Az Újkor.hu ötödik születésnapjára

Öt év telt el, amióta elindítottuk az Újkor.hut. Nagyon jól esett, hogy a tegnap este a Facebookra kitett tortás képre mennyi pozitív reakció és milyen kedves hozzászólások érkeztek. A szerkesztőség többi tagjának nevében is köszönöm. Az utóbbi két hónapban sorra olvashattak interjúkat velünk, amelyekből kiderült, hogy ki hogyan emlékszik vissza az indulásra, vagy mit gondol a portálról. Az alábbi cikkben némileg szubjektíven megkísérlem összefoglalni azt, hogy mi minden történt velünk a startolás óta az Újkor.hu ötödik születésnapjáig.

2014. július 14-én iszonyatosan izgultunk. Élesítettük a portált, amelynek a megvalósításán dolgoztunk jó ideje, közzétettük első cikkeinket, megosztottuk őket a Facebookon, aztán vártuk az eredményt. Eleinte persze a szerkesztőség ismerősei követték csak a munkát, de aztán elkezdtek megjelenni az olyan Facebook-értesítések, amelyek nem valamelyikünk közvetlen ismeretségéből kerültek ki: tudtuk, jó úton járunk. Írtunk, szerkesztettünk, járkáltunk, interjúztunk, csak az első két hónap alatt több mint nyolcvan cikk jelent meg. Több koprodukciónk született a debreceni Elveszett ereklyék című rádióműsorral, illetve a Kor/ridor folyóirattal, és 2014 decembere óta rendszeresen együttműködünk a Honismeret folyóirattal. Serény munka után egyszer csak véget ért az év, és gyorsan csináltunk egy év végi toplistát a lelátogatottabb cikkekről. Abban az évben ez Katona Csaba „Egy történésznek nem lehetnek illúziói” – interjú Kövér Györggyel című írása volt.

2015-ben újult erővel folytattuk a munkát, s egyszer csak eljött július 14-e, első születésnapunk. Az akkora írt köszöntőcikkem szerint az első évben 369 cikket adtunk közre, eseménynaptárunkba pedig 500-nál is több rendezvényt vezettünk fel. A szerkesztőket beleszámítva összesen 109 szerzőtől születtek cikkeink, akik között egyetemi hallgató és komoly szakmai múlttal rendelkező kutató is található. Ez egy kezdő portáltól nem is rossz teljesítmény. De hogy ne csak statisztikáról legyen szó: a négy fős szerkesztőség (Novák Ádám, Szeghő Patrik, Szőts-Rajkó Kinga, én) az év során két kollégával, Árvai Tündével és Maróti Zsolt Viktorral bővült, ami alatt azt értem, hogy rendszeres szerzőkből szerkesztők lettek. Legnépszerűbb 2015-ös cikkünket éppen Zsolti produkálta Borzalmas lelet a Duna partján – a hírhedt Mágnás-gyilkosság címmel. Ebben az évben kezdődött máig tartó együttműködésünk az ELTE BTK-n működő I. Tóth Zoltán Körrel, amely a kari történész hallgatókat tömöríti. Tagjainak írásai rendszeresen jelennek meg azóta is portálunkon.

A 2015-ös szerkesztőség (Árvai Tünde a gép másik oldalán)

2016 szintén termékeny esztendő volt. Év elején Katona Csaba szerkesztőként is csatlakozott csapatunkhoz. Tavasszal négyalkalmas előadás-sorozatot tartottunk az Imagine Budapesttel együttműködve a Budapest Pontban. Nyár végén együttműködési megállapodást írtunk alá a Magyar Nemzeti Levéltárral, melynek lényege az volt, hogy segítjük egymás online megjelenéseit. Felvettük a kapcsolatot év végén a Kossuth Kiadóval is, aki kiadványok rendelkezésére bocsátásával segíti munkánkat. Az év végi összesítés szerint 2016 legolvasottabb cikkének Perényi Károly A Szulejmán című sorozatról és az alternatív történelemről című írása bizonyult.

2017-ben közös programsorozatot indítottunk a Magyar Nemzeti Levéltárral Levéltári Délutánok címen, amely 2018-ig tartott, és összesen nyolc alkalmat ért meg. A rendezvényeken az MNL munkatársai ismertették történettudományi kutatásaikat, és ebből az alkalomból interjúkat is közöltünk velük. Sajtótámogatásban részesítettük (és részesítjük máig) az ekkor indult Történész söresteket is. Nyár végén egy sikeres pályázatot követően sikerült megújítani a honlapot. Ezúton is köszönöm 2014 és 2017 közötti webmesterünknek, Bukva Miklósnak a közös munkát, valamint Kiss Dávidnak és Nagy Attilának a portál 2017-es újragondolását és kialakítását. Ebben az évben tovább bővült szerkesztői csapatunk: Czeferner Dóra, Fekete Bálint, Fóris Ákos és Paukovics Gergő csatlakoztak hozzánk. Ősszel együttműködési megállapodást írtunk alá az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetével, valamint önálló, Újkor.hut bemutató műsor vendégei voltunk a Kossuth Rádióban. 2017 legolvasottabb írásának Szeghő Patrik Szent László, a kerekasztal lovagja című cikke bizonyult.

2018-ban több változás állt be szerkesztőségünkben. Paukovics Gergő és Czeferner Dóra más elfoglaltságaik miatt távoztak, helyükre Sujtó Attila és Balogh Ádám érkeztek. (Ádám sajnos év végén magánéleti okokból lemondott.) A Fakultás Kiadóval együttműködve megjelent első könyvünk Történészek története címmel. Az ELTE BTK Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszéke interjút készített Szőts-Rajkó Kingával az Újkor.hunál folyó munkáról. Együttműködési megállapodást írtunk alá a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetével és az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Magyar Történeti Kutatócsoporttal. Előbbivel, valamint a Járom Kulturális Egyesülettel közösen sikeres konferenciát rendeztünk a tudományos ismeretterjesztésről, s ennek nyomán elindult Youtube-csatornánk is. De ha már itt tartunk, 2018 eleje óta az Instagramon is elérhetőek vagyunk. Megszülettek szerkesztőségünk tudományos fokozatai is, és rögtön három: jómagam, Szeghő Patrik és Novák Ádám egyaránt summa cum laude eredménnyel védtük meg az ősz folyamán doktori disszertációinkat. A sort én kezdtem Az első generáció – Az első világháború értelmezései az 1945 előtti magyar történetírásban című értekezés nyilvános védésére szeptember 6-án, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, Szeghő Patrik The Champions of Lasting Peace: Pro-Yugoslav British Intellectuals’ Crusade for a United Southern Slav State in the Course of the Great War című disszertációjáéra szeptember 11-én, szintén az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, Novák Ádám  A terebesi Perényi család működése a kezdetektől 1458-ig, különös tekintettel Perényi János tárnokmesterre című értekezésének nyilvános védésére pedig a Debreceni Egyetemen, november 20-án került sor. 2018 során egyébként 427 cikket jelentettünk meg, s eseménynaptárunkban 405 rendezvényről adtunk hírt. Szerzőink száma év végére elérte a 494-et. Akár a Google Analyticset, akár a Facebook-aktivitást vizsgálva Kanyó Ferenc Bebizonyosodott, hogy III. Béla nem finnugor eredetű volt? Amiről a hírek beszéltek, és amiről nem című írása bizonyult a legnépszerűbb cikknek az évvégi összesítés szerint.

Montázs 2018-as életünkből

Mi a helyzet 2019-ben? Eddigi együttműködéseink fenntartása mellett közös munkába kezdtünk a Clio Intézettel és a Nemzeti Emlékezet Bizottságával, amelyeknek eredményeként sorra születnek a friss cikkek. Év elején sajtómegjelenéssel kezdtük támogatni a szegedi Belvedere Meridionale-esteket. Idén több cikkel jelentkeztünk már a WMN-en is. Saját portálunkon interjú-sorozatot indítottunk, amelyben a szerkesztőség tagjait mutatjuk be, hogy olvasóink jobban megismerhessenek bennünket. A sorozat első részeként én szólaltam meg. Másodikként Mozgókép rovatunk vezetőjét, Árvai Tündét, harmadikként Lapozó rovatunk vezetőjét, Novák Ádámot, negyedikként Oktatás rovatunk vezetőjét, Fekete Bálintot, ötödikként Sujtó Attilát, Naptár és Aktuális rovataink vezetőjét, hatodikként Világtörténelem rovatunk vezetőjét, Szeghő Patrikot, hetedikként a Magyar Történelem rovatunk vezetőjét, Fóris Ákost, végül a Beszámoló szerkesztőjét, Maróti Zsolt Viktort ismerhették meg jobban az olvasók. (Korábban Szőts-Rajkó Kingával és Katona Csabával, illetve Czeferner Dórával olvashattak beszélgetéseket.) Itt megjegyzem, hogy rendszeres szerzőink közül többen megszólaltak már portálunkon interjú-formában is, gondolva Cseh Valentinra, Debreczeni-Droppán Bélára, Demmel Józsefre, Glässer Norbertre, Kerényi Évára, Kovács Emőkére, Laczó Ferencre, Mihalik Béla Vilmosra, Ritter Györgyre, Törő László Dávidra vagy Vér Eszter Virágra. Ezt a sort is igyekszünk majd bővíteni.

Szerkesztőség (2019. 07. 14.)

Mint olvasóink láthatják, folyamatosan dolgozunk, s bízunk benne, hogy a jövőben is figyelemmel kísérik munkánkat. Tulajdonképpen hihetetlen, hogy egy önkéntes alapon működő portál, aminek cikkei a szerzők szabadidejében születnek, és a szerkesztők is munkaidőn kívül dolgoznak rajta, öt év után is működik. Talán emiatt is fontos hangsúlyoznunk, hogy minden támogatás számít, amit kaphatunk. Köszönettel tartozunk szerzőinknek, hogy rendszeresen ellátnak minket színvonalas tartalommal, és olvasóinknak a rendszeres visszajelzés és oldalunk követése miatt. Remélem, a következő öt évet is együtt tölthetjük!

Szőts Zoltán Oszkár
főszerkesztő

Ezt olvastad?

A zenetudós, zeneszerző és zongoraművész Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson, Torontál vármegye területén, mely ma már Romániához tartozik.
Támogasson minket