Semsey Enikő bejegyzései
Szovjet parlamenterek a magyar emlékezetben – Steinmetz és Osztapenko századosok halála és szobrai
A második világháború utolsó időszakában, 1944 végén Budapest ostromakor két szovjet parlamenter – Osztapenko és Steinmetz százados – veszítette életét. Haláluk után néhány évvel köztéri szobraik felállítását kezdeményezte a korabeli
Európa legveszélyesebb embere, Otto Skorzeny
Rövid írásomban szeretném bemutatni a hírhedt Otto Skorzeny életének ismertebb első felét, ahogy egy egyszerű lengyel-osztrák család sarjaként SS-Sturmbannführeri rangig jutott, valamint a háború utáni, kevésbé ismert szakaszát. Mi módon
„Az elvtársak anyja” és a spanyol kommunista párt szimbóluma, Dolores Ibárruri
1931. április 14-én kikiáltották a Második Köztársaságot Spanyolországban. Dolores Ibárruri Gomez (1895–1989) aznap két gyermekével – Rubénnel és Amayával – a muskizi Városháza térre ment, hogy osztozhassanak a nép örömén.
Egy speciális helyzet az emlékezetpolitikában – A berlini szovjet emlékművek
1945. május 8-án délután három órakor Berlinben elhallgattak a szovjetek ágyúi. A városra a visszaemlékezések szerint „fülsüketítő csönd” ereszkedett. A győzelemért a szovjetek nagy árat fizettek. Veszteségük halottakban 81.116 ezer
Kegyelet vagy politika? Szovjet emlékművek Budapesten 1945–1948
1945 után Magyarországon a politika vizuális eszközökkel ismegpróbált a közterekena kultúra része, irányítója lenni. 1945–1948 között sorban készültek a monumentális politikai emlékművek, amelyeket a szovjet katonai vezetés rendelt akárcsak Lengyelországban,