A második világháború: Mítosz és valóság

Azt hihetjük, hogy már mindent tudunk a második világháborúval kapcsolatban, pedig nagyon sok tévhit él még ma is a köztudatban, amelyet már a tudomány megcáfolt, meghaladott. Ezeket a valóságosnak hitt mítoszokat igyekszik tudományos érvekkel megcáfolni a 2019-ben a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent A második világháború mítoszai c. könyv. A kötet szerkesztői Jean Lopez, a Guerres de Histoires alapító főszerkesztője, illetve Olivier Wieviorka, a Franciaországi Kutatóintézet tagja, az ENS Cachan oktatója. A kiadvány 23 fejezetből áll, ezek mindegyike egy-egy mítoszt hívatottak lerombolni. A fejezeteket különböző szerezők írták a szakterületüknek megfelelően, akiknek életrajzaival a könyv végén ismerkedhetünk meg. A feladat, amelyre a szerzők vállalkoztak egyaránt könnyű és nehéz is egyben. Nehéz, hiszen olyan témákról kell írniuk, amelyek számos ponton, vagy teljesen hamisan ivódtak bele a köztudatba. Másrészről pedig könnyű is a feladattal célt érni, hiszen mai napig népszerű téma a történelmet kedvelő közönség körében a második világháború, így nagy az esély, hogy sikerül a világégés számos fejezetét valós megvilágításba helyezni.

Az első fejezetben a népszerű, sokat kutatott Churchill kapott helyet, akivel kapcsolatban máig tartja magát az a meggyőződés, hogy a brit politikai elit egységesen támogatta a háború ideje alatt. Megismerhetjük, hogy hogyan lett az establishment fekete bárányából az ország miniszterelnöke és Hitler egyik legnagyobb és kérlelhetetlen ellenfele. Ebben a fejezetben a szerző (François Kersaudy) rávilágít a Konzervatív Párton belül húzódó törésvonalra is. Amely törésvonal megjelenik A legsötétebb óra című nemrég bemutatott, népszerű történelmi drámában is. Továbbá megjeleníti az olvasó számára azt a folyamatot, hogy Churchill és nézetei, hogyan váltak egyre népszerűbbé a háború árnyékában. 

Sokat olvashattak a történelmet kedvelők Franciaország szerepéről a második világháborúban. A könyv megpróbál több fejezeten át reális képet festeni a franciák, illetve Franciaország szerepéről. Elkerülhető lett volna-e Franciaország 1940-es gyors veresége? Vajon tényleg hozzájárult-e a francia ellenállás a szövetségesek sikeréhez? Milyen szerepet játszottak az ellenállásban a francia vasutasok? Felesleges volt-e az olaszországi francia expedíciós hadtest bevetése egy a franciák számára másodlagosnak ítélt hadszíntéren? Számos olyan kérdés, amely foglalkoztatja az érdeklődőket, és nem született még egységes álláspont ezekkel kapcsolatban.

A könyv térben és időben is elég széles spektrumon vizsgálja a második világháború történéseit. Beszél a háború előzményeiről, majd az utolsó fejezetben a jaltai konferenciáról. Olvashatunk Japánról, az Egyesült Államokról, Szovjetunióról és természetesen a náci Harmadik Birodalomról. Érdekes színfolt a kötetben a nőtörténet. Nők a harcvonalban, nők a hátországban, nők a koncentrációs táborokban, nők az ellenállásban. A háború szinte minden aspektusában vizsgálja a nők szerepét és helyzetét a könyv, nem kifelejtve a tömeges nemi erőszakokat a háború alatt. Erről a témáról többek között olvashatunk Wendy Lower Hitler fúriái című könyvében, továbbá magyar vonatkozásokban Pető Andrea kutatásai révén.

Kép forrása: Pinterest

Az Egyesült Államokról, amely ország a háború végén a világot irányító szuperhatalmak egyikévé vált, olvashatunk a háborúba való belépés okaként szolgáló Pearl Harbortól egészen a jaltai konferencián betöltött szerepéig. A könyv vitatja Pearl Harbor egyértelmű japán diadalként való elkönyvelését. Továbbá azt az elterjedt meggyőződést miszerint az amerikai katonák nem igazán tudtak harcolni, ezt a fajta negatív sztereotípiát elutasítja a kötet az olasz hadsereggel kapcsolatban is. Olvashatunk az amerikaiak egyik legfőbb ellenségeiről, a japánokról: a kamikazék szerepének átértékelésétől kezdve egészen a japán kapitulációig, amellyel kapcsolatban máig él az a téves elképzelés, miszerint az atomtámadás miatt történt meg.

Erwin Rommel. Kép forrása: Wikipédia

A könyvben a legtöbb fejezet a náci Németországról szól. Vajon Hitler azzal, hogy 1941 nyarán megtámadta a Szovjetuniót, csak megelőzte Sztálin támadását? Rommel valóban olyan kiváló hadvezér, mint ahogyan a közvélemény annak tartja? A német gazdasággal valóban nem kelhetett versenyre a szovjet gazdaság?  A Waffen-SS tagjai elitkatonák lettek volna? Mennyiben járult hozzá Hitler szerepe a német verességhez? Egy német csodafegyver megváltoztathatta volna a háború végkimenetelét? Számos olyan kérdést feszeget a könyv, amellyel kapcsolatban a számos jól beágyazódott hamis tudás él a közvéleményben.

Leveles László

A második világháború mítoszai. Szerk. Jean Lopez, Olivier Wieviorka. Budapest, Kossuth Kiadó, 2019. 288 oldal.

Ezt olvastad?

Az Újkor.hu Mozgókép rovatának vezetője, Árvai Tünde körkérdést intézett szerkesztőségünkhöz azt kérve, hogy szedjük össze öt kedvenc történelmi dokumentumfilmünket, és