A téli háború és Magyarország ‒ kiállítás Helsinkiben

Az 1939–1940-es finn–szovjet téli háború magyar önkéntesei címmel a háború lezárásának 75. évfordulója alkalmából időszaki kiállítás nyílt a Finn Hadtörténeti Múzeumban.

Forrás: balassiintezet.hu

A kiállítás a Finn Hadtörténeti Múzeumban és a helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ együttműködésének köszönhetően valósult meg, de a tárlat támogatói között találjuk a Nemzeti Kulturális Alapot, a Pyhälahti Fotómúzeumot, a Néprajzi Múzeumot, az Országos Széchényi Könyvtárat, a Magyar Országos Levéltárat, valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeumot is.

Az 1930-as évek második felére megerősödött a szándék a szovjet külügyi vezetésben az egykori cári Oroszország elvesztett területeinek visszaszerzésére. Az 1939. augusztus 23-án aláírt Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka a balti államokat szovjet érdekszférába sorolta. A második világháború kitörését követően a szovjet vezetés „kölcsönös segítségnyújtási szerződés” elfogadására kényszerítette a balti államokat, október közepére pedig lezajlott Észtország, Lettország és Litvánia teljes megszállása.

A téli háború hadműveletei

A szovjet érdekszférának megfelelően Leningrád védelmének biztosítására Sztálin területcserét akart kierőszakolni Finnországtól. A mindkét fél számára stratégiai fontossággal bíró dél-karéliai határterület átadását – az ott kiépített erődrendszerrel együtt – Finnország elutasította. A náci Németország gleiwitzi akcióját másolva november végén a Vörös Hadsereg néhány katonája finn áltámadást hajtott végre saját egységei ellen. A megrendezett incidenst Moszkva elfogadhatatlan provokációnak minősítette, és a finn agresszióra hivatkozva 1939. november 30-án hadat üzent nyugati szomszédjának. Ezzel megkezdődött a „téli háborúként” is ismert 1939–1940-es finn–szovjet háború.

Finn sítalpas egységek és géppuskaállás (Forrás: masodikvh.hu)

A világ közvéleménye egyértelműen a finn néppel mutatott rokonszenvet, a fennálló erőviszonyok tükrében azonban “Dávid és Góliát harcában” a Vörös Hadsereg gyors, erőteljes győzelmét várta. A nagyhatalmak közül a Hitlerrel háborúban álló Nagy-Britannia és Franciaország nem szándékozott katonát pocsékolni a finn szabadság vesztett ügyéért, az Egyesült Államok viszont 10 millió dollár összegű segélyt folyósított Finnországnak. A téli háború négy hónapja alatt csaknem 11 000 önkéntes utazott a skandináv országba, amelynek megsegítésében tevékeny részt vállalt a Teleki-kormány is: egy 346 főből álló önkéntes zászlóalj mellett hadfelszerelés és humanitárius segély érkezett Magyarországról. A magyar csapat Kémeri Nagy Imre főhadnagy vezetésével Nagy-Britannián és a Skandináv-félszigeten keresztül érkezett meg a finn frontra. Ekkorra azonban már a szovjet erőknek sikerült áttörnie a karéliai földszoros második védvonalát, és hamarosan megkezdődtek a béketárgyalások.

A magyar önkéntesek útvonala (Forrás: wikipedia.org)

A háború lezárásának 75. évfordulójára megnyílt kiállítás keretében a látogatók korabeli fotókon, napló részleteken, emléktárgyakon, levéltári dokumentumokon, továbbá interjúkon és dokumentumfilmen keresztül ismerhetik meg a magyar önkéntesek motivációit, kiutazásának történetét, tapasztalatait és emlékezetüket a nemzetközi kiképzőtábornak otthont adó Lapua lakóinak körében.

A kiállítás nagy hangsúlyt fektet az egyéni emlékek, történetek bemutatására: egyrészt a magyarokéra, akik felkerekedtek egy távoli, ismeretlen ország védelmére, másrészt a finnekére, akik máig hálásan emlegetik az egykori délceg magyar legényeket és a magyar segítségnyújtást

írja a hivatalos tárlatismertető.

Magyar önkéntesek Finnországban

Az 1939–1940-es finn–szovjet konfliktus jelentősen hozzájárult a finnekről alkotott magyarországi kép átalakulásához. A kis skandináv ország decemberben nem csak feltartóztatta a túlerőben lévő Vörös Hadsereget, de ellentámadásával több szovjet hadosztályt is szétvert a Ladoga-tó környékén. Az északi “testvérnép” nem várt hadi sikerei a magyar közvélemény erősödő finn-barátságában tükröződtek vissza. Az önkéntes zászlóalj kiküldésének politikai és társadalmi hátterével kapcsolatban a társszervező helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ igazgatója, Richly Gábor végzett kutatásokat.

Az időszaki kiállítás a Finn Hadtörténeti Múzeumban tekinthető meg (Suomen sotamuseo, Helsinki, Liisankatu 1.) 2015. március 13. és december 31. között. A múzeum keddtől csütörtökig 11–17 óra között, péntektől vasárnapig 11–16 óra között látogatható.

Külső hivatkozások:

http://www.helsinki.balassiintezet.hu/hu/a-teli-haboru-es-magyarorszag/

http://1939-1945.blog.hu/2014/11/29/a_szovjet-finn_teli_haboru_kirobbanasanak_elozmenyei

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1939_november_30_megkezdodik_a_teli_haboru/

http://www.masodikvh.hu/hadszinterek/europa/kelet-europa/646-feher-halal-szovjet-finn-haboru-1937-38

Ezt olvastad?

Hadszervezés a 14. századi Itáliában és azon túl – konferenciabeszámoló

2023. november 17-én a Debreceni Egyetemen rendezte meg a HUN-REN–DE Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete kutatócsoport éves konferenciáját Hadszervezés a

X