Aktív politikai szerepvállalás a nyilas nők soraiban – A Láthatatlan elkövetők könyvbemutatója

Az elmúlt másfél évben már-már megszokottá vált mindenki számára, hogy számtalan ügyet az online térben intéz. Az ez idő alatt szerzett megannyi tapasztalat lehetővé teszi, hogy személyes részvétel nélkül is lehessen izgalmas és színvonalas szakmai eseményeket tartani. 2021. október 21-én a holokauszt dokumentációjának, kutatásának és pedagógiai feldolgozásának világközpontjaként, illetve emlékhelyeként 1953-ban létrejött jeruzsálemi Yad Vashem Intézet, valamint az ISHS (International School for Holocaust Studies) munkatársainak szervezésében az internet világa, azon belül is a Zoom alkalmazás egy érdekes könyvbemutatónak biztosított „otthont”. E bemutatón a Láthatatlan elkövetők. Nők a magyarországi nyilas mozgalomban című, a Jaffa Kiadónál 2019-ben megjelent könyvet és annak kutatási hátterét mutatta be az érdeklődőknek maga a szerző, Pető Andrea. Az előadásra az 1944. október 15-i nyilas hatalomátvétel 77. évfordulója alkalmából került sor, amelyet elsősorban a Yad Vashem Intézet által szervezett továbbképzések volt hallgatói számára hirdettek meg.

Pető Andrea Láthatatlan elkövetők. Nők a magyarországi nyilas mozgalomban című könyvének borítója (forrás: jaffa.hu)

Pető Andrea, az MTA doktora és a Central European University (CEU) tanára mind hazánkban, mind pedig nemzetközileg elismert történész, akinek kutatási profiljában főként a 20. századi társadalomtörténet, a társadalmi nemek tudománya, a kultúrtörténet és a holokauszt áll. A nők második világháború alatti történetével és politikában betöltött szerepével már több munkájában – például a Nőhistóriák. A politizáló magyar nők történetéből (1945–1951) és az Elmondani az elmondhatatlant. A nemi erőszak története Magyarországon a II. világháború alatt című munkákban – is foglalkozott, sőt még oktatófilmet is készített.

Pető Andrea Nők és politika című oktatófilmje

A Láthatatlan elkövetők. Nők a magyarországi nyilas mozgalomban című, 2019-ben megjelent munkájában a holokausztkutatás egy atipikus példájával ismerkedhetünk meg, ugyanis ebben a munkában Pető nem egy „szokványos” zsidók ellen elkövetett bűncselekmény bemutatására vállalkozott. Egy olyan történelmi mozzanatot tár fel a könyv, amikor Magyarországon élő zsidó vallású és gyökerű családokat magyarok gyilkoltak meg, a fő elkövető pedig történetesen egy nő volt.

Amellett, hogy a szerző részletekbe menően feltárja és bemutatja a Csengery utca 64-es szám alatt végbement mészárlást, a budapesti népbíróság egyik legelső ügyén, az elkövető (Dely Piroska, egy kétgyermekes, elvált anya) esetén keresztül áttekintést nyújt a második világháború utáni időszak magyar igazságszolgáltatásáról, a nők radikális politikai mozgalmakban való részvételéről is.

Részletes betekintést enged továbbá abba, hogy az emlékezet történelemmé formálásában milyen szerepet töltöttek be a szemtanúk, illetve maga a népbíróság intézménye. Bemutatja, hogy a magyarországi szélsőjobboldali nők milyen indíttatástól vezérelve vetették bele magukat a politizálásba, kik alkották mozgalmuk bázisát, és a korszak szemléletmódjával szemben ők maguk milyennek látták az „ideális nőt”.

A rövid megnyitót követően a könyvbemutató elején Pető először felvázolta, hogy miért is választotta a témát. Több esemény és kérdés inspirálta, többek között, hogy a második világháború alatt a népbíróságoknál milyen problémák merültek fel, milyen szerepet töltöttek be a nők? Ezután arról beszélt, hogy saját meglátása szerint munkássága mivel járul hozzá a meglévő kutatásokhoz, és hogy a téma feltérképezése során milyen módszertant alkalmazott. Utóbbi kapcsán kifejtette, hogy a kötetben a „láthatatlanság” fogalmán keresztül igyekezett értelmezni a holokauszt magyarországi emlékezetét.

Nyilas plakát (forrás: Fortepan / Lissák Tivadar)

A szélsőséges radikális politikai mozgalmakban résztvevő nők egészen mostanáig „láthatatlanok” voltak a történetírás számára, mind a kollektív, mind pedig az egyéni emlékezet szintjén.

A kutatás elvégzésével és a munka megírásával a szerző feltett szándéka volt, hogy megismerjük e „láthatatlan elkövetők” motivációit, fényképeit, főbb személyiségtípusait, továbbá annak okát, hogy miért maradhattak hosszú évtizedeken keresztül „láthatatlanok”.

A nyilas nők láthatatlanná válásának okait tíz pontban foglalta össze az előadó. Elsőként a politikai aktivizmust, a társadalmi nemileg meghatározott tereket és a szexista párt fogalmát nevezte meg, a második pontban pedig a hidegháborús logikát említette; mivel a Vörös Hadsereg győzelme együtt járt a civil nők elleni atrocitásokkal, a hidegháború alatt a nácikkal kollaboráló szélsőjobboldali erők „a kommunista diktatúra áldozatainak” helyzetébe kerültek. A harmadik pontban a „szükségben született matriarchátus” fogalmazódott meg, azaz a nők háború alatt megnőtt társadalmi szerepének és munkavállalásának vége (ideértve a hadi ápolónőket, gyári munkásnőket, női ellenállókat és elkövetőket). Negyedik pontként a „hétköznapi nők” versus „hétköznapi férfiak” esetét említette az előadó, az ötödik pontban pedig a tulajdon elleni bűntényt és a jóvátétel fogalmát.

A hatodik elem a kutatáspolitika (fasizmus tudomány, women/gender history), a hetedik pont pedig a „pre-1989” antifasiszta logika; a keleti blokk országaiban ideológiai tabuk korlátozták a kutatást, a nők nem mint politikai szerepvállalók, hanem mint áldozatok vagy elkövetők váltak a kutatás alanyaivá. A nyolcadik, „post-1989” pont az „ellenemlékezet” (családi emlékezet), a kilencedik elem pedig a feminista politika, a neoliberalizáció.

Az utolsó, tizedik pontként az 1990-es évek második felében megindult, sokáig elsősorban férfiakra összpontosító elkövetőkutatást jelölte meg a szerző, melyet Magyarországon akadályozott az elkövető mint történelmi kategória meghatározása, illetve az, hogy az elemzések elsősorban politikatörténeti megközelítésűek voltak, valamint, hogy a kutatás alanyainak köréből sokáig kimaradtak a nők.

A „láthatatlanság” mint módszertan (részlet Pető Andrea előadásából)

Pető ezután Szálasi Ferencnek a nyilas nők feladatairól alkotott véleményét vázolta fel, kitérve arra, hogy az 1945–1950 közötti, illetve a mai időszakban a vádlottak hány százalékát tették, teszik ki a nők. Az előadó elmesélt egy érdekes történetet, amely a Szálasiról szóló filmben szerepel, és amely jól szemlélteti Szálasi nőkkel kapcsolatos álláspontját. A történet fő motívuma, hogy a nyilas nőszervezet egy kézimunkát adott Szálasinak, melyet be is mutattak a tárgyaláson. A szerző hangsúlyozta, hogy Szálasi nem vette észre – lehet, hogy nem is akarta felismerni a tényt –, hogy milyen ambiciózus nők vannak a közvetlen közelében, akiknek nem az a leghőbb vágyuk, hogy csak mossanak, kötögessenek és a családról gondoskodjanak – az akkori nyilas ideológia szerint ugyanis a nőknek a hagyományos társadalmi modellt kell követniük, tehát gondos feleségnek és jó anyának kell lenniük, nem pedig politikusnak. Pető könyvében egyébként azt is bemutatja, hogy a nyilas nők milyen feladatokat szántak egymásnak. A kor elvárásaival szemben úgy vélték, hogy többre hivatottak, éppen ezért fontosnak tartották, hogy a munkakeresésben, örökbefogadásban segítsék egymást, teadélutánokat szervezzenek és még sorolhatnánk.

Jelenet a Szálasiról szóló filmből: a nyilas nők által Szálasinak adott kézimunka (részlet Pető Andrea előadásából)

A bemutató során az előadó arra is kitért, hogy a nyilas nők milyen formában jelentek meg a nyilvános térben. Voltak köztük például újságírók és színésznők, akik elkötelezték magukat a szélsőjobboldal mellett (többek között Rácz Erzsébet és Muráti Lili), és voltak politikusfeleségek és rokonok (például Szálasi Ferenc felesége, Lutz Gizella).

Voltak azonban például a férfiakat öltözködésben, lovaglásban utánzó lázadók, brutális gyilkosok, dolgozó nők, sőt a Volksbund tagjai is. Itt említést tett arról is, hogy sok nő megtapasztalta munkahelyén a szexuális zaklatást, és a nyilas párt volt az első olyan párt Magyarországon, amely törvényjavaslatot nyújtott be a munkahelyi szexuális zaklatás megfékezése érdekében.

Karikatúra a munkahelyi zaklatásról (részlet Pető Andrea előadásából)

Pető az előadás során azt is bemutatta, hogy milyen forrásbázisra alapozta kutatásait. Túlélőkkel és utódjaikkal, elkövetőkkel, bíróval, ügyvéddel, rendőrrel készített interjúkat, emellett a népbírósági tárgyalások jegyzőkönyveit és visszaemlékezéseket, önéletrajzot, korabeli sajtóanyagokat, fényképeket vett alapul. Ezen források lehetőséget biztosítottak számára az emlékezet, a trauma, valamint a társadalmi nemek összefüggéseinek elemzésére. Vizsgálta, hogy miként változtak a vallomások időben és annak függvényében, hogy a tanúk kiknek beszéltek az általuk átélt eseményekről. Mindezt azért tartotta fontosnak, mert a túlélők, illetve tanúk ugyanarról az eseményről gyakorta másként számolnak be egy családtagnak és másként a rendőrség vagy a bíróság előtt.

Nyilas és antiszemita plakátok (forrás: Fortepan / Lissák Tivadar)

Végezetül annak kérdését járta körbe az előadó, hogy a téma milyen oktatási lehetőségeket rejt magában. Ennek kapcsán egy hetedik osztályos lány által készített videót vetített le, amelyben ő a saját szemszögéből mutatta be a Csengery utcában történteket. Összességében elmondható, hogy az online világ kínálta lehetőségeket kihasználva minden adott volt egy színvonalas, szakmailag megalapozott kötetbemutatóra.

Bárdonicsek Dominika

A bemutatott könyv adatai:

Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők – Nők a magyarországi nyilas mozgalomban. Budapest, Jaffa Kiadó, 2019.

A könyvről Lackenbacher Annamária 2020-ban az Újkor.hu hasábjain megjelent ismertetése itt olvasható, Bárdonicsek Dominika szintén 2020-ban írt, „Tiltakozzunk ellene, hogy a nő hazugsága megbocsátható, és »kedves«, (…) tiltakozzunk az »asszonybeszéd« szó kézlegyintéssel való kiejtése ellen.” Nők a magyarországi nyilasok soraiban című recenziója pedig a Per Aspera Ad Astra. A Pécsi Tudományegyetem művelődés- és egyetemtörténeti közleményei 2020. évi 2. számában (151–156. oldal) olvasható.

Ezt olvastad?

2024. február 24-én, a Kárpátaljai Szövetség székházában mutatták be a Közel 80 éve történt című tanulmánykötetet, a Gulág- és Gupvikutató
Támogasson minket