A jövő középkorászai – Beszámoló a Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciájáról

Az idei Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciáját 2021. június 24–25-én rendezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskolájának három doktori programja; a Középkori magyar történelem, a Történelem segédtudományai, valamint a Középkori és kora újkori egyetemes történelem doktori program. A kétnapos rendezvényre a járványhelyzetre való tekintettel online felületen került sor, melyen magyarországi és külhoni egyetemek doktoranduszai ismertették kutatásaikat. Az előadások között nemcsak történettudományi, de régészeti, filozófiai és irodalmi témájú előadásokat is hallhatott a közönség. A konferencia szervezését az ELTE BTK oktatói (Novák Veronika, Dreska Gábor és Körmendi Tamás) és doktoranduszai (Rudolf Veronika, Varró Orsolya és Hunyadi Sándor) közösen végezték.

A konferencia Dreska Gábor (egyetemi adjunktus, ELTE BTK Középkori Tört. Tanszék) köszöntőjével kezdődött, ezt követte Draskóczy István (egyetemi tanár, ELTE BTK Középkori Tört. Tanszék) plenáris előadása, mely a 15. századi magyarországi nemesércbányászat történetével foglalkozott. Az előadás számos szempontból, így például történeti, jogtörténeti, technikai, gazdaságtörténeti és képzőművészeti aspektusból vizsgálta a késő középkori nemesércbányászatot, rámutatva a téma historiográfiájára, valamint a jövőbeni kutatási lehetőségekre is.

A konferencia megnyitója

A plenáris előadás után Nagy Balázs (habil. egyetemi docens, ELTE BTK Középkori Tört. Tanszék) elnökletével kezdődött meg a konferencia első szekciója. Borbás Benjámin (ELTE BTK) előadásában a keresztes hadjáratok zsákmányszerzési stratégiáival foglalkozott, különböző tematikus csoportokra bontva vizsgálva a zsákmányszerzés jellegzetességeit (célok, a zsákmányok értéki besorolása, a rabszolgák sorsa, a zsákmány szerepe a hadászatban). Ezt követően Rudolf Veronika (ELTE BTK) a magyar–bajor kapcsolatokról beszélt IV. Béla uralkodása idején. Előadása feltárta az Árpádok és a Wittelsbachok kapcsolati hálójának jellegzetességeit (házasságkötések, közös hadműveletek), tágabb kontextusba helyezve a közép-európai diplomáciai kapcsolatokat. A szekció végén Véber Zoltán (DE BTK) Szendrő 1454-es ostromát vizsgálta. Az előadás különlegessége az volt, hogy egy, a nándorfehérvári diadal miatt eddig kissé elhanyagolt témát vett elő és a hadtörténeti megközelítéssel új részletek váltak ismertté a vár ostromáról.

Szendrő vára (rekonstrukció; forrás: Pazirik Informatikai Kft.)

A konferencia második szekcióját Vadas András (egyetemi adjunktus, ELTE BTK Középkori Tört. Tanszék) elnökletével Danka Balázs (SZTE BTK) előadása nyitotta meg, aki a királyi temetkezések szokásait vizsgálta az Ibériai-félszigettől egyenesen Skandináviáig, külön kitérve a temetkezések művelődéstörténeti aspektusaira, például a halállovagok irodalomban történő megjelenésére is. Szegfű Laura (Comenius Egyetem, Pozsony) előadása az Anjou-kori magyar királynék régensi szerepét vizsgálta, bemutatva a régensi intézmények formáit Nyugat-Európában, illetve annak előzményeit az Árpád-kori Magyarországon. A szekció utolsó előadójaként Kovács Bianka Gina (ELTE BTK) a tatai vár késő középkori kapcsolatrendszerét vizsgálta. Előadásában bemutatta, hogy a késő középkori fazekastermékek milyen párhuzamot mutatnak más korabeli régészeti leletekkel, valamint, hogy bizonyos luxuscikkek hogyan kerülhettek a tatai várba.

A tatai vár napjainkban (forrás: hu.wikipedia.org)

Az első nap délutáni szekcióját Molnár Péter (egyetemi adjunktus, ELTE BTK Ókori és Középkori Filozófia Tanszék) nyitotta meg, melynek első előadója Virágh Ágnes (DE BTK) volt. Előadásában azt vizsgálta, hogy a famának milyen értelmezési – így például jogi, köznyelvi stb. – lehetőségei lehettek a középkorban, melyhez filológiai szempontból kutatta a szó megjelenését az András hercegről, Nagy Lajos testvéréről szóló 14. századi itáliai krónikákban. Ezt követően Finta Mária (ELTE BTK) mutatta be kutatását, aki Chaucer egyik tanítványának, John Lydgate-nek az Order of Fools című költeményét vizsgálta abból a szempontból, hogy a humor, a városi szórakozás miként jelent meg a korabeli angol irodalomban. Ezek után Szakács János (DE BTK) előadása következett, aki az Ibronyi család példája nyomán a Szabolcs megyei köznemesség 14. századi helyzetét mutatta be. Az előadás egy specifikus köznemesi család karrierútjának példáján keresztül azt vizsgálta, hogy milyen lehetőségek adódtak a nemesség ezen rétege számára a politikai életben.

A konferencia első napját egy könyvbemutató zárta, melynek keretében a középkori hivatal-, jog- és egyháztörténet legújabb monográfiáit, tanulmányköteteit, forráskiadványait és kézikönyveit ismerhette meg a közönség.

Gál Judit Dalmácia helye az Árpád-kori Magyar Királyságban című kötetét, amely a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések sorozat egyik új tagjaként jelent meg, Körmendi Tamás (ELTE BTK) mutatta be a konferencián. (forrás: lira.hu)

A második nap első szekcióját Solymosi László (professor emeritus, ELTE BTK) nyitotta meg. A szekció első előadója, Varró Orsolya (ELTE BTK) a marseille-i Szent Viktor-apátság és a helyi algrófi család kapcsolatát elemezte, külön szemléltetve a korszakban Provance-ban lezajló gazdasági és társadalmi változásokat. Az őt követő előadó, Hunyadi Sándor (ELTE BTK) Lodomér esztergomi érsek birtokszerzési politikájával foglalkozott. Az előadás bemutatta, hogy Lodomér hogyan gondoskodott birtokai növeléséről és védelméről, és arra a kérdésre is választ keresett, hogy nagy vagyona ellenére miért vásárolt viszonylag kevés birtokot.

Lodomér esztergomi érsek pecsétje (forrás: hu.wikipedia.org)

Galambos Péter (ELTE BTK) előadásában a szepesi tízlándzsás szék kialakulásának történetéről beszélt, cáfolva Fekete Nagy Antal korábbi koncepcióit, többek között például a helynév és a közigazgatási egység kapcsolatát tekintve. A szekció utolsó előadója, Kondákor Szabolcs (PPKE BTK) az egyetlen középkori magyar szerzőségű, nyomtatásban megjelent Szentföldről szóló útleírást, Pécsváradi Gábor Compendiosa descriptio című munkáját vizsgálta, filológiai szempontból alátámasztva Pécsváradi szerzőségét, valamint bemutatva a mű két kiadásának létrejöttét.

Az Árpád- és Anjou-kor magyar egyházi archontológiájának kérdései című sorozat 2020-ban Pécsett megjelent első kötetének (Püspökök, káptalanok, tizedek. Tanulmányok. Szerk. Thoroczkay Gábor) borítója, melyet a konferencián Hunyadi Zsolt (SZTE BTK) mutatott be. (forrás: journals.lib.pte.hu)

A délutáni szekcióban Weisz Boglárka (tudományos főmunkatárs, ELKH BTK Történettudományi Intézet) elnökölt, az első előadó pedig Kovács István (PTE BTK) volt, aki az információáramlás sajátosságait vizsgálta a késő középkori dél-alföldi régióban. Az aradi és a csanádi káptalanok hiteleshelyi tevékenységén keresztül mutatta be, hogyan működött a medium regni és a két káptalan közötti kapcsolattartás, valamint a két intézmény kiadványain keresztül vizsgálta az egyes eljárások lefolytatásának sebességét. Előadását Mihály Renáta (PTE BTK) prezentációja követte, aki a középkori Miskolc város privilégiumait vizsgálta. Az előadó azt elemezte, hogy Miskolc fejlődését milyen mértékben segítették elő a különböző kiváltságok. Ezután Rácz Balázs Viktor (ELTE BTK) kutatásait ismerhette meg a közönség, aki előadásában egy kora újkori jogi intézmény, a cirkálás középkori előzményeit vizsgálta. Prezentációjában bemutatta azokat a lépcsőfokokat – a nádori közgyűlés megszűnése, a levelesítések jogkörének átadása a vármegyének –, melyek a cirkálás megszületését eredményezték.

A konferencia utolsó, főként régészettudományi szekcióját Mordovin Maxim (egyetemi docens, ELTE BTK Népvándorlás kori és Középkori Régészeti Tanszék) vezette le. Rakonczay Rita (ELTE BTK) a Sankt Gallen-i kolostoralaprajz segítségével a kora középkori szerzetesek lakáskörülményeit, lakáskultúráját vizsgálta, különösképpen a fűtési technikákra és a kályhastílusokra koncentrálva. Kovács Enikő (ELTE BTK) numizmatikai prezentációja a bécsi dénárok megjelenését kutatta a pápai tizedjegyzékekben. Az előadás főként azt vizsgálta, hogy a bécsi dénárok milyen vásárlóerővel rendelkeztek, milyen volt a forgalmuk, és a különböző pénznemeket hogyan foglalták közös értékviszonyba. A szekció és a konferencia utolsó előadását Németh Fruzsina Alexandra (ELTE BTK) tartotta, aki az iraki kurdisztáni Grd-i Tle ősi településének oszmán kori erődítését mutatta be. Az előadó kitért az itt élő kurd előkelők kapcsolatára az oszmán szultáni házzal is.

A Sankt Gallen-i kolostor napjainkban (forrás: hu.wikipedia.org)

Az előadások után két kutatócsoport – az Integrating genetic, archaeological, and historical perspectives on Eastern Central Europe, 400–900 AD, valamint az MTA–PTE–ELTE Középkori Magyar Egyházi Archontológia (1000–1387) Kutatócsoport – bemutatkozása következett.

A konferencia utolsó programjaként Nagy Piroska, az Université du Québec à Montréal (UQUAM) oktatójának plenáris előadását hallhatta a közönség. Nagy Piroska előadásában a középkori krízishelyzetek és a kollektív érzelmek kifejeződését, valamint a forrásokban való lecsapódását mutatta be három példán – a milánói Patarián, a flagellánsokon, illetve a magyarországi tatárjáráson – keresztül.

Az előadás után Novák Veronika (habil. egyetemi docens, ELTE BTK Középkori Tört. Tanszék) zárszavával ért véget az idei Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciája.

Szűcs Adél

A konferencia plakátja

Ezt olvastad?

Nem mindennapi élményben lehet része annak, aki kézbe veszi Benedek Szabolcs: Király! – A magyar uralkodók véresen komoly históriája című