A Korzó rovat tíz legolvasottabb cikke 2014-ben

Oszd meg másokkal is:

Aktuális

Könyvrecenziók, filmkritikák, lapszemle, online kommunikáció, történettudományi szakmai vita – Korzó rovatunk széles spektrumról választja témáit. Melyik tíz cikk volt idén a legolvasottabb?

A rovatban júliusi indulásunk óta huszonhét cikk jelent meg. Hét filmkritika, ugyanennyi recenzió, három vitacikk, egy játékbemutató és kilenc szemlejellegű írás. Köszönjük valamennyi szerzőnk éves munkáját és valamennyi olvasónk érdeklődését. Találkozunk jövőre!

10. Szőts Zoltán Oszkár: Akadémiai történetírás az interneten

Napjainkban minden intézmény számára alapkövetelmény, hogy jelen legyen az online világban. Nem kivétel ez alól a Magyar Tudományos Akadémia és kutatóhálózata sem. Mi a helyzet a történettudományi kutatásokkal? Cikkünkben az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (MTA BTK TTI) tematikus honlapjait és online kommunikációját tekintjük át.

9. Bozó-Szűcs Diána: Evangélikusok a 19. századi Magyarországon

A magyarországi evangélikusság történetében a 19. század kulcsfontosságú volt. 2011-ben fontos tanulmánykötet jelent meg Zászkaliczky Péter szerkesztésében Oltalom a zivatarban – Gyülekezet a világvárossá fejlődő Budapesten címmel, mely erre az időszakra fókuszálva veszi górcső alá a budapesti gyülekezetet.

8. Katona Csaba: Kövér György: A tiszaeszlári dráma – recenzió

2011-ben vaskos kötet látott napvilágot Kövér György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója tollából. A cím – A tiszaeszlári dráma – egyértelműen utal arra, hogy a 19. század végi Magyarország egyik hírhedt esetét vonja vizsgálat alá a szerző. Ennél azonban sokkal többről van szó.

7. Takács Róbert: Forradalom előtt, forradalom után – a magyar mozik filmkínálata 1956-ban

Hogyan hatott az 1956-os forradalom a magyar filmiparra és a mozikra? Milyen filmeket játszottak a forradalom előtt és után? Hogyan változott a filmeket érintő kultúrpolitika azután, hogy 1956. november 4-én a szovjet hadsereg megindította invázióját, amely a forradalom sorsát megpecsételte?

6. Szőts Zoltán Oszkár: A történész mint hacker, avagy merre tart a történettudomány?

A történettudomány forrásait nagyrészt a könyvtárak, levéltárak, irattárak anyagai jelentik. Hogyan alakul át a kutatás a digitális forradalom hatására? Hogyan fogják kutatni a jövő történészei azt a kort, amelynek kommunikációja már nem papíralapon, hanem elektronikusan történik? Merre halad a történettudomány? Természetesen nem tudhatjuk, mit fog hozni a jövő, azonban el kell gondolkodni az előttünk álló kihívásokon. Cikkünk elsősorban vitaindító szándékkal íródott.

5. Illik Péter: Az élet álom: a Mátrix-filozófia eredettörténete

A Wachowski-testvérek Mátrix trilógiája (1999, 2003) számos filozófiai kérdést vetett, avagy újított fel, lángra gyújtva a nézők, elemzők és értelmezők fantáziáját. Ezek egyike az az ismeretelméleti probléma, hogy vajon létezik-e a minket körülvevő valóság vagy nem.

4. Rittling László: A Tenkes kapitánya – egy történész szemével

Az 1963-ban készült A Tenkes kapitánya című filmsorozat, mely a Magyar Televízió első saját gyártású sorozata volt, bemutatásakor hatalmas népszerűségnek örvendett, továbbá az azóta született generációk gyermek- és ifjúkorának is maghatározó élménye maradt. Ezen írásomban a sorozat és a történelmi valóság viszonyát szeretném bemutatni.

3. Seres Dániel: Brad Pitt Trójája ókorász szemmel

Az elmúlt bő tíz évben számos film és sorozat idézte föl az ókor világát a filmvásznon olykor több, másszor kevesebb sikerrel és történelmi hitelességgel – csak az ismertebb alkotásokat említve: Oliver Stone Nagy Sándor, a hódító című filmje (2004), Zack Snyder 300-a (2006), Noam Murro folytatása, 300: A birodalom hajnala (2014) és két sorozat a HBO műhelyéből, Róma (2005–2007) és Spartacus (2010–2013). E palettát színesíti Wolfgang Petersen Homérosz Iliászát megidéző, monumentális filmeposza, a Trója.

2. Bödők Gergely: A napfény íze című film történészszemmel

Az 1999-ben bemutatott Napfény íze a múlt század utolsó évtizedének egyik legkiemelkedőbb filmes produktuma volt. Ellentétben az elmúlt évtizedek amerikai, angol, francia, vagy akár német filmtermésével, a magyar történelem különböző aspektusainak filmes adaptációi, különösen pedig a hosszú történelmi periódusokat felölelő zsánerfilmek nincsenek a filmkészítők érdeklődésének középpontjában. Érdemes megvizsgálnunk a filmet történészszemmel.

1. Köpösdi Jutka – Forisek Péter: A Három testőr történészszemmel – interjú Bárány Attilával

Alexandre Dumas regénye és különböző filmadaptációi generációk fantáziáját foglalkoztatják mind a mai napig. Richelieu bíborosról, Buckingham hercegéről, Athosról, Porthosról, Aramisról vagy D’Artagnanról mindannyian hallottunk. Mai interjúnkban a regényről és legújabb filmadaptációjáról beszélgetünk Bárány Attilával.

Ezt olvastad?

Az utóbbi napokban rovatonként összesítettük idei legolvasottabb cikkeinket. Összesítettük a hat rovatot, zárásként közöljük a végeredményt. A top 15 az
Támogasson minket