Amerikába jöttem – tanulmánykötet a századfordulós migrációról

Oszd meg másokkal is:

Lapozó

2019 decemberében jelent meg, Ambrus László és Rakita Eszter szerkesztésében a jelen recenzió tárgyát képező tanulmánykötet. A kiadvány tanulmányai, az Eszterházy Károly Egyetemen 2018. december 13-án megrendezett Amerikai magyarok – magyar amerikaiak. A közös történelem állása napjainkban című konferencia előadásai közül egy részének bővített változatai. A tanácskozás és a kötet célja – ahogy azt a szerkesztők megfogalmazták az előszóban –, amellett, hogy publikációs lehetőséget biztosítson a fiatal kutatók számára, fórum teremtése a tengerentúlra vándorlást vizsgálók, vagy kutatásaikban a témát valamilyen formában érintő szakemberek számára. A cél elérését mi sem bizonyítja jobban, hogy egy évvel az esemény után az olvasó kezében tarthatja a tanulmánykötetet, amely az amerikai és magyar történelem kapcsolatát kutató szakemberek színvonalas írásait tartalmazza. A publikációk amellett, hogy a közös történelem eddig nem ismert szegmenseit mutatják be, új irányokat jelölnek ki és ötleteket adnak a további kutatások számára.

A tanulmánykötet Frank Tibor, valamint a szerkesztők előszava után tíz írást tartalmaz, melyek három tartalmi egységre oszthatóak. Az első rész a Magyarok Amerikában – Amerika és a magyarok, a második a Történeti mélyfúrások, a harmadik pedig az Esettanulmányok címet viseli.

Az első, Magyarok Amerikában – Amerika és a magyarok című rész egység négy tanulmányt foglal magába, melyek általánosságban vizsgálják a magyar és amerikai kapcsolatokat, a kivándorlást mint jelenséget, illetve foglalkoznak az elvándoroltak sokaságát érintő kérdésekkel. Gazsó Dániel tanulmányában mélyinterjúk és korabeli dokumentumok segítségével átfogó képet ad a tengeren túli magyar szórványok intézményrendszerének kiépüléséről, különös tekintettel a második világháborút követő időszakra. A szerző a magyar diaszpóra fejlődéstörténetét négy szakaszra bontva vizsgálja: elsőben az I. világháborút megelőző szakaszt, másodikban a két világháború közötti időszakot, harmadikban a II. világháborút követő éveket, a negyedik egységben pedig a kétpólusú világrend megszűnésétől napjainkig terjedő időszakot ismerteti. A tanulmány végén részletesen kitér a magyar diaszpóra és az anyaország, 1989-től napjainkig terjedő kapcsolatára.

Rakita Eszter dolgozatában, az Amerikában magyar nyelven kiadott, az elvándoroltak által legtöbbet olvasott napilap, az Amerikai Magyar Népszava cikkein keresztül mutatja be a kint élő magyarok önmagukról alkotott képét, valamint a magyarországi eseményekre adott válaszaikat. A tanulmány elején a szerző egy rövid áttekintést ad az Amerikába bevándoroltak sajtójának történetéről, majd ezután ismerteti az újság tartalmát a nagy elvándorlás időszakában, 1901 és 1910 között. Rakita Eszter az összefoglalásban leírta, hogy publikációjának célja, hogy felhívja a figyelmet milyen lehetőségek rejlenek a lap cikkeinek vizsgálatában, emellett rávilágít több lehetséges vizsgálati szempontra is.

Nagy Gergely írása az Egyesült Államok és Magyarország viszonyát mutatja be az I. világháború idején és az azt követő rendezés időszakában. A tanulmány első felében Amerika Osztrák–Magyar Monarchiáról alkotott politikai véleményét ismerteti, a második egységben az I. világháború amerikai–magyar kapcsolatokra gyakorolt hatását mutatja be, a harmadikban pedig az USA szerepét vizsgálja a világháború utáni Magyarország helyzetében.

Csutak Zsolt tanulmányában az amerikai függetlenségi háborútól egészen napjainkig ismerteti az amerikai és magyar hadtörténet kapcsolódási pontjait. A publikáció célja, hogy a teljesség igénye nélkül bemutassa a magyar származású amerikai katonavezetők és politikusok pályáját. A szerző a tanulmány végén kiemeli, hogy ha a számos hadászati vonatkozású magyar származású amerikai mellett a tudósokat és művészeket is ismertetni szeretnénk, akkor igen vaskos kötetre lenne szükség, amely azt sugallja, hogy ezen a téren is érdemes kutatásokat folytatni.

A második, Történeti mélyfúrások rész három tanulmánya egy-egy szűkebb kutatási témakört jár körül. Ambrus László írásában az I. világháború időszakával, azon belül az olasz frontra vezényelt ohiói kiegészítésű 332. gyalogezred történetével, valamint magyar származású katonáival foglalkozik. A dolgozat első felében ismerteti az ezred történetét a megalakulásától egészen a háború végéig, majd a második részben kimutatást készít az ezred magyar származású katonáiról. A tanulmány jelentősége abban rejlik, hogy hasonló jellegű elemzés a magyar származású katonákról eddig nem készült, valamint, hogy a szerző a Magyarországról elérhető források mellett, az Amerikai Nemzeti Levéltár Washington DC-ben lévő intézményében és a Kongresszusi Könyvtárban végzett kutatás során szerzett információkra is támaszkodik.

Ambrus László szervezővel és majdani szerkesztővel interjút készítettek a konferencia kapcsán. Kép forrása: EKE

A rész második szerzője, Katona Csaba a bostoni Liberty Square-en álló 1956-os magyar szobor felállításának körülményeit ismerteti. Tanulmánya elején kitér a bostoni magyarság történetére, ír a Bostoni Magyar Egyesület megalakulásáról, majd ezt követően végig követi az 1956-os szobor felállításának menetét az előkészületektől kezdve egészen az 1989-es második átadásig. Dolgozata végén kiemeli, hogy a bostoni magyarság sikeres szoborállítási kezdeményezése abban rejlik, hogy az elkészítendő emlékmű eszmeisége illeszkedett az amerikaiak értékrendjéhez és szabadságfelfogásához, melynek köszönhetően nem csak Boston város és Massachussets állam támogatását sikerült elnyerni az ügy érdekében, hanem tehetős üzletemberek és a polgárság is a kezdeményezés mellé állt.

Bodovics Éva Judit a Történeti mélyfúrások egység harmadik szerzője, az amerikai kivándorlás éghajlattörténeti aspektusaival foglalkozik. Írásában azt vizsgálja, hogy az éghajlatváltozás negatív következményei milyen hatást gyakoroltak az északkelet-magyarországi régió két vármegyéjének – Zemplén és Borsod – népességkibocsátására. A tanulmány gazdag forrásbázison alapszik, Bodovics Éva a megyei közigazgatás iratanyag – vármegyei jegyzőkönyvek, kivándorlási iratok – mellett, a Meteorológiai Évkönyvek, valamint a Központi Statisztikai Hivatal Évkönyveinek adatait is felhasználja. Konklúzióként levonja, hogy az eddig kevésbé vizsgált környezeti tényezők erősen elősegítették az Amerikába, illetve más országokba történő elvándorlás tömegessé válását, ugyanis a klímaváltozás negatív hatásai, egzisztenciális szempontból, gyakran kilátástalan helyzetet idéztek elő.

A kötet harmadik és egyben utolsó, Esettanulmányok című szakasza három olyan tanulmányt foglal magába, amelyek egy konkrét kivándorlástörténeti példát – személyt, települést – mutatnak be részletesen. Kertész Tünde Fruzsina Kállay Miklós korábbi miniszterelnök életének és politikai pályájának alakulását dolgozza fel a II. világháborút követően. A tanulmány célja, hogy átfogó képet nyújtson az 1945-ben emigrált politikus Egyesült Államokban töltött éveiről, emellett azonban a bevezetésben kitér az Olaszországban eltöltött néhány esztendőre is. A dolgozat forrásbázisa elsősorban a nyíregyházi Jósa András Múzeum Kállay Gyűjtemény anyaga, amelynek része a volt miniszterelnök magánlevelezése, ami elsősorban az emigrációban eltöltött évek alatt keletkezett. A szerzőtől megtudhatjuk, hogy a dokumentumok feldolgozása folyamatos, nem csak ennek a publikációnak szerves részei, hanem a készülő doktori disszertációjának is a gerincét alkotják.

Kállay Miklós. Kép forrása: Kállay Gyűjtemény

Bartók Béla tanulmányában az egri származású pap, Blickhardt Tivadar Kanadában eltöltött évei mellett, más itt szolgáló magyar származású papok tevékenységét is ismerteti. Az írásból az olvasó tájékozódhat a Kanadába vándorolt magyarok 1920-as évekbeli vallási életéről, valamint arról, hogy milyen nehézségekkel találták szembe magukat az itt szolgálatot teljesítő papok. Mindezek rekonstruálásakor a szerző, a szakirodalom mellett, korlátozott számú egri forrásokra, sajtóanyagokra, útleírásokra, valamint visszaemlékezésekre támaszkodik.

A kötet utolsó tanulmányában, Várkonyi Péter egy Illinois állambeli város, Granite City példáján keresztül mutatja be a 19. század végén, 20. század elején elvándorlók érkezés utáni mindennapjait. Azért esett a szerző választása éppen ennek a városnak az ismertetésére, mert az általa kutatott Heves megyei Kompolt településről elvándoroltak itt telepedtek le a legnagyobb számban. A dolgozat amellett, hogy beszámol az ideérkezők iparban való elhelyezkedéséről, valamint kulturális életükről, három generáción keresztül vizsgálja a betelepült családok változásait nyelvi, kulturális és szociális tekintetben egyaránt. A tanulmány kitér a település aktuálpolitikájára is, ami nem független a száz évvel ezelőtti folyamatoktól.

A tanulmánykötetről összeségében elmondható, hogy a szerkesztők által kitűzött célokat teljes mértékben teljesíti. A benne szereplő dolgozatok színvonalas, hiánypótló munkák, mindegyik új ismeretekkel bővíti az amerikai és magyar történelem közös pontjait, emellett új irányokat jelölnek ki és motivációt nyújtanak az amerikai magyarokkal – magyar amerikaiakkal foglalkozó szakemberek számára. Annak ellenére, hogy a könyvben szereplő tanulmányok egy tudományos konferencia előadásaira épülőnek, a benne megjelenő írásokat nem csak a történelemmel foglalkozó szakemberek, hanem Magyarország és Amerika közös történelme iránt érdeklődők számára is ajánlom. A kötet online is letölthető az Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Intézetének weboldaláról.

Gyebnár Kristóf

A tanulmánykötet az EFOP-3.6.1-16-2016-00001 „Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen” pályázat támogatásával jelent meg.

Az ismertetett kötet adatai: Amerikai magyarok – magyar amerikaiak. Új irányok a közös történelem kutatásában. Szerk. Ambrus László, Rakita Eszter. Eger, 2019.

Ezt olvastad?

2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A
Támogasson minket