A Kolumbusz-nap története

A Kolumbusz-nap során Kolumbusz Kristóf olasz felfedező Újvilágba érkezésére emlékeznek meg az Egyesült Államokban. Az 1492. október 12-i esemény megünneplésére minden október második hétfőjén kerül sor, de a felfedező személyéhez és az ünnephez is sok ellentmondás kapcsolódik.

Az első nem hivatalos városi megemlékezésekre a függetlenné vált Egyesült Államok első évtizedében került sor, amelyek közül a legjelentősebb az 1792-ben – a harmadik centenárium alkalmával – New Yorkban megrendezett volt. Az európai iparosodás és a népességnövekedés következtében az amerikai földrészekre megindult bevándorlás az Egyesült Államok etnikai kinézetére is hatással volt. A nagyszámú katolikus, olasz bevándorló jelenléte befolyásolta a Kolumbusz köré épülő emlékezetpolitikát, ugyanis származása és felekezeti hovatartozás révén a felfedező alakja a 19. században beépült az amerikai-olaszok kulturális örökségének és öntudatának központi elemei közé.

Kolumbusz első útjának négyszázadik évfordulóján, 1892-ben Benjamin Harrison elnök nyilatkozatban bátorította az amerikai állampolgárokat az esemény méltó megünneplésére. Bár a centenáriumi ünnepség tovább fokozta az amerikai olasz közösség nemzeti büszkeségét, de a felfedezőt körbeövező felhajtásnak akadtak ellenzői is. Habár Kolumbuszt gyakran az Újvilág felfedezőjeként mutatják be, ez az állítás nem teljes egészében állja meg a helyét, mert Leif Erikson norvég hajós évszázadokkal az olasz felfedező előtt érte el az ismeretlen amerikai földrészt. Ezenfelül Kolumbusz gyakorlatilag közvetetten semmilyen formában sem köthető az Egyesült Államokhoz és annak területéhez, mivel az első útja során karib-tengeri szigetekhez jutott el.

Leif Erikson (neve Erikkson, Ericson és Eiriksson formákban is ismert) annak a Vörös Eriknek volt a másodszülött fia, aki az Izlandról történő száműzését követően megalapította az első grönlandi norvég kolóniát. Erikson a 11. század elején nyugatra hajózva érte el a forrásokban Vinlandként emlegetett területet (valószínűleg Newfoundland legészakibb pontjáról van szó) Észak-Amerikában. Ennek megfelelően az újkorban bevándorló skandinávok az Egyesült Államokban saját ünnepet állítottak fel a viking hajós emlékére. Az amerikai protestáns skandináv felekezetek közül többen katolikus összeesküvésre gyanakodtak Kolumbusz ünneplése kapcsán, amely célja Erikson és a többi az észak-európai felfedező érdemeinek eltörlése volt.

A protestáns, angolszász hátterű amerikaiak számára is kezdtetben elfogadhatóbb volt Erikson személye, aki sem dél-európai nem volt, sem katolikus nem lehetett. (Megkeresztelkedése idején a nyugati és a keleti keresztény egyház szétválására sem került sor még.) A 19. század végén megerősödő bevándorlás-ellenes csoportok révén az olasz- és a katolikusellenesség a Kolumbusz-nappal is összekapcsolódott. A protestáns angolszász társadalom többsége hajlott Eriksont elismerni Amerika felfedezőjének, a nagy földrajzi felfedezéseket pedig európai és nem kizárólag dél-európai teljesítménynek látta.

Az 1892. évi centenáriumot követően a katolikus egyház az amerikai olasz szervezetekkel együttműködve 1907-ben elérte a Kolumbusz-nap hivatalos elismerését a Kongresszusban. Pár év leforgása alatt tizenöt államban került sor a Kolumbusz-nap megrendezésére. Mire 1937-ben Franklin Roosevelt elnök révén hivatalosan is szövetségi, azaz országos ünneppé avanzsált a Kolumbusz-nap, addigra az államok többsége már magává tette az ünnepet. 1971-től kezdve a Kolumbusz-napra október 12. helyett minden október második hétfőjén kerül sor.

A Leif Erikson-nap is a 20. század elején mutatkozott be, de a Kolumbusz-naphoz képest népszerűségben elmaradt. Annak ellenére, hogy az amerikai állampolgárok többsége egyáltalán nem hallott az ünnep létezéséről, a Kongresszus 1964-ben Leif Erikson-nappá nyilvánította október 9-ét. Kolumbusz „győzelme” Erikson felett azonban nemcsak egy jól szervezett lobbinak tudható be, hanem annak a vitathatatlan ténynek is, hogy az olasz felfedező amerikai érkezése hosszútávon sokkal nagyobb jelentőséggel és következményekkel bírt.

Bár Kolumbusz és Erikson szembeállítása alábbhagyott, az utóbbi évtizedekben az amerikai őslakos szervezetek kérdőjelezik meg Kolumbusz ünneplésének létjogosultságát. Napjainkban Kolumbusz érkezéséről különböző néven, okkal és tartalommal emlékeznek meg az Egyesült Államokban. (Dél-Dakotában például az Őslakosok-napját, amíg Hawaii-on a Felfedezők-napját ünneplik.) A legtöbb amerikai településről elmondható, hogy a Kolumbusz-nap keretében nemcsak, utcai felvonulásra és vásárra, de az őslakosokról való megemlékezésre is sor kerül különböző ismeretterjesztő rendezvények jóvoltából.

Külső hivatkozások:

http://www.timeanddate.com/holidays/us/columbus-day

http://www.history.com/topics/exploration/leif-eriksson

http://news.nationalgeographic.com/

http://www.history.com/topics/exploration/columbus-day

Ezt olvastad?

Történelmi léptékkel mérve nem tűnik hosszúnak az az alig egy évtized, mire Magyarország a NATO tagjává válhatott, onnantól kezdve, hogy
Támogasson minket