Rudolf Veronika bejegyzései
Magyarok és bajorok a 13. században III.
A 13. századi magyar-bajor kapcsolatok IV. Béla uralkodása során váltak szorossá a magyar király leánya, Erzsébet és a későbbi XIII. Henrik alsó-bajor herceg nászának köszönhetően. A dinasztikus kapcsolat lehetőséget teremtett
Magyarok és bajorok a 13. században – II. rész
A 13. század elején kezdődő, rokoni szálak, politikai érdekközösség és egy közös ellenség táplálta lassú közeledési folyamat után a Magyar Királyság és a Bajor Hercegség 1244-ben dinasztikus kapcsolatra lépett egymással.
Magyarok és bajorok a 13. században I.
Szent István és Gizella bajor hercegnő házassága a középkori magyar–bajor kapcsolatok legismertebb epizódja, amelynek jelentőségét a rákövetkező évtizedek bajorokkal kapcsolatos eseményei nem tudták meghaladni. A Német-római Birodalomban lejátszódó változások, valamint
Szent István demitizálása – Beszámoló Berend Nóra előadásáról
Berend Nóra, a cambridge-i egyetem professzora december 10-én tartotta meg Szent István, a legenda című előadását az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszék és a Magyar Hagiográfiai
Edmund Steinacker – a méltatlanul elfeledett magyarországi német polgár
Az I. Tóth Zoltán Kör 2018 szeptemberében indított A történelem elfeledett szereplői című, korszakokon átívelő előadássorozatának jelenkori részében, december 3-án Brenner Koloman, az ELTE BTK Germanisztikai Intézet habilitált egyetemi docense
Az államalapítás korának ismeretlen szereplője
Második részéhez érkezett az ELTE BTK Történeti Intézetében működő tudományos hallgatói szervezet, az I. Tóth Zoltán Kör által meghirdetett A történelem elfeledett szereplői címet viselő előadássorozat. Október 9-én a főként
II. (Harcias) Frigyes és a szomszédok, avagy a cseh–magyar–osztrák kapcsolatok 1230 és 1246 között
Az utókor által a „Harcias” melléknévvel illetett Babenberg Frigyes osztrák és stájer herceg (1230–1246) uralkodását több, nemcsak regionális, de nemzetközi konfliktus is színesítette. Regnálása alatt lázadásokkal, idegen betörésekkel, sőt valóságos
Konfliktusok minden mennyiségben
November 22-én rendezték meg az I. Tóth Zoltán Kör immár hagyományosnak számító Paletta címet viselő konferenciáját az ELTE BTK Történeti Intézetének Szekfű Gyula Könyvtárában, amely során a nagyszámú közönség tizenkét
Csehek és magyarok a német trónviszályban
A 11-12. század során egyértelműen a német területek gyakorolták a legerőteljesebb hatást a nyugati kereszténységhez csak később csatlakozott közép-európai államokra. A gazdasági, kulturális és társadalmi vonatkozások mellett fontos kiemelni, hogy
Tell Vilmos – Svájc nemzeti hőse
A világszerte ismert Tell Vilmos Svájc leghíresebb „szülötte”. Hőstetteit szobrok, színdarabok és operák hirdetik, történelmi hitelessége azonban már régen megdőlt, emiatt felmerül a kérdés, hogyan válhatott éppen ő Svájc nemzeti