A kalandozó magyaroktól a japán haditengerészet pusztulásáig – Pázmány Doktori Konferencia

2016. február 5-én, pénteken került sor az idei Pázmány Doktori Konferenciára (PDK), melynek keretében a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán működő négy doktori iskola (Irodalomtudományi, Nyelvtudományi, Politikaelméleti és Történelemtudományi) tehetséges fiatal kutatói mutatkoztak be az egyetem budapesti, Mikszáth téri épületében, a Sophianumban.

(Kép forrása: http://btk.ppke.hu/)

A szervezési munkálatokat a kar Doktori és Habilitációs Irodája végezte. A doktori iskolák szekciói párhuzamosan zajlottak, így sajnos az egy napos program keretében nem volt lehetőség több tudományterület előadásait is meghallgatni, a hallgatók igényük szerint választásra kényszerültek, vagy a délelőtti és délutáni felvonások közötti vándorlásra.

A Történelemtudományi Doktori Iskola előadásai párhuzamosan két szekcióban, egymás melletti termekben folytak. A Pázmány Történelemtudományi Doktori Iskolája 2000-ben jött létre, a műhelyrendszerben működő iskolában a doktoranduszok a gazdaság- régió- és politikatörténeti műhely mellett az egyháztörténeti, társadalom- és életmódtörténeti, vallás- és eszmetörténeti, valamint a hadtörténeti műhelyekben tevékenykedhetnek és végezhetik tanulmányaikat, kutatásaikat. Ennek a profilnak megfelelően a konferencián mindkét történettudományi szekció igazán színes és változatos programot nyújtott a hallgatóságnak a 11-11 előadással.

Szilágyi Csaba dékán megnyitó beszéde (Kép forrása: http://btk.ppke.hu/)

Az első szekcióban kronologikus sorrendben követték egymást az előadók, ahol a délelőtt folyamán Fröhlich Ida és Kovács Péter, a délután folyamán pedig Medgyesy-Schmikli Norbert töltötte be a szekcióelnök tisztjét. A délelőtt folyamán ókori, népvándorláskori és koraközépkori témákban hangzottak el előadások, volt szó sumer irodalomról (Esztári Réka), Római Birodalomról (Rados Tamás) és két régészeti témáról is (Korom Anita, Szücsi Frigyes). Ebben a szekcióban a karon működő Kubinyi András Történész Műhely három tagja is képviseltette magát Bácsatyai Dániel, Hende Fanni és Mezei Emese személyében. Bácsatyai Dániel doktorjelölt (témavezetője Szovák Kornél) előadásában azt vizsgálta, hogyan jelennek meg a magyar kalandozó hadjáratok a középkori európai okleveles forrásanyagban. Az előadónak korábban már jelent meg ezzel a témával részletesen foglalkozó tanulmánya a Micae Mediaevales-sorozat IV. kötetében (2015), melyben a 11. századi reichenaui történeti művekben megőrződött, magyar kalandozókra vonatkozó híradásokat vizsgálta.   Hende Fanni doktorjelölt (témavezetője Forgó András és Pálffy Géza) kutatási témájának egy szűkebb szegmensét mutatta be ez alkalommal, és a 18. századi magyar országgyűlések közül a század első felében zajlókat vizsgálta abból a szempontból, hogyan történt a királyi előterjesztések (propozíciók) átadásának ceremóniája, mely az adott országgyűlés megnyitását is jelentette. Ezekben az évszázadokban az országgyűlések és más politikai megnyilvánulások is a jelenlét kultúrájában működtek, emiatt van létjogosultsága a ceremóniák kutatásának és a politika kultúrtörténeti vizsgálatának. Előadásában rávilágított arra, hogy az uralkodó személyes jelenlétekor a királyi előterjesztések átadásának helyszíne a pozsonyi vár volt, és a király mellett fontos szerepet kapott a ceremónia során a kivont kardot tartó magyar lovászmester. Ezzel szemben az 1708. és 1728. évi országgyűlések megnyitásakor királyi biztosok által történt a propozíciók átadása, a helyszín pedig az előzőekkel ellentétben az országgyűlés épülete, a Zöld Ház volt, és a kézcsók, valamint a királyi hatalmat megjelenítő kard hiányzott a ceremóniából a státuszbeli különbség miatt.

(Kép forrása: http://btk.ppke.hu/)

Mezei Emese első évfolyamos doktori hallgató (témavezetője Szakács Béla Zsolt), aki az egyetlen művészettörténész előadó volt a nap folyamán, Késő középkori kályhacsempék Budáról. Túlfűtött jelenetek kihűlt töredékek című előadásában a csempéken belül is egy specifikusnak tekinthető és igen töredékesen fennmaradt tárgyanyaggal foglalkozott: olyan, 1485–1490-re datálható, zöld- és vegyesmázas fragmentum-csempékkel, melyek a budai várból származnak. Ezeket a kályhacsempéket nem csupán művészettörténeti, hanem eszme- és kultúrtörténeti vonatkozásban is vizsgálja kutatása során, így többek között megemlíthető a műhelygyakorlat, a megrendelői attitűd, az egyéni vallásgyakorlat vizsgálata is. Előadása elején elhelyezte ezt a szűkebb vizsgálati kört tágabb kutatási témájában, majd az egyes csemperészletek bemutatása és részletes elemzése során kitért a valószínűsíthető európai párhuzamokra is, így például a Rajna-menti művészeti emlékekre. Rámutatott, hogy Jakab próféta alakja beazonosíthatóan az egyetlen bibliai alak ebben a tárgyegyüttesben. Több alkalommal láthatóak obszcén, valamint férfi és nő kapcsolatára vagy kézfogóra utaló jelenetek, ebben a relációban pedig arra következtethetünk, hogy a próféta moralizáló alakként jelenik meg, aki ráadásul figyelmeztető gesztussal emeli fel mutatóujját. Műhelytagjaink előadásain kívül a szekció további, délutáni előadásaiban szó volt még a Thököly Imre udvara és a Thököly-familiaritás vizsgálatához felépíthető új fogalmi rendszerekről (Kardos Tímea), 19. század elejéről származó magyar püspöki jelentésekről, melyeket a bécsi udvarhoz írtak (Fazekas Ibolya), az első világháború hódmezővásárhelyi emlékeiről (Nagy Gyöngyi) és az 1944. évi nemzeti ifjúsági ellenállás történetének új kutatási lehetőségeiről (Szokolay Domokos).

Fröhlich Ida tanárnő és Kovács Péter tanár úr, az első szekció elnökei (Kép forrása: http://btk.ppke.hu/)

A Történelemtudományi Doktori Iskola párhuzamos, második szekciójában az előadók ábécé-sorrendben követték egymást, a szekció elnöke Őze Sándor, társelnöke M. Kiss Sándor volt. Ebben a szekcióban szintén változatos korszakokkal foglalkozó kutatásokról hallhattunk a kora újkortól az 1980-as évekig bezárólag. Párhuzamosan az elsővel, ebben a szekcióban is elhangzott egy Thököly Imréről szóló előadás Emerico Tekeli, avagy a török kérdés spanyol szemszögből címmel, melyben Törtei Renáta (témavezetője J. Újváry Zsuzsanna) felnyitotta a szemünket, hogy Thökölynek és a török kérdésnek spanyol szemszögből is fontos, mindezidáig kiaknázatlan forrásanyaga lelhető fel a spanyolországi levéltárakban. Thökölyre és az 1680-as évekbeli török kérdésre vonatkozóan igen széles a skála a spanyol forrásokat tekintve: a hivatalos és nem hivatalos, titkos levelezéseken túl irodalomtörténeti források, képzőművészeti alkotások, valamint konkrét történeti művek (például a Compendio de la Vida de Emerico Tekeli című mű), színházi darabok, drámák, komédiák, versek és énekek is fellelhetőek. Az előadó kiemelt egy, az Archivo Historicó Nacionalból származó és a vizsgálatba bevont 220 nemesi levélből kiválasztott 1685-ös levélváltást, melyből világosan kiderül, hogy a spanyol nemesek folyamatosan érdeklődtek a török kiűzésének alakulásáról, a közép-európai helyzetről és a fejleményekről. Érdekességként bemutatott egy 1700-as évekbeli színdarabot, melyben Thököly La amazona de Montgar, azaz „Munkács amazona”-ként jelenik meg, és mellette további magyar és török szereplők is felvonultatnak, valamint egy 1686. évi karácsonyi éneket (De la prisión de Tequeli), mely Thököly börtönben töltött éveiről szól.

Kránitz Péter az első világháborút követő dél-kelet- és kelet-közép-európai kitelepítésekről (Kép forrása: http://btk.ppke.hu/)

A második szekcióban két előadó, Balázs József és Szuromi Kristóf is a kora újkori iszlámképről értekezett előadásában. Balázs József a korszak magyarországi protestáns és katolikus vezető, illetve fontos értelmiségi személyeinek 16–17. századi iszlámellenes műveit mutatta be, Szuromi Kristóf pedig a téma európai aspektusairól beszélt. Arra a páratlan toposzra hívta fel a figyelmet, hogy az evangélikus Szászországban a 16. században kiemelkedően nagy számban jelentek meg olyan ábrázolások, melyeken az oszmánok mint irgalmas szamaritánusok, mint identitásukat vesztettek jelennek meg, ez pedig a prédikációs anyagban is fellelhető elem. A Giulio Mancinelli látomását ábrázoló, 16. század végén készült metszet bemutatásával rámutatott a jezsuita rend nyitottságára az iszlám hitűek megtéríthetőségével kapcsolatban, a metszeten ugyanis egy térdelő oszmán imádkozik. A szekció további kora újkori témájú előadásaiban szó volt még a Kanizsa ellen vetett végvidék mindennapjairól Batthyány I. Ádám főkapitányságának idején, melyet Méhes Péter a bécsi Udvari Haditanács jegyzőkönyvei alapján vizsgált, valamint Bojtos Anita Jászói Nagy Imre sopronbánfalvai pálos novíciusmester 1655. évi lelkigyakorlatos könyvének kapcsán a 17. századi pálos novíciusokról és a renden belüli új elit megjelenéséről beszélt. Bíró Kata időben már közelebbi témájú előadásában Bogdan Jański életútjáról és fontos szerepéről értekezett, aki az 1831. évi lengyel felkelés után Párizsba emigrálva az ottani lengyel emigráció meghatározó alakjává vált. Jański a párizsi lengyel emigráció vezető politikai karaktereivel, valamint a korszak meghatározó francia gondolkodóival és a francia katolikus élet vezető alakjaival is kapcsolatot alakított ki. Missziós tevékenységével és az 1836-ban létrehozott Feltámadás Kongregációjával egyedülállóan tiszta lelkiséget képviselt. Bíró Kata kitért arra is, hogy a kongregáció 1842-ben, Jański halála után renddé vált, és ez a rend hozta létre később az első lengyel kollégiumot Rómában. Előadásának végén rávilágított, hogy IX. Pius pápa Jański tevékenységének és a rend működésének segítségével már sokkal reálisabb képet tudott kapni a lengyel katolicizmusról.

(Kép forrása: http://btk.ppke.hu/)

A második szekció 20. századi témákban is bővelkedett, egyetemes és magyar történeti előadások egyaránt szerepeltek. Fekete Krisztián a japán haditengerészet (Kaigun) kialakulásáról és második világháborús pusztulásáról, Kránitz Péter az első világháborút követő délkelet- és kelet-közép-európai kitelepítésekről, Paroda Rita pedig az 1980-ban ratifikált Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erők Háborús Határozványáról beszélt a titkosítás alól feloldott CIA-s dokumentumok fényében, melyekből többek között a román és lengyel álláspontok, javaslatok is kirajzolódnak. Magyarországi vonatkozásban két előadás hangzott el, előbb Gulyás Martin elemezte 1956-ra vonatkozóan a Kádár-kormány, valamint a munkástanácsok elképzeléseit arról, hogy milyen politikai rendszer valósuljon meg a későbbiekben, majd később Majzik Dávid a MOKAN-Komité 1944–1945. évi miskolci kommunista hatalomátvételében betöltött szerepét ismertette.

Az egyes műhelyek profiljának megfelelően széles skálán mozogtak a Történelemtudományi Doktori Iskola előadásai: részletes politika- és eseménytörténeti elemzések ugyanúgy helyet kaptak, mint eszmetörténeti, egyháztörténeti, életmódtörténeti, hadtörténeti vagy éppen művészettörténeti megközelítésű kutatásokat bemutató előadások. Mindemellett az újabb történeti iskolák megközelítéseit és vizsgálati módszereit, valamint a rokon tudományok, például a szociológia vagy a filozófia módszereit alkalmazó és szemléletét tükröző kutatásokat is végeznek az iskola doktori hallgatói. 2016. február 25-én, csütörtökön mutatják be az előző doktori konferencia tanulmánykötetét, az idei konferencián elhangzott előadásokat pedig szintén tervezik megjelentetni a közeljövőben.

Schvéd Brigitta

Ezt olvastad?

Szerdán adta át a Kubinyi András Középkortudományi Alapítvány kuratóriuma díjait, „felnőtt” és „ifjúsági” kategóriában, amely kiváló alkalmat nyújt professzor úr
Támogasson minket