Vér Eszter Virág bejegyzései
„Erzsébet, nem Sisi” – észrevételek A császárné sorozatról I.
A Netflix új Erzsébet császárnéról szóló sorozata sok meglepetést rejt. Az alkotók láthatóan a két korábbi, a platformot máig uraló kosztümös sikersorozatából (A korona, Bridgerton), valamint a régebbi, az uralkodópár
„Önt csak boldogtalanná tenném…” – észrevételek az új Sisi sorozatról I.
Nagy várakozás övezte az RTL Most+-on bemutatott (németül már könyv formában is elérhető) Ferenc József és Erzsébet kapcsolatát új nézőpontból ábrázoló, a mai igényekre komponált szériát. A forgatókönyvírók (Elena Hell
„A koronázás napja még nincsen elhatározva…” Erzsébet és a magyarok 1. rész (1867. január–május)
Erzsébet magyarországi kultuszában is kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az 1867-es esztendőnek és az uralkodóné „magyar ügy” érdekében teljesített szerepvállalásainak. Ezt a kiegyenlítődés sikeres létrejöttének egyik fontos, katalizáló elemeként jelenítettek meg, és
Traumák és örömök: Rudolf trónörökös gyermekkora (1858–1866)
Ferenc József 1854. április 24-én a bécsi Ágostonrendiek templomában vette feleségül (bajorországi unokatestvérét, a Wittelsbach-házból származó) alig több mint 16 éves –házaséletbe gyermekszobából lépő, érzelmileg és testileg is éretlen –
Rudolf trónörökös különös házassága
Rudolfot (1858–1889) a korszak trónörököseihez hasonlóan kitüntetett figyelem övezte, rajongás és hízelgés vette körül, míg a nők körében házasságkötéséig a birodalom és Európa egyik legkapósabb agglegénynek számított. A XIX. század
Emlékezés Ferenc Józsefre – Egy frissen megjelent kötet ismertetője
Magyarországon a Ferenc József iránti érdeklődés halálának centenáriumán, a 2016-os emlékév során is valamelyest ambivalens jelleget mutatott, nemzetközi összehasonlításban késve kezdődtek a kapcsolódó rendezvények szervezési, előkészítési munkálatai, s döntően az
Eötvös József, Deák Ferenc és a koronás Wargha – interjú Deák Ágnessel
Történész, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézet Modernkori Magyar Történeti Tanszék egyetemi tanára, az Aetas című történettudományi folyóirat főszerkesztője. Kutatásai során főként az 1849 és 1867
„Egy kicsit 19. századot kutató politológusnak gondolom magam…” – interjú Cieger Andrással
Cieger András a 19. századi Magyarország politika- és társadalomtörténetét tanulmányozza, amelyhez történelemből szerzett tudományos fokozata mellett politológusi végzettsége is segítségére van. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával pályájáról és
Rudolf trónörökös halála és emlékezete
„Jupiter a maga kedvenceit a halandók közül felhőbe burkolja s ugy ragadja el az élők sorából. Így lesz halhatatlanná a halandó, így jutott az istenek sorába Romulus.” E sorokkal búcsúztatta
„Hiszek még a kultúraformáló küldetésben” – interjú Felföldi Szabolccsal
Régész, történész, a népvándorlás korának kutatója, a nemrég indult Határtalan régészet című folyóirat főszerkesztője, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa. Felföldi Szabolccsal pályájáról, hivatásáról, kutatásairól Vér Eszter Virág beszélgetett. Újkor.hu: Hogyan kezdtél