Hamerli Petra bejegyzései
Száz éve született a fasizmus
Száz évvel ezelőtt, 1919. március 23-án Benito Mussolini Fascio di Combattimento néven megalapította mozgalmát, a későbbi Partito Nazionale Fascista elődjét a milánói San Sepolcro
„Ha erre az útra lépnek, próbálják megőrizni a bennük rejlő szenvedélyt” – interjú Andreides Gáborral
Andreides Gábor fő kutatási területe Olaszország 20. századi története. Sokszínű munkásságában Mussolini kultusza, a fasizmus és a zsidóság viszonya, illetve a Kádár-korszak magyar–olasz kapcsolatai mellett olyan témák is helyet kaptak,
A „kiengesztelődés”: Mussolini, az Apostoli Szentszék és a lateráni szerződések
A római Szent Péter Bazilikába széles, oszlopsorral szegélyezett utca vezet, amely a Via della Conciliazione, azaz a Kiengesztelődés útja nevet viseli. Az út a lateráni szerződések megszületésének állít emléket, amelyeket
„Jó kutatóvá sem tanácsok révén lehet válni” – interjú Ormos Máriával
Ormos Mária a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem rektor emeritája és professzor emeritája. A Magyarországon és külföldön egyaránt elismert történész nevéhez több tucat monográfia és számos tanulmány
A „málenkij robot” interjúk tükrében – Makra Mónika és Gárdonyi Adrienn kötete
A 2015-ben meghirdetett, 2017. február 25-ig – a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjáig – tartó GULAG/GUPVI Emlékév keretében több olyan kiadvány is napvilágot látott, amelyek tényfeltáráson alapuló dokumentumok segítségével igyekeznek képet
Az első bécsi döntéshez vezető út: Olaszország és a magyar revízió
80 évvel ezelőtt, 1938. november 2-án írták alá az első bécsi döntést. A trianoni békeszerződés rendelkezései értelmében Csehszlovákiához került Felvidék egy részének Magyarországhoz történő visszacsatolását eredményező szerződés Galeazzo Ciano olasz
Felvidék visszacsatolása dokumentumok tükrében – Egy forráskiadvány ismertetése
Az első bécsi döntés (1938. november 2.), amely a Felvidék egy részének Magyarországhoz történő visszacsatolását eredményezte, a két világháború közötti magyar revíziós politika első sikerét jelentette. A trianoni békeszerződés (1920.
A fiatal diplomáciatörténészek doyenje – interjú Hornyák Árpáddal
Hornyák Árpád a Pécsi Tudományegyetem Modernkori Történeti Tanszékének docense, az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Több monográfia, forráskiadvány fűződik a nevéhez. Fő kutatási területe a 20. századi magyar–jugoszláv kapcsolatok
A Nagy Háború emlékezete – kettős könyvbemutató Pécsett
Az első világháború (1914–1918) centenáriuma alkalmából fellendült a háború eseményeinek kutatása, amelynek célja egyfelől az, hogy a történéseket pontosabban, új módszerek felhasználásával rekonstruálják, másfelől pedig az, hogy a fennmaradt naplók,
“…a történelemtudomány nem önmagáért létezik” – interjú Tóth Tamással
Tóth Tamás egyháztörténész a Kalocsa–Kecskeméti Főegyházmegye 18. századi történetének kutatója. Nemzetközi konferenciák rendszeres résztvevője, több nyelven publikálja eredményeit. A közelmúltban magyarul és olaszul is megjelent könyvében a Pápai Magyar Intézet