A „legvidámabb barakk” ­– Kerekasztal a Kádár-rendszer (újra)értékeléséről

2022. március 25–27. között zajlott az idén először megrendezett Belvedere Meridionale Történész Műhely Hétvége. A szegedi eseményen a történész szakma jeles képviselői, illetve graduális és posztgraduális hallgatók vettek részt. A program elsősorban azt a célt szolgálta, hogy az egyetemi és doktori képzés különböző szakaszaiban lévő hallgatók találkozhassanak egymással, megismerhessenek más intézményeket, s egyúttal konzultálhassanak a történész szakma már rutinosabb képviselőivel. A műhelyhétvége helyszínéül a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) székháza szolgált.

A rendezvény a Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Tábora nevű, mára már hagyományosnak mondható találkozó egyenes folytatásának tekinthető. A koronavírus okozta járványhelyzetben e tábor megszokott ópusztaszeri megrendezése ellehetetlenült, ezért a szervezők új formátumot alakítottak ki, és a találkozót műhelykonferenciaként valósították meg. Ez azonban semmit sem vont le az esemény értékéből; a tábor kötetlenebb hangulata helyett ezúttal szakmaibb légkör jellemezte az eseményt, amely elősegítette a résztvevő hallgatók szakmai fejlődését.

A változatos programokkal teli első napot díszvacsora zárta a Hági Udvar és Étteremben, mely egyben az első kerekasztal-beszélgetés színhelye is volt. A „Legvidámabb barakk?(!)” című beszélgetés résztvevői Bank Barbara (Nemzeti Emlékezet Bizottsága, bizottsági tag), Földváryné Kiss Réka (Nemzeti Emlékezet Bizottsága, elnök) és Szakály Sándor (VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, főigazgató) voltak. A kerekasztal moderálását Kiss Gábor Ferenc (szakcsoportvezető főiskolai docens, SZTE JGYPK Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézet), a Belvedere Meridionale folyóirat főszerkesztője és az esemény egyik főszervezője biztosította.

A tematikus beszélgetés fő témája a gulyáskommunizmusnak vagy gulyásszocializmusnak nevezett korszak történeti valósága, illetve az e fogalmakhoz kapcsolható tévhitek voltak. A kerekasztal során a résztvevők igyekezték pontosan meghatározni a „puha diktatúra” fogalmát, melynek kapcsán többek között bemutatták és meghatározták Kádár János politikájának demokratikus és diktatórikus elemeit. Hangsúlyozták, hogy az 1962 utáni rendszer – bár sok tekintetben felszabadultabbnak, nyitottabbnak tekinthető a korábbi éveknél – továbbra is diktatúrának számított, hiszen nem volt meg a teljes és nyílt szabadság. Amikor egyes dolgokat „lehet” csinálni, másokat viszont nem, és mindezt a hatalmi önkény határozza meg, abban a politikai rendszerben nem lehet szabadságról beszélni.

A résztvevők azt is kiemelték, hogy a Kádár-rendszer legfőbb motivációja az 1956-os események megismétlődésének elkerülése volt. Bár továbbra is a kommunista-szocialista elméletek szerint zajlott az állam működése, a Kádár-rendszer – az 1956 utáni megtorlások, illetve a kollektivizálás 1958 utáni újabb hulláma során alkalmazott után – nem nyílt erőszakkal, hanem alattomos bomlasztással, eltántorítással, bizonytalanságban tartással érte el az elégedetlenkedők megbüntetését. Azért emeltek életszínvonalat, azért egyeztek bele bizonyos, mára már alapvető emberi jognak tekintett cselekvések tolerálásába, hogy ne kelljen még egy fegyveres felkeléssel szembenézniük.

A kerekasztal beszélgetőpartnerei összegzésképp azt állapították meg, hogy bár a Kádár-rendszer sokak számára élhetőbbnek bizonyult a Rákosi-rendszernél, ez nem változtat azon a tényen, hogy a rendszer nem biztosította a szabadságjogokat. A rendszer „ellenségeit” folyamatos megfigyelés alatt tartották, az ország nem folytathatott önálló külpolitikát a szovjet hadsereg jelenléte miatt, és az alapvető gazdasági problémákat sem sikerült megoldani. Az ország egyre kaotikusabbá, s az adósságspirált tekintve már-már működésképtelenné vált a rendszerváltás idejére. Az 1956 és 1989 közötti időszak teljes feltárása a mai napig a magyar történészek egyik legfőbb kihívása, az ilyen események pedig hozzásegítenek minket a korszak jobb, mélyebb megértéséhez.

Mezey Bence

Ezt olvastad?

Kérdések és dilemmák a szocialista blokk gazdasági felbomlásáról

A szocialista blokk gazdasági felbomlása. Kérdések, dilemmák, kényszerpályák a hidegháború végén címmel rendezett konferenciát a Nemzeti Emlékezet Bizottsága 2023. december

X