Az „úri Magyarország” és a „felvidéki szellem” találkozása
Simon Attila, a somorjai Fórum Intézet igazgatója Az „úri Magyarország” és a „felvidéki szellem” találkozása az első bécsi döntés után címmel tartott előadást a BTK Történettudományi Intézetben 2015. április 14-én.
Az előadót Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, a TTI igazgatója köszöntötte és mutatta be. Simon Attila a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar nyelv és irodalom – történelem szakos tanári oklevelet (1989). Tanári munkássága után 2001-től a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, majd 2014-től az intézet igazgatója lett. 2005-ben a Pécsi Tudományegyetem multidiszciplináris doktori iskolájában PhD fokozatot szerzett, ugyanitt habilitált 2011-ben. 2005-től a Selye János Egyetem Tanárképző Kara Történelem Tanszékének a tanszékvezetője. Szakmai érdeklődésének középpontjában elsősorban a szlovákiai magyarok két világháború közötti története áll, kutatásainak eredményeit eddig öt monográfiában adta közre. Fodor Pál hangsúlyozta, hogy az MTA BTK egyik kiemelt célja, hogy a határon túli magyar tudományos intézményekkel együttműködési kapcsolatokat alakítson ki, és ebben a folyamatban (amelynek része az erdélyi magyar történeti intézetekkel kialakított kapcsolat, ezekről itt lehet olvasni) nagy szerepe van a felvidéki magyar intézményekkel kiépülő együttműködésnek is, részben éppen Simon Attila személyében. A múlt évben elindított Korridor című közös magyar–szlovák folyóirat is ennek az együttműködésnek köszönheti létét (erről itt lehet olvasni).
Fodor Pál és Simon Attila. Forrás: www.tti.hu
Simon Attila Magyar Idők a Felvidéken (1938–1945). Az első bécsi döntés és következményei című könyvében legújabb kutatási eredményeit tette közzé. A revízió eredményeként visszacsatolt területek története, kutatása csak 1989 után jelent meg, mindeddig részeredményeket mutatva (az MTA BTK TTI Horthy-kori témacsoportjának ezzel foglalkozó megbeszéléséről itt lehet olvasni). Simon hangsúlyozta, hogy a visszacsatolt területek története Magyarország históriájának része, a magyar viszonyokat tükrözte, de némiképpen más megvilágításban. Az első bécsi döntés nagy örömet jelentett az anyaországban és a visszacsatolt területek magyar népessége körében, ugyanakkor számos problémát is felvetett ez a helyzet. Az előadás a problémákat mutatta be, elsősorban a felvidéki magyarság szemszögéből. Ezek egyik része abból adódott, hogy a magyarországi és a felvidéki társadalom nem ismerte egymást, a Trianon óta eltelt 20 évben máshogy szocializálódtak.
Forrás: www.tti.hu
Az előadás teljes beszámolója Farkas Ildikó – az MTA BTK TTI honlapján megjelent – írásában olvasható, ide kattintva.
Ezt olvastad?
További cikkek
Helyszíni beszámoló a brigetiói katonai fürdő régészeti feltárásáról
2024. augusztus 14-én a Komáromban, brigetiói legiotábor ásatásán lezajlott a 2001 óta minden évben megrendezett nyíltnap, amely során a látogatók szakmai vezetés mellett megtekinthetik az adott ásatási szezonban feltárt lelőhelyeket […]
„Vallás és háborúk” – Hagyományteremtő műhelykonferencia a Bálnában
2024. május 9-én első alkalommal zajlott le a HM Hadtörténeti Intézet, valamint a PPKE-BTK Történelemtudományi Doktori Iskola és a PPKE “Felekezet és Identitás” kutatócsoportja által közösen szervezett “Ő tanította a […]
A célpont a mai napra: Szeged – Oláh András könyvének bemutatója
1944 nyarától a szövetséges légierő csapatainak bombázása Magyarországot is elérte. Többek között bombatámadás érte Budapest, Szolnok, Győr és Szeged városát is. Szeged második világháborús bombázásának 80. évfordulójára emlékezve jelent meg […]
Előző cikk
Jagellók Európában: dinasztikus diplomácia és külkapcsolatok
A magyar történeti köztudatban a Jagelló-korszakok megítélése nem éppen a legkedvezőbb. I. Ulászló (1440–1444) ugyan a törökök elleni küzdelemben lelte tragikus halálát a várnai csatában, mindössze négy esztendős uralma azonban […]