„Az volt a bűnük, hogy magyarok” – A köröstárkányi mészárlás című filmről

1919. április 19-én a Bihar megyei Köröstárkányban és Kisnyégerfalván a Székely Hadosztály visszanyomulása nyomán előretörő román félkatonai alakulatok különös kegyetlenséggel összesen 108 magyar ember életét oltották ki. Vojtkó Ferenc A köröstárkányi mészárlás című díjnyertes dokumentumfilmje sokévnyi néprajzi és történelmi kutatás eredményeit summázva mutatja be azt az eseménysort, amely máig nem nyerte el méltó helyét a magyar és román történelmi emlékezetben.

Rendhagyó történelem óra

Köröstárkányiak! Vége a magyar világnak!” – hangzott el tört magyarsággal egy román katonát játszó szereplő szájából… 2015. október 14-én a debreceni Szent József Gimnáziumban megrendezett rendhagyó történelem óra keretében került levetítésre a Debreceni Televízió és a Debreceni Mozgókép Alapítvány dokumentumfilmje, amely a II. Savaria Filmszemlén különdíjat nyert. A rendezvényen az alkotás írója és rendezője, Vojtkó Ferenc a film keletkezési körülményeiről számolt be. Dr. Keményfi Róbert, a Debreceni Egyetem dékánhelyettese pedig a háttérkutatásokat végző kutatócsoport képviseletében, rövid felvezető előadásban ismertette meg a film által tárgyalt történelmi eseménysort.


Keményfi Róbert előadása a debreceni Szent József Gimnázium dísztermében (Fotó: Nyeste Tamás)

Köröstárkány és környéke a 20. század elején

A szinte színmagyar Köröstárkány fazekasságának köszönhetően még a háborús pusztítások idején is prosperáló gazdaságot tudott működtetni. Györffy István néprajzkutató munkássága nyomán a Fekete-Körös völgyi magyar tömbről kirajzolódik egy zárt, archaikus közösség képe, amely kulturális alkatának meghatározó motívuma a büszke székely identitás, az egykori határvédelmi funkció. Köröstárkányt kiemelkedő gazdasági szerepe pedig innovációs központtá emelte a Fekete-Körös völgyében, amely elsősorban abban nyilvánult meg, hogy termelési módját rendre átvették a szomszédos települések.

A tárkányiak jómódját irigyen szemlélő környező lakosság számára kapóra jött a hatalompolitikai lehetőség, amely 1919 tavaszán a magyar hadsereg visszavonulása következtében adódott. A védtelenül maradt magyar tömbön kívántak példát statuálni a román félkatonai alakulatok, hogy megbosszulják a magyar hadsereggel való katonai együttműködést. Csatlakoztak hozzájuk civilek is a szomszédos falvakból, hiszen joggal remélhették, hogy hasznot húznak a leszámolásból.

„Ma valami rossz fog történni…”

A fenti szavak Gábor Ferenc helytörténész felmenőjének száját hagyták el 1919 nagyszombatjának reggelén. 1919. április 19-én Köröstárkányban 91 (a lakosság 7%-a), míg Kisnyégerfalván 17 ember esett áldozatul az esztelen mészárlásnak. A leszámolás a húsvéti előkészületek közben érte a tárkányiakat. Volt, aki a földekre készült éppen, hogy élelmet vigyen. Volt, aki a húsvéti kenyeret dagasztotta. Filep Attila Csaba lelkésztől megtudjuk, hogy Kisnyégerfalván azzal az ürüggyel hívták egybe a központi térre a település felnőtt férfi lakosságát, hogy a közjegyzőnek van beszéde velük. Mivel itt nem volt olyan szolidaritás a román nemzetiségű lakosság részéről, mint Vámospércsen, ahol maga a vallási vezető állt ki a magyarok védelmében, szeretteik szeme láttára az ad hoc alakult hadibíróság azonnali halálra ítélte a kisnyégerfalvai családfőket. A kegyetlen kivégzéseket három napos szabad rablás követte. Minden mozdítható dolog új gazdára talált. Több mint 200 gyermek maradt árván, akiket szociális intézményrendszer hiányában a falvak lakossága nevelt fel.

A filmben megszólaló Fleisz János és Szász Zoltán történészek az eseményeket tágabb kontextusba helyezik, míg Gábor Ferenc helytörténész kutatásai a mikrotörténeti nézőpont vonatkozásában szolgáltak felbecsülhetetlen adalékokkal. Az alkotásban a korabeli fotográfiák mellett számos rekonstrukció is helyet kapott, amelyekből megismerhetjük, hogy a leszármazottak emlékezetében hogyan őrződött meg a felmenők utolsó perceinek története. A készítőknek olyan túlélőket is sikerült megszólaltatniuk, akik néhány éves gyermekként csak a szerencsének köszönhették megmenekülésüket.


A filmben látható rekonstrukciók egyike (Forrás: Duna TV)

A „tárkányiak szívében megszületett a megbocsátás

Ahogy a filmben is elhangzik, a tárkányiak 1919 után is gerinces magyar emberek maradtak, akik az új, immáron román világban kívántak boldogulni. Lelküket megkeményítették a tragédiák. Fokozatosan átalakult a falu szerkezete, új építkezési szokások terjedtek el. A telkek végén korábban hosszanti irányban fekvő csűröket befordították, hogy mintegy erődként védjék a lakosokat. A szoros építkezések nyomán pedig a szinte egymást érő padlások összefüggő menekülési rendszert alkottak.

A történtekről pedig jobbnak találták hallgatni. Csak szűk családi körben, a templomi imádságok alkalmával volt mód megemlékezni az elhunytakról. A nagyszombati mészárlás „néma hagyományként” létezett egészen 1989-ig. A politikai fordulatot követően azonban a magyar közösség megfogalmazta a román hatóságok felé azon igényét, miszerint emlékmű állításával kíván hét évtized elmúltával végre nyíltan, közösen emlékezni az 1919-es atrocitások áldozataira. További 10 esztendőt kellett azonban várni a román hatóságok engedélyére. 1999 óta a köröstárkányi „magyar siratófalnál” emlékezhetnek az érintettek az 1919-es mészárlás, az első és a második világháború helyi áldozataira.


A köröstárkányi „magyar siratófal”

Magyar-román kutatás a Fekete-Körös völgyében

Előadásában Keményfi Róbert elmondta, hogy míg a rendszerváltás előtti időszak nem kedvezett a nemzetiségi kérdésre fókuszáló kutatásoknak, addig a rendszerváltás a tudománypolitikának is új irányokat adhatott. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, akkori művelődési és közoktatási miniszter kezdeményezett egy olyan magyar és román néprajztudósok közreműködésével megvalósuló projektet, amelynek célja volt a Fekete-Körös völgyében fekvő színmagyar települések által korábban elfojtott, „néma hagyományának” felfedése. A kutatás nyomán felszínre kerülő, nemzetek közötti feszültségek azonban megakadályozták, hogy az 1993-ban Nagyváradon megrendezett konferencián közreadott tudományos eredmények összegző kötetben lássanak napvilágot.


Vojtkó Ferenc a film írója és rendezője

„A szórványban a szeretet soha el ne fogyjon”

Hangzik Egyed István költeményében, amely az 1919. április 19-i eseményeknek állít emléket, példázva azt a jelenséget, amely a kutatások egyik fontos hozadéka, hiszen segítségükkel a korábban elhallgatott történetek kibeszélésre kerültek/kerülnek. A tudományos diskurzusba való beemelődés fontos eredménye, hogy egyes román történeti munkák már „kiegyensúlyozott tájékoztatást” adnak a körülményekről. A köröstárkányi mészárlás című film alkotóinak célkitűzése, hogy emléket állítson annak a magyar közösségnek, amely a sorscsapások után is lábra tudott állni és meg tudta őrizni identitását.

Ezt olvastad?

Az Uránia Nemzeti Filmszínház adott otthont 2023. november 6-án a Baska magyarul beszél című film díszbemutatójának. Baska Barbara dokumentumfilmje édesapja,
Támogasson minket