Bandázó ókori hősök – Zeusz és Caesar bandája

Abban alighanem nagy egyetértés van a tanárok közt, hogy nehéz a diákoknak nyomtatott szövegekkel eladni bármiféle témát. Frank Schwieger megkísérelte a mai fiatalság szóhasználatát felhasználva megírni az ókori mitológia hőseinek legizgalmasabb történeteit. E vállalkozás eredményeként születtek meg a Zeusz és bandája, illetve a Caesar és bandája című kötetek, amelyek a Kolibri Kiadó gondozásában, szépen illusztrált formában jelentek meg. A célközönséget elsősorban a 10–14 éves diákok jelentik, de bátran olvashatják a mitológia iránt érdeklődő felnőttek is. (A középkori magyar történelem szereplőiről, eseményeiről Lőrinc László készített egy-egy „szelfit”.)  

Mindkét könyv alapvetően ugyanazt a koncepciót követve épül fel. A szereplők önálló fejezeteket kaptak, és az éppen tárgyalt hősről minden esetben először egy rövid önjellemzés található. Ebben, az akár adatlapnak is nevezhető Ez vagyok én részben az adott szereplő bemutatja családját, hazáját és az általa kedvelt vagy épp nem kedvelt tevékenységeket is. Ezt követi A történetem című alfejezet, amelyben a hős maga beszéli el életének valamely fontos momentumát. Azonban ezek a történetek nem feltétlenül a görög vagy a római mitológia népszerű szegmenseit mutatják be, hanem a kevésbé ismert, de annál lényegesebb összefüggésekre irányítják a figyelmet. Így tudhatjuk meg például, hogy Akhilleuszra hogyan került női ruha, de olvashatunk Caesar kalózok általi fogságba ejtéséről, és arról, miként jutott Kleopátra egy felcsavart szőnyeg belsejébe.

(Forrás: kolibri.libricsoport.hu)

Ugyanakkor különbségek is találhatók a két könyv között. Az egyik legfontosabb eltérés, hogy a Caesar és bandája kötetben minden fejezet végén található egy kiegészítő rész, ahol az adott történethez kapcsolódó történelmi tények, érdekességek olvashatók humoros ábrákkal kiegészítve. Ennek a kötetnek a végén van egy néhány oldalas kvíz is, ahol a megszerzett tudás tesztelhető, illetve ha szükséges, akkor kiegészíthető. Olyan kérdésekkel találkozhatnak itt a gyerekek, mint Mi volt a Vesta-szüzek legfontosabb feladata?, illetve Melyik játék volt különösen népszerű a római gyerekek és felnőttek körében? Mivel az ókori görög és római vallás, mitológia közötti párhuzamokból adódóan a Zeusz és bandája elsősorban az isteni, félisteni szférát mutatja be, mindezt úgy, hogy minden „adatlapon” az adott személy római neve is megtalálható, a Caesar és bandája a történelmi figurák tetteit helyezi előtérbe.

(Forrás: kolibri.libricsoport.hu)

Azért is különlegesek ezek a történetek, mert az istenek, a hősök tudják, hogy gyerekeknek mesélik el életük egy meghatározó részét, így az ismeretlen fogalmakat mindig magyarázzák. A közvetlenséghez az is hozzájárul, hogy a szereplők emberien vannak ábrázolva, akiket érzéseik befolyásolhatják, és hibákat követhetnek el. Ilyen például Héra története, aki férjének, Zeusznak tehénné változtatott szeretőjét haragjában egy bögöllyel üldöztette: „Egyszerűen annyira begurultam! Meg mi tagadás, sértette a büszkeségem, hogy velem, az istenek királynéjával ilyet tesznek. Zeuszra mégse zúdíthattam haragomat. Hiszen mégiscsak ő az IstenÜberKirály, ráadásul ott vannak a villámai, amik még bennünk, istenekben is félelmet ébresztenek. Így hát haragomat a tehénen töltöttem ki.” (Zeusz…, 130. o.) Ide sorolható még Romulus is, aki őszintén vall testvére meggyilkolásáról: „Alig kaptam levegőt, arra még emlékszem. Olyan érzés volt, mintha vasmarokkal fojtogatnának. Legszívesebben üvöltve kirohantam volna a világból, de tudod nem akartam az embereim előtt gyengének mutatkozni. Pedig belül összedőlt minden, hosszú ideig borzasztó üresség tátongott benne.” (Caesar…, 17. o.) Később arról mesél, hogy az alvilágban hogyan békültek ki egymással, jó testvérekhez méltón.

A szereplők megszólalásaikban nem csak közvetlenek, tanító jellegűek, hanem humorosak is. Minderre kiváló példa Akhilleusz tanáráról szóló monológja:

„Tudod te egyáltalán, mi az? Remélem, a te tanáraid nem úgy néznek ki! A kentaur férfi felsőtestű ló. Vagy ló alsótestű férfi, vagyis egy négylábú, patás és lófarkú izé. Hát nem erre mondják, hogy jóvágású! Legfeljebb lóvágású.” (Zeusz…, 11. o.)

De Hersilia, Romulus felesége is bátran csempészik humort megnyilatkozásába: Szabin vagyok. (Ha-ha, jó vicc! De sajnos nem úgy!) Ha nem tudnád, a szabinok egy kicsi nép, amely Róma környékén telepedett le. (Caesar…, 22. o.)

(Forrás: apenchantforfantasy.blogspot.com)

Ha már a könyv gyerekeknek szól, akkor természetesen megjelenik benne az iskolához fűződő viszony is, amiből megtudhatjuk, hogy már az ókorban is szembesültek a diákok azokkal a problémákkal, amelyek a mai diákság életét is alkalmanként megnehezíthetik. Ilyen például Iulia, Augustus császár unokájának esete, aki Tháliának, a rabszolgalánynak a következő módon panaszkodik oktatásáról:

„– Utálom a görögöt! – közölte, miután beviharzott hozzám, és az írótábláit az ágyamra hajította.

Idegesen forgatta a szemét.

– Holnapra le kell fordítanom egy tragédia felét. Baromi unalmas. A végén úgy is mindenki meghal. Aki meg nem, az totál depis. Minden tragédia tök egyforma. Elegem van belőlük. Gyere, játsszunk valamit!” (Caesar…, 100–101. o.)

A fő kérdés persze, hogy mindez a történelemtanítás szempontjából miért hasznos? A kötetek jól adják át az európai kultúra gyökerét jelentő görög–római hagyomány sokszínűségét, ráadásul ezek a történetek a mai napig izgalmasak, szellemesek és emberiek (még ha istenekről szólnak is). A kötetek előnye, hogy az ókori mitológia nagy héroszai, istenei a diákok nyelvén (életkorspecifikusan) szólnak hozzájuk, amivel a pozitív olvasásélményhez, így az olvasás megszerettetéséhez járulhatnak hozzá. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy nem csak fakultatív olvasmány lehet a gyerekek számára, hanem a történelemórákon is jól használhatóak az egyes fejezetek: nagyszerűen alkalmazhatóak családfák készítéséhez, az új fogalmak alapján szótár írásához, de akár képregényeket, prezentációkat is alkothatnak a gyerekek valamely fejezet alapján. A tanári kreativitáson múlik, hogy mit lehet kihozni egy-egy tanulócsoportnál ezekből a történetekből.

(Forrás: szabadosagnes.blog.hu)

A történelem oktatása során mindig fontos, hogy emlékeztessük magunkat és a diákokat, hogy végeredményben régen élt, de hozzánk hasonlóan érzésekkel, kétségekkel bíró emberek cselekedeteit, sorsát tanítjuk a diákoknak. Az ismertetett kötetek alkalmasak a perspektívaváltás gyakoroltatására, vagyis arra, hogy ne csak a nagy struktúrákról, folyamatokról essék szó. Ezek a történetek tudatosítják a diákokban, hogy a történelem fókuszában nem elsősorban dátumok és definíciók vannak, hanem hozzájuk hasonló, érző, így befolyásolható emberek. Schwieger leírásai az empatikus képesség fejlesztésében is segíthetnek, ráadásul a kiválasztott történetek erkölcsi kérdéseket is felvethetnek, amelyek megvitatása érdekes és hasznos lehet. Ilyen például Odüsszeusz története, aki önkritikát gyakorolva maga is bevallja hibáit: Szóval kénytelen vagyok beismerni: nem vagyok teljesen ártatlan abban, hogy húsz éven át nem keveredtem haza. Először is ott volt ez a háború… (Zeusz…, 174. o.)

Könnyen érheti kritikaként a köteteket, hogy találhatók bennük pontatlanságok. Szem előtt kell tartani azonban, hogy a gyerekeknek íródott könyvekben, amelyek nagy munkák leegyszerűsített, átdolgozott változatai, mindig is lesznek kevésbé szakszerű leírások, megállapítások, amelyek már a sajátos nyelvezetből is adódnak. Így természetesen történész szemmel kifogásolhatatlan munka nem lehet elvárás, de nem is ez a kötetek célja. A könyvek épp azért készültek el a fenti formában, hogy közvetlen kapcsolatot alakítsanak ki a múlt és a jelen, és ami még ennél is fontosabb, a gyerekek és az ókori világ valós és mitikus szereplői között. Úgy gondolom, hogy Frank Schwieger kiválóan oldotta meg ezt a feladatot.

Ismertetett kötetek:

Frank Schwieger: Zeusz és bandája. Görög mitológia újratöltve. Kolibri Kiadó, Budapest, 2019.

Frank Schwieger: Caesar és bandája. Római történetek újratöltve. Kolibri Kiadó, Budapest, 2019.

(Ezúton is köszönjük a Kolibri Kiadónak, hogy biztosította a recenziós példányokat! – a szerk.)

(Kiemelt kép: hintafa.blog.hu)

Herczeg Annamária

Ezt olvastad?

2023. március 31-én A szabadság gyermekei címmel immár hetedik alkalommal rendezték meg Szegeden a nagy hagyományokkal bíró Regionális Honismereti –
Támogasson minket