A Star Trek univerzum megálmodója – Gene Roddenberry emlékére

Eugene Wesley Roddenberry 1921. augusztus 19-én, vagyis 100 éve született a texasi El Paso városában. Annak ellenére, hogy élete során egy sor sikeres televíziós műsornak írt, mégis elsősorban a modern science-fiction atyjaként tartják számon. Minden kétséget kizáróan legsikeresebb és leghíresebb kreálmánya a Star Trek utópisztikus világa.

Roddenberry (Forrás: startrek.com)

Pályafutását western és rendőrműsorok írójaként kezdte meg. Ez alatt az  idő alatt megismerte a későbbi hírnevét biztosító színészgárda tagjait. Korai munkái nem arattak átütő sikert. A „The Lieutenant” vagyis A Hadnagy című sorozat forgatása alatt még a Pentagonnal is összeveszett, mivel a forgatásra biztosított működő haditengerészeti bázison folyamatosan próbálta a korban megtűrt moralitást feszíteni. Többek között a feketék és fehérek közötti viszonnyal foglalkozott egy katonai bázison, de ezt a korban nem támogatták, a másik ok a sorozat sikertelenségére maga a témaválasztása, hiszen egy katonai dráma nem volt a legszerencsésebb a vietnami háború idején. Még a sorozat vége előtt elkezdett írni egy forgatókönyvet, amelyet a tudományos-fantasztikus világban álmodott meg, pontosan a korabeli politikai gondok elkerülése végett. 1964. március 16-ra elkészült az első forgatókönyv, amelyet április 24-én hivatalosan bejegyzett az Amerikai Írók Szövetsége Star Trek néven.

A legénység (Forrás: startrek.com)

Az első pilot, „közönség-teszt” rész – amelyet már 1964 vége felé felvettek – nem nyűgözte le a tesztnézőket, ezért további három részt írtak, amelyből csak egyet forgattak le. 1965 májusában az új pilot rész már sokkal sikeresebbnek bizonyult, viszont tényleges TV műsor nem lett belőle, mivel a Desilu nevezetű cég, amely megvette a forgatókönyvet, gazdasági nehézségekkel küzdött. 1966 februárjában az NBC csatorna megvette a Star Trek sorozat jogait és az első évad 13 résszel az 1966-os őszi műsorkínálat része lett. Az első részt még a TV premier előtt levetítették a 24. Tudományos-Fantasztikus Világtalálkozón (World Science Fiction Convention) ahol hatalmas üdvrivalgást és álló tapsot kapott.

A TV premier azonban nem volt ennyire sikeres és az egész sorozatot kísértették az alacsony nézettségi számok. Roddenberry folyamatos kapcsolatban volt Isaac Asimovval, a legendás sci-fi íróval, hogy tanácsokat kérjen tőle a karakterekkel kapcsolatban. A kitalált sorozat a 23. században játszódik, az emberiséget pedig egy optimista utópisztikus közegbe helyezi el. Az Enterprise csillaghajó legénységének japán, orosz és afrikai tagja is van az amerikaiak és a szinte kötelezően emberszerű földönkívüliek mellett. Ez a kor szellemét sokkal jobban meglovagolta és a kibontakozó hippi mozgalommal is egy hullámhosszon volt. A sorozat ebben a formában mindössze három évig ment a TV-ben az utolsó leadott részt 1969. június 3-án mutatták be, 47 nappal megelőzve Neil Armstrong és az Apollo 11 holdra szállását. A sorozat hatása és nyoma a társadalomra sokkal mélyebb lett, mint arra bárki számított volna.


Asimov és Roddenberry (Forrás: űrszekerek.blog.hu)

A sorozat megszűnése után Roddenberry elsősorban tudományos műsorok producereként talált munkát, de próbálta kerülni, hogy innentől kezdve csak így lássák, ezért mindenféle projektbe belekezdett. Ezek hosszú távon szintén nem bizonyultak kifizetődőnek így barátja Arthur C. Clarke, egy másik írólegenda tanácsára elkezdte meglovagolni a volt műsora sikerét. Sci-fi találkozókra kezdett járni, ahol korábban nem látott jeleneteket, valamint bakikat mutatott a közönségnek. Ezek olyan sikeresek voltak ebben a körben, hogy már 1972-ben a műsorújság már úgy írta le a Star Treket, mint egy a sorozat, amely nem akar meghalni. Roddenberry még mindig küzdött a volt sorozata emléke ellen, de már elfogadta, hogy a tudományos fantasztikus körben fog csak sikert találni, így a következő fél évtizedben szinte csak ilyen műsoroknak írt, kínosan ügyelve rá, hogy elkerülje a Star Trek témáit.

Nagy változást hozott az 1977-es filmsiker – amely a következő 50 évben dominálni fogja a tudományos fantasztikus világot és a popkultúrát is – a Star Wars. A világtalálkozókon megjelenő Star Trek-fanok száma évről évre nőtt, folyamatosan a levegőben volt egy új projekt és a Star Wars film sikerét látva a Paramount stúdió finanszírozta egy „második fázisú” Star Trek tervét. Ez kezdetben sorozatként indult, de végül Star Trek: The Motion Picture (magyar címén Star Trek: Csillagösvény) című filmként valósult meg. A film mérsékelt siker lett, viszont arra elég volt, hogy újabb filmeket készítsenek. Roddenberry szerepe azonban átalakult, ugyanis ötletei és víziói túl drágának bizonyultak, ezért inkább kreatív tanácsadóként alkalmazták. 1979 és 1991 között 6 filmnek volt a producere. A filmek minősége és sikeressége igencsak ingadozott, viszont kétségtelenül életben tartotta a franchise-t.

A film plakátja (Forrás: postermuseum.com)

Hatalmas áttörés volt azonban az 1987-ben elkezdett Star Trek: Az új nemzedék nevezetű sorozat. Ennek szintén Roddenberry volt a producere. Bár az írók körében a sorozat nem volt a legkedveltebb, mégis a közönség és a kritikusok azonnal megszerették azt. Nem volt köztudott tény azonban, hogy Roddenberry közreműködése az első évad végén lényegében csak névlegessé vált. Neve azonban még mindig oly sokat jelentett a hű közönségének, hogy nem merték kihagyni. Folyamatosan romló egészségi állapota mit sem javult az alkohol, nyugtatók és kokain folyamatos használata következtében, így néhány stroke után szívelégtelenségben meghalt 1991 októberében az Új nemzedék sorozat 5. évadának közepén. Magánélete csaknem annyira viharos volt, mint karrierje. Köztudottan több szeretőt tartott szinte egész életében, színésznők sorával lehet kapcsolatba hozni és szinte minden házassága „nyitott házasság” volt. A Me Too mozgalom mondhatni éppen az olyan producerek ellen jött létre, mint amilyen ő volt.

Hölgykoszorúban (Forrás: rohanjolly.com)

Miért is emlékszünk mégis a nevére ennyi év után? Egy bukott sorozatot, egy sikeres sorozat első évadát, 1-2 jó filmet és legalább 3 borzalmas filmet köthetünk hozzá. Ez önmagában nem érdemelne sokat. Ami fontosabb az adatoknál és a sikerességnél az a vízió és az ötlet. Egy olyan világot képzelt el, ahol az emberiség nem egy homogén valami, hanem sok nemzetből álló egység. Nem apokaliptikus jövőt képzelt el, hanem egy utópiát, egy földi paradicsomot és azt, hogy mi következik utána. Látomása egy békés, optimista jövőről sokkal több emberben pendített meg húrokat, mint amit a nézettségből le lehetett volna szűrni. Az új nemzedék sorozat volt az, ami örökre lebetonozta hagyatékát. A sorozat még a vége előtt két másik sorozatot szült: a Deep Space 9-t és a Voyagert, amelyek 1992 és 1999 között párhuzamosan futottak, valamint 1994 és 2002 között további 4 filmet forgattak az új sorozat főszereplőivel.

Az új nemzedék (Forrás: startrek.com)

Vajon miért is lett ilyen sikeres az Az új nemzedék? Az első sorozatban, bár a korban rendkívül formabontónak számított, mégis a Föld országai voltak előtérben. Az Az új nemzedék ezen már változtatni próbált, a legénység mindössze egy tagja származott Amerikából (Riker) és ő is csak Alaszkából jött. A főszereplő és kapitány karaktere már sokkal jobban igazodott ahhoz, amit az emberek egy felfedezőről elképzeltek (Picard kapitány). Az eredeti sorozat Kirk kapitánya egy ízig-vérig amerikai volt, szinte állandóan félmeztelen, verekedő cowboy. Vele szemben Picard az állandóan Earl Greyt ivó és Shakespeart idéző legangolosabb francia, egy igazi diplomata volt. Az ő kulturális identitása (bár a sorozatban minden adandó alkalommal büszke rá, hogy francia) csakúgy, mint a legénység többi tagjának, kétes volt. A már korábban említett Riker elsőtiszt Alaszkából származott, Worf klingon árvaként fehérorosz szülőkhöz került, a többi főtiszt közül más nem született a Földön. Patrick Stewart – a Picardot játszó színész – Shakespeare-i múltjára támaszkodva a sorozat olyan filozófiai, etikai és politikai kérdéseket mert vizsgálni, amit korábban politikamentesen lehetetlen lett volna.

Star Trek: The Next Generation. 1. évad. 25. epizód (1988) (Forrás: thegeektwins.com)

Sorozatosan felmerült a kérdés, hogy miután az emberiség legyőzi a kapzsiságot, az éhínséget, a nyersanyagok és vagyon utáni hajszát, mit képes elérni. Az első részben Picard a vádlottak padjára kerül az emberiséget képviselve és be kell bizonyítania, hogy érdemesek vagyunk az életre, képesek vagyunk fejlődni, lemondtunk vad és kegyetlen hajlamainkról. Véleményem szerint ez az a kép, amit Roddenberry elképzelt az emberiség jövőjével kapcsolatban. Ahogy a sorozat utolsó részében újra felbukkanó tárgyalásban láthatjuk, valóban fejlődött az emberiség és egy új szintre értünk, viszont ahogy a bíró is mondja, a tárgyalás sosem ér véget, mert folyamatosan küzdeni kell azért, hogy ne fejlődjünk vissza.

Seattle Post-Intelligencer, 1991. október 26. (Forrás: greenberg-art.com)

A vízió, amelyet kitalált a társadalom minden területén hatást váltott ki. Martin Luther King többször találkozott az Uhurát játszó Michelle Nichols-szal és azt mondta neki, hogy ugyanúgy része a polgárjogi mozgalom történetének, mint ő maga (King). Bár az első sorozatot később szexistaként jellemezték, főként a nők ábrázolása miatt, a korban egyedülálló volt, hogy női tiszteket szerepeltettek. Steve Wozniak az Apple Inc. mögött álló programozóra szintén nagy hatással volt a futurisztikus műsor. Továbbá asztronauták és tudósok tucatja mesélt arról, hogy gyermekkorában mennyire inspirálta őket ez a világ.

Roddenberry volt az első író, aki csillagot kapott Hollywoodban, az amerikai Sci-Fi csatorna az első adását neki és Asimovnak ajánlotta, hiszen nélkülük nem jöhetett volna létre. Aszteroidát neveztek el róla és krátert a Marson, hamvait pedig felvitték az űrbe. A NASA első űrsiklója a sorozatban szereplő csillaghajóról kapta a nevét: Enterprise.

Szabó Levente Gábor

Ezt olvastad?

Pilinszky János életébe és munkásságába többször is jelentősen közbeavatkozott a történelem. Művészetét jelentősen meghatározták a második világháború személyesen átélt borzalmai,