A mohácsi vésztől a magyar Habsburgokig

2015. március 24-én hármas könyvbemutatónak adott otthont a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria. Illik Péter két frissen megjelent kötete a Könyvről könyvre. Recenziók és reflexiók a magyar kora újkorról, valamint A Mohács-kód. A csatavesztés a magyar köztudatban és Nánay Mihály készülő doktori disszertációjának egy szeletéből íródott Magyarrá lett Habsburgok. A Habsburgok magyar ága című könyve került bemutatásra.

Kemény András az est házigazdája és moderátora, az Unicus könyvkiadó ügyvezetője köszöntőjében betekintést adott Magyarország egyik legkisebb kiadójának tevékenységébe, majd röviden bemutatta a két szerző tudományos pályafutását és munkásságát.


Fotó: Balázs Attila

Illik Péter kora újkorral foglalkozó történész, középiskolai tanár Könyvről könyvre című kötetében a már megjelent, 16-17. századi magyar történeti témájú kötetekről írt recenzióit adja közre – néhány esetben átdolgozott formában –, illetve egészíti ki ezeket újabb, még meg nem jelent írásokkal. A válogatott reflexiós írásokat tartalmazó kötet méltatására felkért Szőts Zoltán Oszkár betegség miatt nem tudott részt venni a rendezvényen, összefoglalója írott változatát Kemény András olvasta fel a jelenlévő hallgatóság számára. Eszerint a könyv újdonsága magában recenziós jellegében rejlik, hiszen míg általában az ilyen jellegű írások folyóiratokban jelennek meg, ebben a műben kötetbe foglalva, tartalmukat tekintve koherens egészként kapja kézhez ezeket az olvasó. A hét tematikus egységből álló recenziós kötet első fejezete történetelmélettel kapcsolatos munkákat tartalmaz, majd az elméleti vonalat folytatva a következő rész olyan monográfiákat mutat be, amelyekben a szerzők egy adott kor problémáját rekonstruálják az akkori állapotok közé visszahelyezve. A következő egység a kora újkori magyar történelmet tágabb kontextusában vizsgálja, míg az ezt követő két fejezet egyrészt a születésnapi tanulmánykötetek és emlékkönyvek világából tartalmaz írásokat, másrészt a 2013-ban, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hatalomra kerülése 400. évfordulójának tiszteletére rendezett konferenciák kapcsán készült tanulmányokat rendszerezi. Az utolsó előtti fejezet a nyugaton igen népszerű határ-kutatásokba enged betekintést, végül a Történetmetszetek olyan köteteket ismertetnek, melyek egy-egy történetírói metódust követve vizsgálnak egy adott témát. A mű célja betekintést nyújtani az elmúlt évek főként hazai kora újkorra vonatkozó tudományos munkáinak termésébe a recenzens érdeklődési körének szűrőjén keresztül, valamint népszerűsíteni ezeket.


Fotó: Balázs Attila

Illik Péter másik most megjelent könyvét, a Mohács-kódot Farkas Gábor Farkas mutatta be, aki historiográfiai elemekben bővelkedő bevezetője után ismertette egy tavaly megjelent tudományos tanulmány felfedezését, amely II. Lajos holttestének vizsgálatából kiindulva új megvilágításba helyezte az 1526. augusztus 29-én történt eseményeket, ezzel is bizonyítva, hogy a mohácsi csatáról és annak következményeiről még napjainkban is új információkkal gazdagodhatunk. Jelen monográfia is különleges szempontrendszer szerint közelíti meg a témát, ugyanis alapvető célkitűzése a különböző Mohács-értelmezések egyedi vizsgálatán át bemutatni azt, hogy a mai közgondolkodásban hogyan jelenik meg a csatavesztés, illetve annak előzményei és következményei. A kötet két nagyobb részből áll, amelyben a Bemeneti információk nagyrészt a közismertebb publicisztikai és politikai írások Mohács-képét ismerteti, a Kimenet: a közgondolkodás a kommentekben fejezet pedig egy tízéves periódust elemez egy Moháccsal kapcsolatos internetes fórum hozzászólásaiból. A könyv a kvantitatív történetírás eszközeit is alkalmazza, ezen kívül számos forrásrészletet és idézetet tartalmaz. Összefoglalóan elmondható, hogy a mai magyar közgondolkodás alapvetően negatívan és traumatikusan értelmezi a Mohács-jelenséget, de az „önsorsrontó” attitűd mellett a méltóságteljes emlékezés toposza is megfigyelhető.


Fotó: Balázs Attila

A harmadik mű, amely a Magyarrá lett Habsburgok főcímet kapta, Nánay Mihály tollából származik. A szerző történész doktorandusz, valamint gimnáziumi földrajz-történelem szakos tanár. Kötetét Szerencsés Károly mutatta be a hallgatóság számára. Bevezetőjében elmondta, hogy bár négyszáz év sem volt elegendő ahhoz, hogy magyarrá tegyük a Habsburg uralkodókat, létezik egy úgynevezett „magyar-ág”, amely az idők folyamán mégis magyarrá lett, mind anyanyelvét, mind gondolkozását tekintve. A Habsburgok ezen ága szorosan összekapcsolódik a nádori tisztséggel, hiszen Sándor Lipót a szerző szerint „az első magyar Habsburg” e pozíció betöltése miatt költözött Magyarországra. Őt követte József Antal, majd István Viktor a nádori tisztségben, akik a dinasztikus érdekek mellett, amennyire lehetőségeik engedték, már azonosultak a magyar célokkal is. József Károly pályafutásának bemutatása után a kötet a legnagyobb terjedelemben a szerző szűkebb kutatási témájával, József Ágost főherceg életével és politikai tevékenységével foglalkozik. Egészét tekintve a mű áttekintő képet kíván nyújtani a nagyközönség számára a Habsburg dinasztia magyar ágáról, valamint szintetizálja a szerző eddigi kutatásainak eredményeit is.

A kötetek bemutatása után, a zárszavakat követően kötetlen beszélgetésre is lehetőség nyílt, mely során a hallgatóság tagjai tehették fel vonatkozó kérdéseiket és mondhatták el saját véleményüket, gondolataikat a bemutatott művekkel, valamint azok tágabb kereteivel kapcsolatban.

Ezt olvastad?

„Habsburg Ottó munkásságának két legfontosabb alappillére az egységes Európa gondolata és a keresztény hit volt. Az alázat, a mértékletesség, az
Támogasson minket