Az ördöngös barát – Fráter György

Fráter Györgyről, akit kortársai monachus diabolusnak, vagyis ördöngös barátnak neveztek, 2017-ben jelent meg a Sziluett – Korszerű Történelmi Életrajzok sorozatban Oborni Teréz monográfiája. György barát a 16. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja volt, aki ragadványnevét furfangos észjárása és kiismerhetetlen politikai sakkhúzásai miatt kapta.

A kötet megszületése hosszú évek munkájának gyümölcse volt, hiszen a szerzőnek már 1997-ben megjelent tanulmánya György barát erdélyi kincstartói tevékenységéről, s későbbi munkáiban is rendre górcső alá vette a Barát megkerülhetetlen szerepét a korszak vizsgálata során.

Oborni Teréz bevezetőjében amellett, hogy bemutatja, hogyan jelent meg Fráter György az utókor emlékezetében Forgách Ferenctől és Bethlen Farkastól Jókai Móron át a marxista történetírásig és Révai József pamfletjéig, párhuzamba is állítja a Barátot és szerepét olyan államférfiakkal, mint Ibrahim nagyvezér, Sir Thomas Wolsey, Richelieu bíboros vagy Raszputyin.

Mielőtt György barát életrajzára térne, a szerző egy összefoglaló jellegű fejezetet szentel a 16. század eleji európai politikai konstellációk bemutatásának. A fejezet elhelyezése a kötetben meglehetősen szerencsés, hiszen a magyarországi események nehezen lennének megérthetők a szélesebb nemzetközi kontextus nélkül, ugyanis ebben az időszakban Európát már diplomáciai kapcsolatrendszerek hálója szőtte át, illetve a kontinens egyszerre volt kénytelen több konfliktussal szembenézni: megalakult a Cognaci Liga a Habsburgok terjeszkedő birodalmával szemben, az Oszmán Birodalom hadai Közép-Európát és a Mediterrráneumot egyaránt fenyegették, a reformáció pedig megosztani látszott a Respublica Christiana egységét. Mindenképpen meghatározó erénye a kötetnek, hogy a továbbiakban sem csupán Fráter György önmagában is rendkívül izgalmas és fordulatos életrajzát olvashatjuk, hanem az egész időszak magyar politikatörténetének elemzését is.

Szamosújvár vára, amelynek építésére György barát is nagy gondot fordított (Hadtörténeti Intézet és Múzeum)

A horvát kisnemesi családból származó Utyeszenics György – akit anyja olaszosított neve alapján külföldi források Martinuzzinak is neveztek – a családi birtokok török kézre kerülése után előbb Corvin János hunyadi, majd Szapolyai János édesanyja, Tescheni Hedvig szepesvári udvarába került, s feltehetően innen fordult a szerzetesi élet felé és lépett be a pálos rendbe. János király vélhetően először 1528-ban vette igénybe György barát szolgálatait, aki ekkor a sajóládi pálos kolostor perjele volt. Lodovico Gritti kormányzósága alatt már fontos tisztség birtokába jutott, hiszen a budai vár udvarbírójává nevezték ki, ezzel pedig a királyi birtokok igazgatása és az udvartartás irányítása a Barát kezébe került.

Gritti halála után Fráter György egész életét meghatározó méltóságok viselője lett, ugyanis hozzájutott a kincstartói és a választott váradi püspöki tisztségekhez. Bár a kincstartói hivatal tulajdonosának rendkívül nehéz volt helytállni a korszakban, György barát mégis képes volt feltölteni az egyébként üres kincstárt, mégpedig elsősorban az adók szigorúbb begyűjtése és jövedelmező kereskedelmi tevékenység útján. Ezenkívül már az 1530-as években aktív résztvevője volt az I. Ferdinánd és I. János közötti tárgyalásoknak, amelynek eredményeképpen létrejött a váradi béke 1538-ban, illetve egyik értelmi szerzője volt I. János és Jagelló Izabella házasságának is.

Izabella királyné, Fráter György és a szultán követe (Szépművészeti Múzeum)

Jóllehet, György barát igyekezett betartani I. Jánosnak tett ígéretét, miszerint annak halála után is minden tehetségével megkísérli biztosítani az ifjú János Zsigmond számára a trónt, Buda török kézre kerülése után mégis inkább a Ferdinánd jogara alatti országegyesítés irányába tett lépéseket a gyalui szerződés tető alá hozásával. Irányváltásának feltehetően több mozgatórugója is volt, azonban ki kell emelni, hogy Ferdinánddal folytatott tárgyalásai során mindvégig – a nyírbátori szerződés megkötésekor és az ország tényleges átadásakor is – szem előtt tartotta János Zsigmond és az ország érdekeit, tudniillik igyekezett megfelelő kárpótlást biztosítani a gyermeknek és meggyőződni arról, hogy Ferdinánd képes megvédeni az országot Szulejmántól.

Mivel azonban ez utóbbi kitételt a püspök-kincstartó nem látta még biztosítottnak, a szerződés végrehajtása nem történt meg. Megkezdődött ugyanakkor a keleti országrész alkotmányos rendjének, igazgatásának a megszervezése, amely a későbbiekben az Erdélyi Fejedelemség államszervezetének alapjául szolgált. A folyamatban maga György barát is kulcsszerepet játszott helytartóként és főbíróként, megtartva egyúttal kincstartói és váradi püspöki címét. A kialakult szituáció sajátosságát jelzi, hogy a Barát tulajdonképpen egyszerre volt I. Ferdinánd és Izabella helytartója is.

Fráter György meggyilkolása az alvinci kastélyban ( R. Várkonyi Ágnes: Megújulások kora. Magyar Könyvklub-Gelikon, Bp., 1997. 10.)

Országegyesítő törekvései végül az 1549-es nyírbátori egyezség alapján célt értek 1551-ben, ekkor azonban újabb feladat hárult rá, nevezetesen a török beavatkozás megakadályozása. A terveit – elégséges katonai segítség híján – a megtévesztés és manipuláció eszköztárával megvalósítani kívánó helytartó azonban konfliktusba került többek között Giovanni Battista Castaldo generálissal, az Erdélybe küldött császári hadak vezérével, aki a Barát gyanús viselkedése miatt szabad kezet kapott annak eltávolítására.

A kötetről általánosságban elmondható, hogy bár igen adatgazdag, mégis lendületesen olvasható, több helyen színesítik a tartalomhoz szorosan kapcsolódó képek, illetve a megértést segítő, informatív térképek. Külön kiemelendők a főszövegbe illesztett forrásrészletek, ezek ugyanis nem csupán a szerző elemzését támasztják alá, hanem segítségükkel benyomást szerezhetünk a korszakról, az eseményekről, magáról Fráter Györgyről, illetve láttatni engedik, azt is, hogy miért írhatta Giovanni Battista Castaldo Ferdinándnak egyik legtöbbet idézett levelében, hogy

„[György barát] úgy intézi a dolgot Fenséged szolgálatában, hogy eszem is elvész belé.”

Rácz Balázs

Az ismertetett kötet adatai: Oborni Teréz: Az ördöngös Barát. Fráter György (1482–1551). [Sziluett – Korszerű Történelmi életrajzok] Pécs-Budapest, Kronosz Kiadó, 2017. 358. pp.

Ezt olvastad?

A zenetudós, zeneszerző és zongoraművész Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson, Torontál vármegye területén, mely ma már Romániához tartozik.
Támogasson minket