„A rang kötelez” – Rendiségtörténeti konferencia az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen

A rendiség magyar társadalomra gyakorolt hatásait vizsgáló, nagyszabású szakmai konferenciának adott otthont az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézete 2022. április 28–29. között. A rang kötelez – Rendi és rendies magatartásformák a középkortól a 20. századig című eszmecserét a Magyar Történelmi Társulat Heves Megyei Területi Csoportja, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem OTKA Parlamentarizmustörténeti Kutatócsoportja és a Magyar Nemzeti Levéltár „A magyarországi rendiség politikai kultúrája (1526–1848)” Kutatócsoportja szervezte. A rendiségtörténeti tanácskozás plenáris előadások, valamint vitákkal egybekötött szekcióülések formájában zajlott; a program összesen 5 szekcióülést és 43 előadót tartalmazott.

A konferenciaprogram a Pap József (tanszékvezető főiskolai tanár, EKKE) által vezetett plenáris üléssel és Pintér Márta Zsuzsanna (dékán, tanszékvezető egyetemi tanár, EKKE) köszöntőjével kezdődött, melynek az egri Líceum Kápolnája adott otthont.

Hermann Róbert (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum) előadásában az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc néhány fontos személyének katonai pályáját mutatta be a rendiség utolsó évtizedeihez kapcsolódóan. Várkonyi Gábor (egyetemi docens, ELTE BTK) előadásán keresztül Esterházy Miklós nádor és I. Rákóczi György erdélyi fejedelem levélváltásaiba nyerhettünk betekintést. A plenáris ülés Gebei Sándor (professor emeritus, EKKE) előadásával zárult, aki a lengyel és a magyar rendi országgyűlések történetét ismertette a rendiség, a rendi képviselet, a rendi dualizmus és a rendi monarchia fogalmak vizsgálatán keresztül. Az előadásokat ebédszünet követte, majd három különböző helyszínen, egymással párhuzamosan folytatódtak a szekcióülések.

Pintér Márta Zsuzsanna köszöntője

A kora újkori rendiség történetével foglalkozó első szekció kezdeti szakaszának levezető elnöke Várkonyi Gábor volt. Kovács Dóra (doktorandusz, ELTE BTK), a szekció első előadója az ecsedi Báthory István (1555–1605) földesúri famíliájában szolgáló szervitorokról nyújtott átfogó képet. Luterán-Túri Sarolta (doktorandusz, EKKE) a rimaszécsi Széchy Tamás karriervizsgálatának eredményeit mutatta be, kitérve felemelkedésére, valamint karrierje során a vagyon és a presztízs összekapcsolódására.

Ezután Mátyás-Rausch Petra (tudományos munkatárs, ELKH BTK TTI) előadásából a kora újkori erdélyi kincstári igazgatásban rejlő mobilizációs erőket ismerhettük meg.

A szünet előtti utolsó előadóként Balogh Judit (egyetemi tanár, EKKE) az Apafi-kori Erdélyben megjelenő reprezentációs kísérletekről beszélt. Az előadásokat vita, majd rövid szünet követte.

A szünetet követően Balogh Judit elnökletével folytatódott a kora újkori rendiséggel foglalkozó első ülés. Szalai Ágnes (doktorandusz, ELTE BTK – tudományos segédmunkatárs, ELKH BTK TTI) előadásában a „tanácsi rend” helyzetét vizsgálta az Apafi-kori Erdélyben, majd Kónya Péter (rektor, Eperjesi Egyetem) a felső-zempléni mezővárosok 17–18. századi társadalmáról szóló kutatását tárta a nyilvánosság elé. A továbbiakban Varga Szabolcs (tudományos főmunkatárs, ELKH BTK TTI) a horvát-szlavón rendi követek szerepét és munkásságát mutatta be a kora újkori pozsonyi országgyűléseken, majd Nagy János (főlevéltáros, BFL) a bécsi kormányzat, valamint a magyar rendek kereskedelemügyi elképzeléseit jellemezte az 1764–65. évi országgyűlésen. Liktor Zoltán Attila (óraadó oktató, PPKE JÁK) előadásából pedig a spanyol jogszemlélet 17–18. századi magyarországi befolyását, annak köz- és magánjogfelfogásra gyakorolt hatását ismerhettük meg. Az ülés zárásaként az előadások után 30 perces vita következett.

A második szekció a Továbbélő rendiség címet viselte, melynek első részében Hermann Róbert volt a levezető elnök. Tátrai Viktor (doktorandusz, ELTE BTK) a dualizmus időszakában a rendiségről kialakult képet, illetve a társadalmi csoportok osztályozása körüli vitákat mutatta be, elsősorban Schwarcz Gyula írásai nyomán. Az előzetes programtól eltérően ezután Pap József (tanszékvezető főiskolai tanár, EKKE) előadása következett, aki a dualizmus kori tisztikar és hivatalnoki réteg világába nyújtott betekintést.

Tóth-Barbalics Veronika (könyvtári és agrárinformációs főosztályvezető, Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár) a főrendiházi üléstermekről, illetve az azokban kialakított ülésrend szimbolikájáról adott elő.

Végül az első szakaszt Csíki Tamás (egyetemi docens, ME BTK) zárta, aki a 19. századi északkelet-magyarországi csizmadia céhek helyzetét ismertette.

A konferencia második szekciója

Az első szakasz végét követő vita és rövid szünet utáni folytatásban a levezető elnök Gebei Sándor volt. Az első előadó, Szabó Zsolt (BBTE) egy dualizmus kori tisztviselő, Várady Gábor gondolatvilágának kettősségéről beszélt. Szendrei Ákos (DE BTK) előadásából Justh Gyula politikai pályáját ismerhette meg a közönség, majd Szilágyi László (Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium) a dzsentri világról, és magának a szónak az értelmezéséről tartott előadást, Szatmár megyéből vett példákon keresztül. Majd Kónya Annamária következett (Eperjesi Egyetem), aki a 17. századi református közösségek működését, a református lelkészek viselkedését ismertette egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján.

Az előadások sorát Bozó-Szűcs Diána (EKKE) zárta, aki Laucsek Dániel történetén keresztül nyújtott betekintést a korszakban egyre jobban erősödő pánszlávizmus eszméjébe.

A harmadik, Illendő viselkedés című szekció első részének levezető elnöke H. Németh István (főlevéltáros, osztályvezető, MNL OL) volt. Az előadások sorát ebben a szekcióban Haraszti Szabó Péter (tudományos munkatárs, MTA–ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport) nyitotta meg, aki az 1387 és 1526 közötti időszakban vizsgálta meg a magyar nemesség és az egyetemi peregrinációk kapcsolatát. Kökényesi Zsolt (tudományos munkatárs, ELTE BTK) hat város példáján keresztül igyekezett bemutatni a sikeres és sikertelen nemesi akadémia alapításokat a Habsburg Monarchia területén, mindezt a 18. század első felére fókuszálva.

Kiszely-Tóth Anett (doktorandusz, EKKE) a Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényét ihlető Buttler grófok „különös” házasságait és válásait vizsgálta társadalomtörténeti kontextusban.

Az első rész utolsó előadásában Csajányi Melinda (Békéscsabai Bartók Béla Művészeti Szakgimnázium) a Széchenyi, a Pálffy és a Zichy családok férfi tagjainak házasodási szokásaiba nyújtott betekintést a 18. század első harmada és az 1914. év közötti évtizedekben.

rendiségtörténeti
Hermann Róbert

A szekció folytatásában Czoch Gábor (egyetemi docens, ELTE BTK) vezette az ülést, melynek első előadója, Rébay Magdolna (egyetemi docens, DE BTK) a magyar arisztokrata lányok 1860 és 1945 közötti nevelés- és oktatástörténetéhez kapcsolódóan szolgált adalékokkal. Tóth Kelemen (doktorandusz, ELTE BTK) egy veszprémi példán keresztül mutatta be a 19–20. század fordulójának különböző becsületértelmezéseit.

Katona Csaba (tudományos munkatárs, ELKH BTK TTI – tanácsadó, Újkor.hu – A velünk élő történelem) a Móczár család nemesi megerősítésének kálváriáját járta körül.

Szuromi Rita (doktorandusz, EKKE) a Heves vármegyéhez tartozó Tiszafüredi és Hevesi járások rangemeléseit vizsgálta. Zárásként Czinege Szilvia (tudományos munkatárs, ELKH BTK TTI) következett, aki Apponyi György pályaképébe engedett betekintést. A vendégekre az első nap zárásaként egy vacsorával egybekötött fogadás várt a Líceum aulájában.

A második nap szintén plenáris üléssel kezdődött, ezúttal a Líceum földszinti könyvtárában. A plenáris előadások levezető elnöke Cieger András (tudományos főmunkatárs, osztályvezető, ELKH BTK TTI) volt. Az első előadó, H. Németh István a rendi társadalom átjárhatóságának kérdését vizsgálta meg a 18. századi felső-magyarországi városok példáin keresztül.

Dobszay Tamás (egyetemi docens, ELTE BTK) előadásában a rendi egység és a rendi tagoltság kérdéskörét vizsgálta a nemesség körében, kitérve a nemesi jogok fontosságára az 1848 előtti évtizedekre vonatkozóan.

Az ülés zárásaként Czoch Gábor nyújtott betekintést a nemesi előjogok megszűnését követően a dualizmus kori városlakók társadalmi mobilitásába. A plenáris előadások után két szekcióban folytatódott a konferencia.  

A negyedik szekciót, amely a rendi mobilitás témakörével foglalkozott, Dobszay Tamás vezette. Keszei András (egyetemi docens, PPKE BTK) előadásában azt vizsgálta, hogy milyen lehetőségek kínálkoztak a rendi társadalomban való előrejutásra, illetve milyen szerep jutott a társadalmi mobilitás során az érdemeknek. Forgó András (egyetemi docens, PTE BTK) a 17–18. századi, katolikus egyházon belüli társadalmi mobilitások különböző példáit, kifejezetten a püspöki karriermintákat ismertette.

Gőzsy Zoltán (tanszékvezető egyetemi docens, PTE BTK) pedig a katolikus püspöki kar képzettségét elemezte a 18. század második felére fókuszálva. Az ülés zárásaként Fazekas Csaba (intézeti tanszékvezető, egyetemi docens, ME BTK) a káptalani követek 1848 előtti politikai küzdelmeit és rendiség-értelmezéseit mutatta be. Az ötödik, Hivatás és professzió című szekcióban, melynek levezető elnöke Cieger András volt, elsőként Bödő Krisztián (DE BTK) adott elő, aki Lilien József báró ercsi uradalmának modernizációját.

A konferencia utolsó előadójaként Sebők Richárd (ELTE BTK – KSH) az 1790 és 1848 közötti köznemes főispánok prozopográfiájának összeállításáról, elemzési lehetőségeiről beszélt.

rendiségtörténeti
Pap József

A pandémiás helyzetet követően az előbbiekben ismertetett rendiségtörténeti konferencia volt az első, országos méretű és fizikai formában megrendezett tudományos esemény az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen. A tanácskozások során számtalan új kutatási eredmény került bemutatásra, illetve számos, a jövőt illető további kutatásokról is szó esett. A rendiség kérdése rengeteg szempont alapján megközelíthető, éppen ezért az előadók is igyekeztek a rendiséggel kapcsolatos kérdéseket különböző aspektusokból vizsgálni. Az esemény zárásaként Pap József megköszönte a konferencia résztvevőinek a színvonalas előadásokat, majd a kétnapos konferencia egy ebéddel zárult.

Burai Patrik

Ezt olvastad?

Horthy Miklós tengernagy életének megírásával sokan próbálkoztak már. Volt köztük mennybemenesztős-rajongós, szándékoltan elítélős, felületes, katonás és teljesen tájékozatlan.  Volt köztük