Amit a Titanicról tudni kell: Beszámoló egy belfasti kiállításról
1909, Belfast: a világ legnagyobb kohóival az acélgyártásnak, a gyümölcsöző dohánykereskedelemnek, s nem utolsósorban a messze földön híres hajógyártásnak a központja. A Harland & Wolff cég, mely eme nyüzsgő város több mint 15 000 lakóját foglalkoztatja, a világ egyik legnagyobb üzemének számít a hajóiparban. Rendkívül gazdag s nagyravágyó tulajdonosa, Lord Prime nem tudott szabadulni évek óta kínzó vágyálmától, hogy megépíthesse a világ legnagyobb luxushajóját, mely át tudja szelni az Atlanti-Óceánt. A kiváló belfasti mesteremberek, kárpitosok, hegesztők ezrei éjt nappallá téve fáradoztak az álom megvalósításán: a zord időjárás ellen dacolva hittel és kemény munkával támogatták olykor-olykor bőkezű felettesük koncepcióját.
Az elégedettség és a büszkeség érzése nem maradhatott el: a világ legújabb csodájának elkeresztelt hajóóriás a maga 175 láb magasságával túlszárnyalta magának Nelson admirálisnak a szobrát, hossza pedig meghaladta az akkori világ legmagasabb épületének méretét. 46 328 tonnájával a Titanic lett a világ legnagyobb ember alkotta mozgó objektuma. 1911. május 31-én bocsátották vízre, majd első próbaútját 1912. április 2-án tette meg Belfasttól Southamptonig, ahol emberek százai jártak csodájára az uszodával, szaunával, liftekkel, bálteremmel és korabeli edzőtermekkel is felszerelt acélszörnyetegnek. Nem is csoda, hogy a legkiválóbb elsőosztályú jegyek ára a 870 fontot is elérte. Így büszkén, kivételezetten, és mindösszesen 20 mentőcsónakkal indult útjának New York felé 1912. április 10-én.
A Titanic tervezői és építői mindent elkövettek, hogy a Versailles-i kastély ihlette luxusjárművön minden lehetséges műszaki hibát elhárítsanak, azonban az egész világot megrázó tragédia ellen tehetetlenek voltak: április 14-én este 11 óra 40 perckor Új-Fundland déli része mellett haladva 20 csomós sebességgel a hajó váratlanul egy jéghegynek ütközött, mert súlyosan megrongálta a hajótestet. Három órával később azok a szerencsések, akiknek jutott hely a mentőcsónakokon, tehetetlenül nézték végig a hatalmas hajó süllyedését. Az RMS Carpathia segítségével megmenekülve jutottak el az eredeti úticélig, hátrahagyva 1 500 embertársukat, akiket a hullámok nyeltek el. A tragédia híre villámcsapásként érte az egész világot, s az emberek emlékezetében, az amerikai és európai kultúrában a mai napig élénken jelen van, köszönhetően többek között James Cameron nagysikerű hollywoodi produkciójának, a Titanic című filmnek. Cameron mélytengeri robotja segítségével azóta is folyamatosan kutatja a hajó roncsait.
A belfasti kiállítás sokban különbözik a világ egyéb tájain megtekinthető tárlatoktól, ugyanis a bölcsőtől a sírig, 9 galérián keresztül, a modern technika vívmányainak segítségével megfizethető áron mutatja be híres szülöttjének rövid, de hírhedt történetét. Megismerkedhetünk a 20. század elején hihetetlen fellendülést megélő Belfast titkaival, a hajó- és építőipar fővárosával, a hajógyár speciális effektekkel teli animációs másával a luxushajó belterébe is bepillantva. Láthatjuk 3D-ben, hogy mi is volt a különbség egy első osztályú és egy harmadosztályú kabin között, megcsodálhatjuk a hatalmas báltermet és a hajó munkaállomásait. Megismerkedhetünk a hajó utasaival, életükkel, vágyaikkal, belepillanthatunk a hétköznapjaikba, gondolataikba, s ezen keresztül felfedezhetjük, milyen is volt az élet a Titanic fedélzetén. Természetesen nem maradhat el a mindenki által jól ismert Celine Dion szám meghallgatása, valamint a mítoszok és legendák igazságtartalmának felkutatása és a tragédiát követő nyomozás részletes bemutatása sem.
A Titanic roncsait 1985 szeptemberében találta meg a Dr. Robert Ballard által vezetett kutatócsoport. A kiállításon betekintést nyerhetünk az általuk készített vízalatti felvételekbe és az interaktív érintőképernyős gépek segítségével részletesen megvizsgálhatjuk a hajóroncs maradványait.
Józan Veronika
Ezt olvastad?
További cikkek
A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története
Kossuth Lajos elfogyott regimentje. A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története címmel, rendhagyó kiállítás nyílt március 13-án a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában. Rendhagyó, mert az időszaki […]
NATO 25 – Magyarország negyed évszázada a NATO-ban
2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A csatlakozás 25. évfordulójára összehívott beszélgetés vendégei Dunay Pál (Eötvös Loránd […]
Közel 80 éve történt… – bemutatták a Gulág- és Gupvikutató Intézet első kiadványát
2024. február 24-én, a Kárpátaljai Szövetség székházában mutatták be a Közel 80 éve történt című tanulmánykötetet, a Gulág- és Gupvikutató Intézet első kiadványát. A kötet a Kárpát-medence teljes területéről, így […]
Előző cikk
Akadémiai állásfoglalás az állítólagos Petőfi-csontok ügyében
Huszonhat év után újra megpróbálja igazolni a Megamorv-Petőfi Bizottság, hogy mégis Petőfi Sándor földi maradványait találták meg Szibériában. A csontokról azonban már 1990-ben bebizonyosodott, hogy egy nőhöz tartoztak, és ezt […]