Applikációk, LEGO-kockák és papírnyuszik a történelemórán – Történelemtanárok szakmai napja Aszódon

Az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium dísztermében idén már hatodik alkalommal került megrendezésre az evangélikus iskolák történelemtanárainak szakmai napja. A rendezvény az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit, illetve a történelemtanítás játékos oldalát (gamifikációt) helyezte középpontba: a tanítást segítő applikációk és jó gyakorlatok színesítették a palettát.

A közönség (Koncz István felvétele)

A résztvevőket elsőként Veizer Valéria, a házigazda intézmény igazgatója köszöntötte, aki örömét fejezte ki amiatt, hogy a rendezvény már hagyományosnak számít Aszódon. Sziráki György, az Evangélikus Pedagógiai Intézet (EPSZTI) igazgatóhelyettese köszöntőjében a szegény ember és az aranyhal történetét mesélte el egy váratlan fordulattal, ugyanis a nagy vagyont, hírnevet kívánó halász Ferenc Ferdinándként ébred fel Szarajevóban, 1914-ben. Mindezzel arra mutatott rá, hogy a történelemtanároknak nagy felelősségük van abban, hogy a diákok tanulmányaik befejezését követően (akár évtizedekkel később is) értsenek meg egy ehhez hasonló történetet, amelyekből végeredményben kultúrájuk felépül. Azt is kiemelte, hogy az iskolapadból kikerülőket fel kell vértezni a véleményalkotás és az érvelés képességével, hogy a társadalmat érintő fontos és aktuális kérdésekhez relevánsan szóljanak hozzá.

Sziráki György – Veizer Valéria – Péterfi Gábor (Koncz István felvétele)

A köszöntők sorát Péterfi Gábor, az evangélikus iskolák történelem tantárgygondozója, illetve a rendezvény szervezője zárta. Ő is köszöntötte az evangélikus iskolákat képviselő tanárokat, illetve köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek az esemény megrendezésében, vagyis – többek között – Gáspárné Vágási Juliannának, az EPSZTI igazgatóhelyettesének, Veizer Valériának, a kollégáinak, és a minden évben segítő diákoknak. A program ismertetésekor kiemelte, hogy az új Nemzeti alaptanterv tervezetéről több helyen tartott előadást, amelynek vázlata elérhető a Historialab oldalon. Hangsúlyozta továbbá, hogy a konferencia – a korábbi évekhez hasonlóan – idén is a tudományosság, a szakmódszertan és a múzeumpedagógia jegyében zajlik. Köszöntőjét – a játékosság motívumához kapcsolódva – egy Kosztolányi-idézettel zárta: „A játszótársam, mond, akarsz-e lenni?”

A köszöntőket követően került sor az egymással párhuzamos IKT-foglalkozások megtartására. A résztvevők Pelikán István és Fekete Bálint révén több különböző programmal is megismerkedhettek.

Pelikán István (Koncz István felvétele)

Pelikán István, a Miskolci Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Kollégium mestertanára a LearningApps és a Redmenta programokkal foglalkozott. Pelikán – a résztvevők bevonásával – ismertette a LearningApps különböző feladattípusait, illetve a feladatkészítés menetét. Ezt követően a Redmenta működését szemléltette egy, A tanú című filmhez kapcsolódó teszt kitöltésével, így mindenki saját tapasztalatot szerezhetett a feladattípusok jellegéről, az összeállított feladatlap működéséről. Saját tapasztalatait összegezve elmondta, hogy a LearningApps gyakorlásra, illetve prezentálásra kitűnően alkalmas a rengeteg, pedagógusok által készített, témakörönként csoportosított feladatok miatt. Ezzel szemben a Redmentát ellenőrzésre ajánlotta, hiszen a felületen több feladatból álló tesztet lehet kitöltetni a diákokkal, így ellenőrizve tudásukat.

Fekete Bálint (Koncz István felvétele)

Mindezzel párhuzamosan Fekete Bálint történelemtanár, az Újkor.hu rovatvezetője a Quizziz működéséről tartotta meg interaktív foglalkozását. A résztvevők egy játék után megismerkedtek az applikáció kínálta lehetőségekkel, a kérdéssorok összeállításának lépéseivel és a legújabb funkcióval, a tanulókártya funkcióval. Az előadó kiemelte, hogy a feladatsorok tanórai és tanórán kívüli gyakorlásra, ismétlésre is alkalmasak, de akár ellenőrzésre is használható az ingyenes program. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a játék ugyan szórakoztató és pozitív megerősítést adhat a diákoknak, de körültekintően kell használni, hiszen minden játékban benne van a (nyilvános) kudarc lehetősége is. 

Az IKT foglalkozásokat követően Süli Attila őrnagy, a Hadtörténeti Múzeum történésze tartotta meg előadását Erdély 1848/49-ben címmel. Kezdésként a terület etnikai sajátosságait mutatta be, kiemelve azokat az elemeket, amelyek szerepet játszottak a szabadságharc alakulásában. Az etnikai sokszínűségből kiindulva alapvető problémaként határozta meg, hogy a különböző népcsoportok – magyarok, szászok, románok – mind mást-mást akartak. Süli elmondta, hogy már nagyon korán, a reformkorban megjelent az erdélyi magyarság részéről az unió igénye, amelytől azonban tartottak a szászok, akik óvták területeiket mind a magyarsággal, mind a románsággal szemben. A románok nem határolódtak el az uniótól, azonban külön egyeztetést, a román nemzet elismerését és az általuk meghatározott feltételek akceptálását kívánták. A magyar országgyűlés végül 1848 áprilisában törvényt hozott az unióról, amelyet a május 29-30-án rendezett erdélyi országgyűlésen is elfogadtak. Süli ezzel kapcsolatban kiemelte azt a lényeges problémát, hogy a románság képviselői – két püspök kivételével – nem voltak jelen.

Süli Attila (Koncz István felvétele)

Süli a jobbágykérdéssel kapcsolatos nehézségekre is kitért. Egyrészt a jobbágyság jelentős része román volt, másrészt Erdélyben nem volt úrbérrendezés, amit a földesurak próbáltak a maguk javára kihasználni. További kérdés volt a Partium hovatartozása is, mivel a visszacsatolást 1848-ig az udvar szabotált, de végül Wesselényi Miklós báró közbenjárásával megvalósult. Létrejött egy uniós bizottság is, ami a két országrész egységesítésén dolgozott.

Mindezek után Süli Erdély katonai helyzetét, a szabadságharc hadműveleteit részletezte. A magyar ellenállás kísérleteiről, kudarcairól is beszámolt, kiemelve Józef Bem szerepét, aki jelentős magyar fölényt valósított meg Kolozsvár visszafoglalásával, marosvásárhelyi bevonulásával. Többek között beszélt az első orosz intervencióról, amelyre 1849 januárjában került sor, majd Bem február 4-i, Vízaknánál elszenvedett vereségéről, a Magyarországról érkezett katonai erősítésről és Erdély felszabadításáról is szó esett. Szintén szóba került Bem Kossuthnak szóló ajánlata, miszerint Brassó elfoglalása után bekapcsolódik Délvidék felszabadításába. A júniusi orosz–osztrák betörést követően Bem célja a nyugati irányú előrenyomulás megakadályozása, a Székelyföld megóvása volt. A segesvári ütközettel kapcsolatban Süli hangsúlyozta, hogy Petőfi – a hiedelemmel ellentétben – nem tűnhetett el, ugyanis volt fogolycseréről megállapodás.

Előadásának végén Süli a nagyszebeni vereségről, Bem emigrációjáról, illetve a következményekről beszélt. Zárásként kiemelte az etnikai veszteségeket, a Ludwig Wohlgemuth kormányzóhoz fűződő – a magyarországihoz képest – enyhe megtorlást, valamint a határőrezredek sorezredekké alakítását.

Ezt követően Géczi Csaba, a Hatvani Bajza József Gimnázium történelemtanára az aszódi repülőgépgyár történetét mutatta be. Hangsúlyozta, hogy ez a létesítmény rendkívül fejlett volt a korszakban, és a róla fennmaradt adatok nagyon jól használhatók az oktatásban is. Előzményként a repülés korai történetét vette végig, amelynek kiemelkedő eseménye volt, amikor 1909-ben Louis Blériot sikeresen átrepülte a La Manche csatornát. Ennek hatására még ugyanebben az évben Budapesten repülőnapot tartottak, ahol Blériot is jelen volt nevezetes gépével.

Géczi Csaba (Koncz István felvétele)

Géczi előadásában Aszód ipari gyarapodását és ennek helyi társadalomra vonatkozó következményeit tekintette át, amelyek eredményeként az Aszódi Magyar Királyi Javító Intézet épületeiben működő kocsigyár lipcsei részvényesek befektetései révén átalakult repülőgépgyárrá. Az első gép még német szabadalom volt, azonban később már minden alkatrészt Magyarországon gyártottak. Elmondta, hogy az első sikereket a „repülő banán” nevű, kétfedelű, szinkronizált fegyverzetű géppel érték el, amellyel magassági világrekordot is sikerült felállítani. (Az újságok azonban nem ezzel, hanem a szarajevói merénylettel foglalkoztak, mivel Bier Henrik 1914. június 27-én jutott 6170 méter magasra…) További modellek is készültek, amelyek közül kiemelkedő volt a furnérborítású Lloyd gép. A repülőgépgyár a világháború utáni bizonytalan időszakban, a román megszállás következtében végül megszűnt létezni, és később sem nyílt lehetőség az újranyitásra, ugyanis a trianoni békediktátum tiltotta a harci repülők gyártását. Géczi Csaba előadásának zárásaként rámutatott, hogy a munkahelyet biztosító gyár megszűnésével csökkent Aszód lakossága.

A rövid szünetet követően Hegedűsné Péntek Rita, a Dabasi Táncsics Mihály Gimnázium történelemtanára tartotta meg Építsünk történelmet LEGO-ból című előadását. Elsőként a kezdeményezés alapkoncepciójáról beszélt. Az volt a fő kérdés, hogy hogyan lehetne a történelem fogadtatását a hagyományostól eltérő módszerrel kedvezőbbé, a történelemórákat élvezetesebbé tenni a gyerekek számára. Egy – ehhez a felvetéshez kapcsolódó – pályázat megnyerésével lehetőség nyílt nagy mennyiségű legó megvásárlására, és így az „együtt játszásra” is. Elmondta, hogy az 5–7. osztályos diákok örömmel legóznak, és ez olyan elfoglaltság, ami nem köti őket az internet világához. A szakköri formában megvalósult projekt tematikája követi a latin örökségünk tantárgy menetét. Kiemelte azokat a fejlesztési területeket, amelyekre fókuszálni kell a foglalkozásokon: például a logikai készség, a kommunikáció, a szervezés, a szereposztás. Ehhez kapcsolódóan példaként elmondta, hogy sok gyerek nem mert megszólalni a többiek előtt, azonban építményük bemutatásakor szívesen beszéltek arról, így a kommunikációjuk sokat fejlődött.

Hegedűsné Péntek Rita (Koncz István felvétele)

Előadásában különböző megoldásokat is bemutatott. Háború felépítéséhez terepasztalt, csatajeleneteket, a földrajzi környezetet készítik el a gyerekek. Épületek tervezésekor a szabad asszociáció is célra vezető szokott lenni, amelynek bizonyítására egy – a képen is látható – görög szentélyt mutatott be a konferencia résztvevőinek. Továbbá elmondta, hogy a készülő munkákhoz olyan kérdéseket lehet feltenni, mint például milyen feladata lehet az államnak, milyen szerepe volt Alexandriának stb.

Végül Péntek a projekt eredményességét hangsúlyozva elmondta, hogy a gyerekek hetekkel később is emlékeznek a csatákra, el tudják mondani a harcosok fegyverzetét, pontosan meg tudják mondani az ókori épületek részeit, illetve megtanulnak együtt dolgozni.

A következő előadást Németh Csaba tanító, múzeumpedagógus tartotta meg, aki a játékosság jegyében a történelem kézzelfoghatóvá tételéről beszélt a jelenlévőknek. Elmondta, hogy a történelem hatékony tanításának egyik legfőbb segítői a tárgyak, amelyben a történelemtanárok segítségére vannak például a múzeumok, a lelkes gyűjtők. Hangsúlyozta, hogy a tárgyak által kézzelfoghatóvá és élményszerűvé válik a történelem. A múzeumpedagógiáról elmondta, hogy gyakorlatában a magyarázat, a kifejtés, a kérdés-felelt, a rávezetés, illetve a beszélgetés is részét képezi. A témával kapcsolatos emlékezetes kulcsgondolata volt, hogy „ha egy kép többet ér ezer szónál, akkor egy tárgy többet mond, mint tíz kép”.

Németh Csaba (Koncz István felvétele)

Előadásának második felében a fegyverek fejlődéstörténetét mutatta be. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet a fegyverek átalakulásával járó társadalmi, életmódbeli változásokra. Erre példaként a lovagi harcmodor, és vele együtt egy sajátos társadalmi csoport hanyatlását hozta fel, ami a modernebb harcászati eszközök megjelenésével következett be. De utalt arra is, hogy már az első lőfegyver, az íj is a szociális rendszer átalakulását eredményezte, mivel a jobb íjászok jobban vadásztak. Németh előadásában bemutatott egy – a képen is látható – 19. századi kovácsfegyver-másolatot, amelynek fénykora Napóleon idején volt. Ennek segítségével a lőfegyvereken bekövetkezett szerkezeti változásokat reprezentálta. A fegyvercső-huzagolás szemléltetéseként Németh papírnyuszikat hozott, amelyeket a közönség is tesztelhetett: míg a sima fülű nyuszik célt tévesztettek, a pörgő társaik nagy aránnyal találtak. Ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy közvetve vagy közvetlenül számtalan technikai újítás elterjedése kötődik a háborúkhoz, ilyen például a cipzár vagy a vérátömlesztés megjelenése.

Végül kiemelte, hogy a történelem tanításakor mindig érinthetők más tudományterületek is, mint például a kémia, fizika, biológia, és alapvetően az a cél, hogy felkeltsük az érdeklődést a régmúlt és a jövő iránt.

Az előadások sorát Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének (TSZE) elnöke zárta, aki a három éve alakult szakmai egyesület programjait mutatta be. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az egyesület a magyarországi történelemoktatás megkerülhetetlen részévé vált, programokat szerveznek, szakértői tevékenységet folytatnak, illetve szakmai érdekképviseletként vannak jelen. Továbbá kiemelte, hogy több szakmai együttműködésük van: a Rubicon folyóirattal a tanárok számára mesterkurzusokat hirdettek, illetve a Magyar Nemzeti Múzeummal is van közös programjuk.

Nánay Mihály (Koncz István felvétele)

Előadásában az újgenerációs történelematlaszt is bemutatta, amely az érettségi változásokkal összefüggésben került kialakításra. Az atlaszhoz digitális felület is készült, amelyen topográfiai gyakorlatok találhatók. Az adattárakká bővülő atlaszokkal kapcsolatban kiemelte, hogy azért megengedett a térkép használata érettségin, hogy láthatóvá váljon, a diákok tudnak-e térképet elemezni.

A Kosáry Domokos Történelemverseny részleteit is ismertette, amely 2017 óta kerül megrendezésre. Célja – hangsúlyozta Nánay – az, hogy mindenki el tudjon indulni rajta, aki történelmet tanul, és igazodjon az érettségi filozófiájához. Eddig két tanévben került megrendezésre, és mindkétszer hozzávetőleg 1200 diák jelentkezett.

Kiemelte, hogy az egyesület szervez rendhagyó órákat diákoknak, például a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közreműködésével, továbbá pénzügyi-gazdasági ismeretek előadássorozatot második alkalommal indítottak útnak. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a történelem és közgazdaság szakos Kabdebó Ferenc mindig érdekes, izgalmas órákat tart ebben a témában.

Előadásának zárásaként az új Nat-javaslatról szóló kérdőíves felmérések eredményeit mutatta be a résztvevőknek.

A konferencia zárásaként Sziráki György, az Evangélikus Pedagógiai Intézet képviselője mondta el záró gondolatait, kiemelve a köszöntőjében is hangsúlyozott felelősség jelentőségét. Majd köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik lehetővé tették ennek az eredményes szakmai napnak a létrejöttét.

Herczeg Annamária

Ezt olvastad?

A modern, polgári Magyarország „teremtésmítoszának” kétségkívül az egyik legfontosabb sarokköve az 1848-49-es szabadságharc, valamint az azt megelőző reformkor és a
Támogasson minket