Az oslói Viking Hajómúzeum

Oslo, mint más európai fővárosok is, sok lehetőséget kínál az érdeklődőknek, hogy megismerhessék a távoli vagy közelebbi múltat. Múzeumai közül az egyik legérdekesebb a Viking Hajómúzeum, amely három a 9. századból származó hajónak ad otthont. Ezek a hajók a 19. század végén, a 20. század elején lettek feltárva, amikor a régészet és a restaurálás még gyermekcipőben jártak.

Gokstadi hajó (Fotó: Gyönki Viktória)

A tune-i hajó a gyűjtemény legrégebbi darabja. 1867-ben találták a Nedre Haugen farmon, Fredrikstad közelében. A 80 méteres halomsírt már a feltárás előtt megbontották, ami a hajó részleges pusztulását idézte elő. Végül az Oluf Rygh professzor által vezetett ásatás két hét alatt hozta a felszínre a hajót, amely sokáig a szabad ég alatt várta, hogy épületet emeljenek neki. A kezdetleges régészeti feltárás nagy károkat okozott a hajóban, a rajta található tárgyak és a holttest elvesztek vagy megsemmisültek. Később ugyanerre a sorsra jutottak a feltárás alatt készült jegyzetek is.

Tune-i hajó (Fotó: Gyönki Viktória)

A hajó közepén állt a halott számára készült kamra. A férfi – akinek a sírját még a középkorban kirabolták – feltehetően elég módos lehetett, személyes tárgyai és fegyverei mellett három lovat is temettek mellé. A hajó 18,7 méter hosszú, ezzel a legkisebb a háromból. Építését 900 körülre datálják, rendeltetése valószínűleg inkább hadi, semmint kereskedelmi jellegű lehetett.

A gokstadti hajót két unatkozó fiú találta meg 1879-ben, amikor egy dombon ásni kezdtek. A halomsír a Gokstad farmon található, Sandefjord közelében. 1880-ban Nicolaysen, a Nemzeti Régészeti Gyűjtemény munkatársa a helyszínre utazott, hogy megnézze a hajót. A feltárás idején 45 méter átmérőjű halomsír nagyobb lehetett a középkorban. A leletet a restaurálás során igyekeztek minél jobb állapotban megőrizni, a korhadt részeket új fával cserélték ki, ami jól látható. A hajó 900 körül kerülhetett a halomsírba, ekkorra datálják annak a férfinak a halálát, akit a sírban találtak. A halott kamráját a tatra építették. A halotti ágyon fekvő férfi a 40-es éveiben járhatott, amikor több sebesülést szerezve meghalt. A sírt még a középkorban kirabolták, de így is előkerültek a férfi használati tárgyai, egy táblajáték, fegyverek és 64 pajzs – ebből 32 a hajó oldalára volt felerősítve. Több állatot, köztük két pávát is a sírba helyeztek. Ezeken kívül konyhai tárgyak és egy szán is a felszínre került. Maga a hajó a 850-es években épülhetett. Kereskedelmi és hadi célokra egyaránt alkalmas volt, körülbelül 34 fős legénységgel működhetett. A viking hajók jellegzetessége, a sárkányfej sajnos nem került elő.

Osebergi hajó (Fotó: Gyönki Viktória)

1903. augusztus 3-án Gabriel Gustafson professzort, az Oslo-i Egyetem antik gyűjteményének vezetőjét a Lille Oseberg farm tulajdonosa, Knut Rom kereste fel azzal, hogy a birtokán található halomsírban érdekes leletre bukkant. Véleménye szerint ez a lelet egy hajó volt, ezt Gustafson a helyszínre utazva megerősítette. Az ásatásra csak a következő évben került sor. Három hónap alatt sikerült a felszínre hozni a hajót, de a restaurálás 21 évet vett igénybe. A hosszadalmas folyamat oka, hogy a restaurátorok igyekeztek minden eredeti darabot a legjobb állapotban megőrizni és felhasználni – ennek köszönhetően a múzeumban ma őrzött hajó 90%-ban az eredeti faanyagból készült.

Osebergi hajó (Fotó: Gyönki Viktória)

Az osebergi hajós temetkezést 834-re datálják. Ekkor halt meg az a két nő, akik fölé egy kamrát alakítottak ki az árbóc mögötti részen. Az idősebb nő 70-80 év körüli lehetett, a fiatalabb alig több mint 50. Az idős, minden bizonnyal magas rangú nő testét egy ágyra fektették. A falakat szőttesek borították és számos személyes tárgyat is a sírba helyeztek. A személyes tárgyakon és ruhákon kívül rengeteg állatot, illetve gazdagon díszített szánokat és egy kocsit is találtak a helyszínen, ahogy földművelő és konyhai tárgyakat is. A nők kiléte, ahogy a hajó eredeti funkciója is, ismeretlen.

Szán, osebergi lelet (Fotó: Gyönki Viktória)

Napjainkban új kihívással kell szembenézniük a tudósoknak. A századelőn restaurált osebergi hajó egyre rosszabb állapotba került az elmúlt években, az eredeti konzerválás ugyanis a kor ismereteinek megfelelően lett végrehajtva. A restaurátorok által felvitt timsó miatt mára a hajó faanyaga mállani kezdett, és a szétporladás fenyegeti. A hajó megmentésére elindított „Saving Oseberg” projekt első körben megkapta a megfelelő kormányzati támogatást, így újabb konzerválási munkákat tudtak végrehajtani a hajón. A cél az, hogy a timsóval kezelt fatárgyak romlását megelőzzék és állagukat megóvják. A projekt második felének finanszírozását azonban egyelőre nem fogadták el az új költségvetésben, így mind a projekt folytatása, mind pedig egy korszerűbb múzeum felépítése várat magára. Ha a projekt újabb támogatást kap, a restaurálási munkálatokat 2019-ig be kell fejezni, mert az új múzeum felépítését 2020-ra tervezik.

A múzeum honlapja 

A „Saving Oseberg” projekt 2015-ös állása

Ezt olvastad?

Sörtörténeti barangolás térben is időben

Bart Dániel újságíró, a hazai kisüzemi sörfőzés és a sörfesztiválok kiváló ismerője nagyívű sörtörténeti munkában foglalta össze a sör kialakulásának

X