Az együttműködés a siker eszköze – egy nemzetközi vállalkozástörténeti workshop tanulságai

Oszd meg másokkal is:

Beszámoló

Milyen sajátosságok figyelhetőek meg a vállalatok múltbeli együttműködésében, Kelet-Közép-Európában? Erről szólt az ELTÉ-n tartott, kétnapos vállalkozástörténeti workshop.

Vállalatok közötti kooperáció története Közép-Kelet Európában a 19–20. században – ez volt az október 26-án és 27-én, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán megrendezett nemzetközi workshop témája. Az ELTE BTK Vállalkozástörténeti Kutatócsoportja által szervezett rendezvényen a kelet-közép-európai térség kutatói találkoztak és mutatták be legújabb eredményeiket, terveiket. A European Business History Association (EBHA) támogatásával ötödik alkalommal megrendezett workshopnak először biztosított helyszínt Budapest, ahol a résztvevők az előadások mellett a Lánchídnál álló, Kossuth–Vén Hajó névre hallgató múzeumhajón, valamint a Zwack-gyárban és múzeumban is vezetett látogatáson vehettek részt.

Elsőre talán meglepőnek tűnhet, de az utóbbi százhúsz év köztörténeti eseményeinek tükrében érthető, hogy az előadások témáinak nagy része a válságokhoz kapcsolódott: a vállalatok fontos alkalmazkodási stratégiájának bizonyult az egymás közti együttműködés, de hasonló, vagy talán még nagyobb jelentőséggel bírt az államhoz és a politikához való, kényszerektől nem mentes viszony. Ahogyan többen rámutattak, a történelmi példák tanulságai a mai gazdasági szereplők számára is megszívlelhetőek.

Részlet a vállalkozástörténeti workshop nyitóelőadásából, amelyet Teresa da Silva Lopes tartott. Fotó: ELTE BTK Vállalkozástörténeti Kutatócsoport
Részlet a vállalkozástörténeti workshop nyitóelőadásából, amelyet Teresa da Silva Lopes tartott. Fotó: ELTE BTK Vállalkozástörténeti Kutatócsoport

A Vállalkozástörténeti Kutatócsoport vezetője, Pogány Ágnes és a Bölcsészettudományi Kar dékánja, Bartus Dávid köszöntő szavai után Teresa da Silva Lopes (University of York) megtartotta bevezető előadását. Ebben rámutatott a kelet-közép-európai régió helyzetére és a javuló makrogazdasági adatokra a rendszerváltozás óta eltelt időkben, különös tekintettel Magyarországra. Előadásának másik témája a vállalkozások közötti kooperáció történeti témakörének áttekintése volt. Összehasonlítva a kapitalista és a tervutasításos gazdaságot a bizalom szempontjából, rámutatott, hogy amíg az utóbbi célja papíron a társadalmi szükségletek kielégítése volt, a vállalatok közötti együttműködés sokszor nehezebb volt a bizalomhiány miatti bizonytalanság miatt, addig a kapitalizmusban a bizalom és az opportunizmus változó összetétele határozza meg a kooperációt. Előadásának zárásaként felhívta a figyelmet, hogy a vállalkozástörténészek feladata olyan, levéltári forrásokon alapuló vizsgálatok végzése, amelyek révén jobban megérthetjük a jelen kihívásait. Ez Kelet-Közép-Európában például az egyes országok közötti különbségek és az útfüggőségek feltárását, valamint a kooperáció és az iparosítás kapcsolatát.

Horváth Gyula (ELTE, Corvinus) a magyarországi biztosítók II. világháború utáni államosítását mutatta be köztes-európai kontextusban, rámutatva egyrészt, hogy 1945 után a szovjet biztosítók komoly jogszabályi versenyelőnyt élveztek, másrészt pedig hogy mennyire természetes a biztosítási szektorban a viszontbiztosítási rendszerrel mint kooperációs formával párhuzamosan, az ügynökhálózat szintjén a verseny kialakulása, függetlenül attól, hogy ez piaci viszonyok között vagy tervutasításos gazdaságban történik. A vállalatok és a politika összefonódása egyes stratégiai ágazatokban szintén rendszerfüggetlen jelenség: Walter Iber (Grazi Egyetem) az OMW és a Gazprom olajvállalatok 1956 és 1968 közötti kooperációját elemezte. Ausztria volt az első, a Vasfüggönytől nyugatra eső állam, amely a Szovjetunióval földgázszerződést kötött. A szovjetek által kitűzött cél, Ausztria gazdasági függésbe hozása a tárgyalásoknak köszönhetően végül nem valósult meg, a megállapodást osztrák oldalról sikerként értékelték. A hadigazdaság és a tervutasításos rendszer viszonyainak sajátos hasonlóságaira mutatott rá Bódy Zsombor (ELTE): két német−magyar technológiatranszferre irányuló együttműködés összehasonlításával kimutatta, hogy az állam a piaci szereplőkhöz képest jóval nagyobb hajlandóságot mutatott a beruházási költségkeret emelésére, nehogy elveszítsék az eddig befektetett tőkét.

A vállalkozástörténeti workshop résztvevői Bianca Centrone (Princeton University, balra) hozzászólását hallgatják. Fotó: ELTE BTK Vállalkozástörténeti Kutatócsoport
A vállalkozástörténeti workshop résztvevői Bianca Centrone (Princeton University, balra) hozzászólását hallgatják. Fotó: ELTE BTK Vállalkozástörténeti Kutatócsoport

Martin Gumiela (Bécsi Egyetem) és Mariusz Jastrząb (Collegium Civitas, Varsó) kutatása az 1980-as évek Lengyelországában a nyugatról történő valutabehozatal érdekében engedélyezett magánvállalatokra irányult, amelyek a kiépített kapcsolatokkal rendelkező, ámde jóval rugalmatlanabb állami külkereskedelmi vállalatokkal sajátos együttműködési kényszerhelyzetbe, egyben versenyhelyzetbe kerültek. Egy hasonlóan ambivalens helyzetet dolgozott fel Max Trecker (GWZO, Lipcse) és Damian Bębnowski (Łódźi Egyetem), akik a kelet-német privatizációt vizsgálták: ennek során kezdetben a nagyvállalatokra összpontosítottak, később azonban a kkv-szektort is segítették többek között a korábbi szövetkezeti vezetők cégtulajdonhoz juttatásával. Ez az egyébként vitatott módszer a kutatás szerint az államszocializmus idején is létező magánszektorral bíró NDK-ban sikerrel járt.

A politika volt a viszonyítási pont a XX. század eleji szlovén liberálisok bankját kutató Ivan Smiljanić (Jelenkortörténeti Intézet, Ljubljana) előadásában, ami a magas kockázatvállalás kudarcát hozta, részben a rossz üzletpolitika, részben pedig a kedvezőtlen külső körülmények miatt. Ezzel egybecseng Koloh Gábornak (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, ELTE) a két világháború közötti Magyarország szövetkezeteivel kapcsolatos megállapítása: válságidőben az állami védőháló jelentette a túlélés zálogát. Egy másik lehetőség az ágazaton belüli megállapodások tető alá hozása volt, amit a korabeli csehszlovák bankkartell kapcsán Eduard Kubů és Barbora Štolleová (Károly Egyetem, Prága) mutatott be. Az innováció sajátos területével foglalkozott Bianca Centrone (Princeton University) előadása, aki a taylorizmus csehszlovákiai, a politikától és a nemzetközi hálózatoktól a vállalatokig érő térhódítását mutatta be, különös tekintettel a Baťa cipőgyárra.

Az előadók – Koloh Gábor, Eduard Kubů, Barbora Štolleová és Ivan Smiljanić − hallgatják a felkért hozzászólót. Fotó: ELTE BTK Vállalkozástörténeti Kutatócsoport
Az előadók – Koloh Gábor, Eduard Kubů, Barbora Štolleová és Ivan Smiljanić − hallgatják a felkért hozzászólót. Fotó: ELTE BTK Vállalkozástörténeti Kutatócsoport

Egy, a politikától távolabbi, de attól nem teljesen elszakadt ügyletről számolt be Tinku-Szathmáry Balázs (ELTE, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum), aki a rövid életű Egyesült Magyar Gőzhajózási Társaság történetét mutatta be. Ez a cég az 1870-es évek elején az osztrák folyami szállítási dominancia megtörésére alakult, azonban az 1873-as válság nyomán az elődvállalatok és a mögöttük álló befektetők nyomására az újabb tőkebefektetés helyett a felbomlás következett. A fokozódó verseny hatására történő egyesülés másik példáját az orosz dohányiparban láthattuk Irina Yányshev-Nésterova (Las Palmas de Gran Canaria-i Egyetem) kutatása nyomán, aki a vezető brit és az amerikai dohánycégek századfordulón történő összeolvadására válaszul, állami segédlettel létrejött orosz cég történetével foglalkozott, kiemelt figyelemmel a dohánykereskedelemben hagyományosan jelentős szerepet játszó zsidó közösség részvételére. Az állam által kikényszerített működést mutatta be az Osztrák−Magyar Monarchia fém- és gépipara példáján az első világháború hadigazdaságában  Hidvégi Mária és Vonyó Tamás (Bocconi Egyetem, Milánó) munkája.

A workshop a vállalkozástörténet jövőjéről szóló kerekasztal-beszélgetéssel zárult. Daniel Raff (Wharton Business School, University of Philadelphia) és Teresa da Silva Lopes egyaránt a levéltári kutatások fontosságára hívták föl a figyelmet. Raff a vállalati döntéshozatal elemzését és megértését hangsúlyozta, da Silva Lopes pedig az összehasonlító vizsgálatokat ajánlotta a résztvevők figyelmébe, amelyek különösen olyan kis országok esetében lehetnek fontosak, mint az ő hazája, Portugália, vagy Magyarország. Üdvözölte, hogy a vállalati verseny hagyományos témája helyett a kooperáció került a középpontba a workshopon. Kiemelte az interdiszciplinaritás fontosságát, különösen az adatelemzés kapcsán, amihez csatlakozva Max Trecker a tértudományokat, Klement Judit (ELTE) egy meglévő szegedi együttműködés nyomán a jogtörténetet emelte ki. Valentina Fava (Ca’ Foscari Egyetem, Velence) és Alfred Reckendrees (Business School, Koppenhága) egyaránt a vállalkozástörténet tanításának Nyugat-központúságára hívta föl a figyelmet, amelyen a workshopon jelenlévő kutatók tudnak változtatni, Reckendrees szerint a perspektíva szélesítésével, más források bevonásával, nemzetközi összehasonlításokkal és a mainstream témákhoz való kapcsolódással. Vita alakult ki a mesterséges intelligencia előretörésével kapcsolatban, amit Madarász Aladár (Közgazdaságtudományi Intézet) veszélynek, Tomasz Olejniczak (Kozminsky Egyetem, Varsó) lehetőségnek látott. Az anyagi lehetőségekkel és a szakmai utánpótlással kapcsolatban Klement Judit megállapította, hogy a magyar kutatók szerencsések, hogy van egy vállalkozástörténeti kutatócsoport az országban, nincs azonban kiépült intézményrendszere – intézetek, egyetemi tanszékek, egyesületek, folyóiratok −, vannak viszont a témára nyitott szaklapok és társtudományok. Tomasz Olejniczak üdvözölte, hogy a mostani workshopon öt PhD-hallgató is részt vett, a továbbiakra pedig az európai vállalkozástörténészeket tömörítő EBHA következő konferenciáját ajánlotta mindenki figyelmébe, valamint a vállalati levéltárak létrejöttének segítését ­– a cégtörténetek megírása ugyanis hathatós (és viszonylag olcsó) marketingeszköz lehet a megbízó társaság számára.

Daniel Raff (középen) a levéltári kutatások fontosságát hangsúlyozza a kerekasztal-beszélgetés résztvevői előtt. Tőle balra Klement Judit és Teresa da Silva Lopes, jobbra Valentina Fava, Tomasz Olejniczak és Alfred Reckendrees. Fotó: ELTE BTK Vállalkozástörténeti Kutatócsoport
Daniel Raff (középen) a levéltári kutatások fontosságát hangsúlyozza a kerekasztal-beszélgetés résztvevői előtt. Tőle balra Klement Judit és Teresa da Silva Lopes, jobbra Valentina Fava, Tomasz Olejniczak és Alfred Reckendrees. Fotó: ELTE BTK Vállalkozástörténeti Kutatócsoport

A programokban és szakmai beszélgetésekben gazdag két nap nemcsak a kooperációról szólt, hanem azzal is telt, így vált lehetővé többek között az előadások internetes közvetítése és a koronavírus miatt karanténba kerülő kolléga felszólalása is. A vállalkozástörténeti workshop egyik tanulsága, hogy az államszocialista berendezkedés első látásra egységesnek, egyneműnek tűnő államközpontú gazdaságszervezése közelről jóval sokszínűbb képet mutat. Egyes szektorokban és helyzetekben a vállalatoknak volt mozgástere, és ezt a megfelelő együttműködések kialakításával tudták biztosítani – a politikától természetesen nem függetlenül. Másik tanulsága, hogy válságok idején az állam szabályozói és befektetői szerepe megnő, amellyel összefüggésben a vállalatok válságállóságát az együttműködési stratégiák komolyan meghatározzák.

Simonkay Márton

Ezt olvastad?

A száz éve született Brusznyai Árpádra emlékezett a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) az '56-os mártírnak az
Támogasson minket