből származik, hiába hívják úgy, hogy Armand Jean du Plessis hercege, vagy Richelieu hercege, az soha nem ülhet a francia Bourbonok trónjára. De hát a kevésbé olvasott nagyközönség bizonyára elhiszi, hogy az igazi gonosz még a trónt is elfoglalhatja.
Van egy másik főszereplője is a filmnek, mégpedig Buckingham herceg. Ebben a filmadaptációban jelentősen különbözik a korábbi filmek Buckingham-képétől. Mi a hasonlóság közte és a történelmi Buckingham herceg között? Milyen szerepe volt Buckinghamnek az angol történelemben?
Sok rosszat el lehet mondani erről a filmről, meg sok olyan történelmietlen kiszólást meg lehetne említeni, mint például amikor a leparkolt lovat parkolócédulával látja el a parkolóőr, aki a munkanélküli Aramis, ami bizonyára jó poén a nézők milliói számára, de egy történész számára nehezen befogadható. De nem szabad csak negatív értelemben beszélni erről az alkotásról sem, mert van egy nagyon jó oldala, méghozzá Buckingham hercegének a megformálása. A Dumas-regényben ő a hősszerelmes, az ő útját egyengetik a testőrök, hogy nehogy kiderüljön ez a középkori lovagi románcba illő szerelmi történet, Ausztriai Anna és Buckingham titkos kapcsolata. Buckingham abszolút pozitív alak, a lovagság megtestesítője, a régi lovagi erények továbbvivője a gonoszok 17. századi világában. Richelieu és a többi negatív szereplő az ő útját akarják megnehezíteni. Ebben a filmben az Orlando Bloom által alakított Buckingham hercege a gonoszok oldalán áll, szinte ő a legromlottabb, aki még Richelieu-n is túltesz. Ez viszont a történelmi valóságot tükrözi, mert George William VI. Jakab skót király, vagy I. Jakab Stuart-házi angol király kegyence, minisztere volt. Rossz nyelvek szerint ráadásul a szeretője is. Az angol történetírás az egyik legmegátalkodottabb kegyencként tartja számon. Ha nem halt volna meg korábban, akkor valószínűleg az angol polgári forradalomban őt is kivégezték volna. Ő alakította a király kegyenceként az angol monarchia kormányzatát az 1620-as években. Valóban indított hadat Franciaország ellen, a francia protestánsok támogatására, de semmi olyan oldala nem volt, amit a regény sugall. Tehát ez az alakítás, a velejéig romlott gazember, aki mindent kihasznál saját hatalma egyengetésére, érdekes módon ebben a sok tekintetben történelmietlen alkotásban nagyon jól kidomborodik. A forgatókönyv írója bizonyára sokat olvashatott az eredeti George Williamről. A könyvben, a regényben, a hagyományos kánonhoz tartozó filmekben is meggyilkolják a „tiszta életű” Buckingham herceget. A gonosz Mylady, Winter grófnő tüzeli fel egy puritán hívét, hogy ölje meg. Ez valójában nem így történt. 1628-ban a herceg egyik katonája nehezményezte egy döntését, ami miatt meggyilkolta. Egyszerű egyéni bosszúról volt szó, semmi köze sem volt a francia királyné szerelméhez.
A 2011-es film reklámja
Az egyik legvitatottabb dolog a léghajók szerepeltetése a filmben. A történelmi valósághoz van valami köze ennek?
Ez nagyon érdekes, mert már az én tízéves fiam is észrevette, hogy ez hiba, mert 1625-ben még nem voltak léghajók. Az első ballonok körülbelül százötven évvel később szálltak föl, de azok csak egy helyben lebegtek, nem tudtak átkelni a La Manche-on, és semmi mást sem, amit a film szerint igen. Akinek pici érzéke van a történelemhez, az tudja, hogy ez valótlan. Léghajók nem léteztek, még úgy sem létezhettek, mint ahogy a film sugallni próbálta, miszerint Leonardo Da Vinci laboratóriumából lopták el a tervrajzot. Érdekes módon ez utalás is lehet a ’70-es évekbeli film alkotói számára, melyben tengeralattjáróból szállt ki Buckingham hercege. Csakhogy tengeralattjárót, vagy legalábbis víz alá merülő eszközt ismertek már a 17. században, sőt, tényleg Leonardóhoz kötötték. Ilyen értelmezésben a léghajó sem annyira elrugaszkodott a valóságtól. A 3D-s légi csata felvétele borzasztóan látványos a mai közönség számára, ám szerintem ez csupán egy gesztus a régebbi film alkotói felé.
Köpösdi Judit – Forisek Péter
Ezt olvastad?
További cikkek
Egy régi polgár a népi demokráciában – Az Apám néhány boldog éve című film
Simó Sándor filmrendező (1934–2001) saját novellájából forgatta az Apám néhány boldog éve című filmjét, amelyben emléket állít egy korszaknak, az ún. népi demokrácia éveinek (1945–1948) és egy embertípusnak, a kisvállalkozó […]
Most vagy soha! – Alkotói szabadság vs. történelmi hitelesség
Március 14-én került a mozikba az 1848. március 15-i eseményeket feldolgozó történelmi kalandfilm a Most vagy soha! Fontos a filmet helyén kezelni. Mindenki a saját szemszögéből vizsgálja az alkotást, jelen […]
Tom Hanks repülő cirkusza – A levegő urairól történészszemmel
2024. január 26-án mutatták be az Apple TV+ felületén a Levegő urai (Masters of the Air) című minisorozat első epizódját. A kilenc részes háborús dráma utolsó epizódjának premierjét március 15-re […]
Előző cikk
Konferencia a Lengyel-magyar kapcsolatokról 1914 és 2014 között
„Lengyel-magyar két jó barát…”, kezdődik a sok ideje hangoztatott mondás. Amennyiben megnézzük a két ország kapcsolatát, sokszor találkozunk együttműködésekkel és közös kapcsokkal. Ugyanannyira fontos helyen szerepel I. (Nagy) Lajos vagy […]