Végső István bejegyzései
történész, Clio Intézet
A Paristól származó magyar Bibliafordító – 450 éve született Káldi György jezsuita szerzetes
„Úr Iften az oldal-chontot, mellyet Ádámból vőtt vala, afzfzonyállattá: és vivé őtet Ádámhoz. És mondá Ádám: Ez moftan, chont az én chontaimból, és hús az én húfomból.” – így kezdődik
„Nem gondoltunk arra, hogy életveszélyben vagyunk” – Egy vidéki zsidó tanács a célkeresztben
A zsidó tanácsok története számos izgalmas, eddig elhallgatott és fel nem tárt tabutémát tartogat a kutatók számára. Amint Dan Michman a neves izraeli holokausztkutató a Holokauszt és történetírás című munkájában
A zseni, akit ostorral vertek gyerekkorában – 400 éve hunyt el Szalézi Szent Ferenc
François de Sales de Boisy-t jámbor, vallásos édesanyja már születése előtt, Boldogasszony napján az Úristennek ajánlotta. A család legidősebb fia 1567. augusztus 21-én született, keresztségben Assisi Szent Ferenc emlékére kapta
Kik voltak az első női főispánok? – A vármegyék élén álló nagyasszonyok és emlékezetük
A megyei kormánymegbízottak főispánná való átnevezésének hírére ellepték a médiát azok a hírek, miszerint egy fejkendős parasztasszony, Berki Mihályné volt 1948-ban az első női főispán. A megfogalmazás sok szempontból is
Elválasztva a társadalomtól – A zsidó gettók Európában és Magyarországon
A Holokauszt Emlékközpont (HDKE) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közös konferenciájára 2021. október 19. és 20. között került sor Elválasztva a társadalomtól – A zsidó gettók Európában és
Zsidó nyilas suhancok esete – Mózes Ferenc és Grünberger György története
Az 1944-es év a magyar történelem egyik legkatasztrofálisabb időszaka volt. Politikai kalandorok és erőszak jellemezte ezt az esztendőt. Két, ekkor 16 éves pesti zsidó srác, Mózes Ferenc és Grünberger György
Kelebia, egy határközség születése 1918–1925
„A bajai háromszög felszabadulásával Szabadka város határából is tekintélyes rész visszakerült magyar uralom alá. Tompa, a két Kelebia, Csikéria s más tanyaközpontok kerültek vissza Ezen felszabadult területen körülbelül 18 tanyai
Bukovinaiak Kiskunhalason – két sikertelen székely-csángó telepítés margójára (1883, 1903)
„Csángók Halason. Furó Lajos úr 22 bukovinai csángó családot hozat le harkai birtokára ideiglenes letelepedésre. A csángóknak szombaton, e hó 9-én este kellett volna érkezniük a vasúton, de útközben valamelyik