Hogyan készül egy modern képes krónika? – Interjú Az idő kereke alkotóival

Az idő kereke című történelmi album a magyar történelmet képekben, méghozzá színes tablókba rendezve mutatja be. A Református Tananyagfejlesztő Csoport és a Digitális Legendárium Kft. együttműködésében megjelent kötet szakmai megoldásairól, pedagógiai céljairól három alkotóval, Kojanitz László történelemtanár, tananyagfejlesztővel, Gál Zsolt történelemtanárral a könyv szerzőivel és Hajnal Ödön tervezővel beszélgettünk, akik egy-két kulisszatitkot is elárultak az Újkor.hu-nak.

Újkor.hu: Miben új, és miért hiánypótló Az idő kereke?

Kojanitz László: Tíz rajzolt tablóban mutatjuk be a magyar történelmet, amit a diákok akár önállóan, akár az iskolai oktatás keretében egyaránt tanulmányozhatnak. Könnyen áttekinthető, világos stílusban íródott a könyv, amelynek célja, hogy segítse a tanulókat az időbeli tájékozódásban is.

Gál Zsolt: A tantárgyak közötti átjárhatóság is elsődleges szempontunk volt. Nem csak módszereiben szerettünk volna egy változatos kiadványt készíteni, hanem igyekeztünk a történelemóra kereteit irodalommal, technológiatörténettel, hadtörténettel, kultúr- és művelődéstörténettel, sőt akár konyhaművészettel is kitágítani.

Az idő kereke vázlata a honfoglalásról
Az idő kereke tablójának vázlata

Mivel többek ezek a rajzok egy hagyományos képes albumnál?

Hajnal Ödön: Az idő kerekében kevés a szöveg, de sok érdekes, részleteiben gazdag kép van. Szerettük volna kihasználni azt a lehetőséget, amit a képi ábrázolás biztosít, hogy írott szöveg nélkül adjunk át tudást az olvasónak. Azt gondolom, hogy pusztán a tabló képisége is behúzza, beavatja a könyvet lapozgató diákokat egy teljesen más gondolkodásmódba.

Ezt erősíti, hogy minden tablónak egyedi stílusa van.

HÖ: Minden kort a saját stílusában rajzoltunk meg. A középkornál a krónikák, a 16. századnál a rézmetszetek, a 20. század bemutatásánál a plakátstílust elevenítettük fel és így tovább. Igyekeztünk átadni valamit a különböző időszakokban uralkodó korstílusból, hiszen máshogy gondolkoztak a világról a 12. században és máshogy a barokkban. Ez a képeken, tablókon is megjelenik.

Az idő kereke tablója a honfoglalásról
Az idő kereke tablója

Ez komoly történelmi háttértudást és grafikai felkészültséget igényel.

HÖ: Törekedtünk a történelmi hitelességre és pontosságra. A legfrissebb tudományos kutatásokat, eredményeket, tanulmányokat és szemléletet is integráltuk a képi anyagba, legyen az egy magyar előkelő viseletével kapcsolatos, vagy a harci járművek kialakítására vonatkozó információ. Emellett folyamatosan konzultáltunk történészekkel, szakértőkkel, akik lektorálták a rajzainkat. Meg kellett gondolnunk olyan részleteket is, hogy az adott korban a kéknek milyen árnyalatát használták, és csak az a szín került föl a mi palettánkra is.

Hogy kerül mégis Mária Terézia 16 gyereke a pozsonyi országgyűlésre?

GZS: A könyvben összekapcsolódnak a különböző műveltségterületek, a részletekben pedig elrejtettünk egy-egy rejtett utalást („easter egget”).  Aki figyelmesen nézi nem csak a gyerekeket, hanem a királynő mögött Hadik Andrást is felfedezheti.

HÖ: Koncepció volt, hogy ne csak történelemközpontú, hanem össztantárgyi albumot készítsünk. A kultúr- és művelődéstörténet mellett bekerültek fizikai, biológiai érdekességek, információk. Ezeket a részleteket úgy rejtettük el, hogy az eredeti festmények, rézmetszetek, krónikaillusztációk alapján és stílusában készült képeket kiegészítettük. Így került Mária Terézia ismert ábrázolása mellé a Hadik-portré is. De például a törökök által behozott növényeket is megjelenítettük a 16. századi tablón, ezeknek a felsorolásához, azonosításához persze adtunk segítséget, amit a tanári kézikönyvben lehet megtalálni.

Buda visszavételénél mintha Savoyai lovagolna be balról Benczúr híres festményére?

HÖ: A barokk korban is ötvöztük a műalkotásokat, Savoyai Jenő lovasszobra egy Buda ostromáról készült korabeli metszet előterében látható, és az alakokat közelebbről megfigyelve felfedezhetjük Benczúr Gyula festményének szereplőit is. Hasonló például a 19. századot bemutató tablón Arany János képe, aki saját epikus és lírai alakjairól mintázott szobrok és festmények körében áll.

Az idő kereke tablójának vázlata

Mi készült el először a rajzok vagy a szöveg?

HÖ: A történész szerzőktől kaptunk egy táblázatot, amelyben összeszedték, hogy mi legyen egy-egy korszak főtémája és mi a melléktéma. Elkezdődött a közös munka és egyeztetés, párhuzamosan készültek a rajzok és a szövegek. Nagyon szorosan formálódó együttműködés volt, ahol kölcsönösen hatott egymásra a képek és a szöveg kialakítása is.

Voltak viták arról, hogy mi kerüljön a képre, a narrációba, és mi maradhat ki?

GZS: Igen. Persze jó értelemben vett szakmai viták. Néha akár egy-egy kifejezés, vagy karakter kapcsán közel egy tucat levelet váltottunk míg minden a helyére került. Ezért az elején kicsit nehezen is indult a közös munka, de aztán megtaláltuk a munkatempót és nagyon jól tudtunk haladni. Szinte szavanként kellett megvitatnunk, hogy mi maradhat és mi megy.

KL: Képileg és tartalmilag is sűrítenünk, válogatnunk kellett. Egyperces szövegekben kellett bemutatnunk több száz év legfontosabb eseményeit úgy, hogy az a diákoknak is érthető, könnyen befogadható legyen.

Árpád-kor
Az idő kereke egyik tablója

Milyen meggondolásból nem került a korszakokat bemutató szöveg a könyvbe?

KL: Nem akartuk, hogy ránehezedjen a könyvre a szöveg. Kihasználtuk a multimédiás lehetőségeket, egy QR-kódot megnyitva a könyv animációi megelevenednek és hangalámondással elhangzik a korszakról készített összefoglaló.

Vita volt az elmúlt időszakban több szakmai fórumon is arról, hogy a történelmet kronologikus vagy tematikus blokkokban érdemes-e tanítani. Önöknél melyik rendezőelv érvényesül?

GZS: A könyv kronologikus felépítésű, de a korszakokon belül elrugaszkodik a szűken vett eseménytörténettől. Témaközpontúan mutatja be a történelmet, megnyitva az átjárást más műveltségterületek felé is. A játékosabb, eljátszható, az életmódra fókuszáló ismereteken keresztül vezetjük be a diákokat a történelem világába.

KL: A jól működő időszemlélet kialakításának a képessége nélkülözhetetlen a történelemtanulásban. Ezt követően lehet egy-egy kérdésben elmélyülni, mélyfúrásokat végezni, kutatni. Úgy gondolom, hogy kronologikus történelmi szemléleti alapok nélkül, nincsen valódi történeti megértés.

Miért érdemes használni a hagyományos tankönyvek mellett az Idő kerekét?

KL: A kötet megformál egy egységes képet a történelemről. Tanárként nagyon nehéz feladat kialakítani a diákban azt a holisztikus szemléletet, amivel képes lesz átlátni a történelem fő vonalait, karakterjegyeit, eseménysorozatok összefüggéseit. Ebben segít a könyv. Ha a korszak kontextusa megmarad a könyvet böngésző diákban, akkor a történelem részletei között – találkozzon velük akár az iskolában, akár múzeumban, vagy az utcán – a későbbiekben sokkal jobban ki tud igazodni, az információkat a helyükön tudja kezelni és értelmezni.

Segít például a korszakok definiálásánál…

KL: Nagyon fontos, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a részletek és a kontextus megértése között. A történelemben az elvont fogalmakat, például a „reformkort” nem lehet definiálni. Ahhoz, hogy megértsük, nagyon sok apró részletet kell ismerni, amelyekből ez a kifejezés felépül. Megjelenik előttünk egy kép, benyomás a korszakról és események sora. A könyv arra is lehetőséget ad, hogy egyben tálal szinte kimeríthetetlen asszociációs lehetőséggel bíró képeket, részleteket az adott időszakból. 

Az idő kereke tablójának vázlata

A zárófejezetben „összeérnek az idő kerekei” és összekapcsolódik több évszázad tudása.  

KL: A történelem nem ért véget, hanem most is folytatódik, és a gyerekek lesznek majd a következő korok főszereplői. A fejezetben bemutatott tudósok, felfedezők, sportolók, művészek példaképként is állhatnak a fiatalok előtt.  

Az idő kerekéhez készült egy kísérőkötet, a digitálisan letölthető tanári ötlettár.

GZS: A tanári kézikönyv összeállításánál időfelhasználásában és módszerében is minél változatosabb feladatokat igyekeztünk a kollégák figyelmébe ajánlani. Az egyéni-, páros munkától a csoportos feladatokig találhatóak ötletek, igyekeztünk minél több mozgásos, vagy különböző rész-, illetve komplex kompetenciát fejlesztő, konkrét ismeretet átadó, valamint új ismeret konstruálását segítő feladatot is bemutatni. Nem csak a klasszikus 45 perces tanórához találunk benne feladatokat, hanem projektek, osztálykirándulások alkalmával eljátszható, kidolgozható ötletek is kerültek bele.

török idő
Az idő kereke egyik tablója

Milyen szerepet szánnak a könyvnek, voltak-e már visszajelzések?

GZS: A könyv több szempontból is szemléletformáló, különösen az általános iskolai generációban. Nagyon hiányolom a jelenlegi oktatásból a módszertani változatosságot, amire a kötetben kiemelten törekedtünk. Lépjünk ki a füzet–atlasz–tankönyv Bermuda-háromszögéből, és próbáljunk ki új utakat. Sőt, lépjünk ki a saját tantárgyunk keretei közül is és kezdjünk el együttműködni a kollégáinkkal, ami igazából a sava-borsa lenne a pedagógiai folyamatoknak. A könyvre kiegészítő kiadványként tekintünk. Nem az volt a cél, hogy új, vagy alternatív tankönyvet írjunk, hanem egyfajta „történelmi Tesz-Vesz város”-ként mutassuk be a múltat, legyen ez egy jó kaland, egy izgalmas felfedezés!

Készül-e folytatása a kötetnek?   

KL: Szeretnénk az egyes korszakokat is feldolgozni hasonló tablókban. Egy-egy karakter kiemelésével az életmódtörténetet, a személyes történelmet is megjelenítenénk. Hiszen nagyon hiányzik a történelemtanításunkból, hogy ne csak a nagy történelmi események látszódjanak, hanem az emberek is, akik közben ott éltek, dolgoztak.

 

Juhász Zoltán András

Ezt olvastad?

Kézműves projektet működtetni digitális munkarend idején nem egyszerű feladat, de megéri. Erre bizonyíték a  Dabasi Táncsics Mihály Gimnáziumban a koronavírus