A békásmegyer-pünkösdfürdői Boldog Özséb-templom – az 1945 után épült első jogelőd nélküli templom rövid története (1984–2020)

Az évszázadok során számos templom épült hazánkban, hirdetve Krisztus Igéjét. Ezek valamennyien rendelkeznek vallási, kulturális, művészettörténeti és történelmi jelentőséggel különböző mértékekben. Egyes templomok különleges okokból azonban kiemelkednek a többiek közül. Közéjük sorolható a Budapest III. kerületében álló békásmegyer-pünkösdfürdői Boldog Özséb-templom is, mely templom az első jogelőd nélküli istenházaként lett alapítva és felépítve Magyarországon a második világháborút követően, még a hanyatló Kádár-rendszer végén, 1984–1987 között.

Boldog Özséb-templom, Lékai bíboros tér. (Forrás: boldogozseb.hu)

Történelmi előzmények

Magyarországon az 1945 után kiépülő, majd az átmeneti koalíciós időszakot követően teljes egészében szélsőbalra tolódó politikai berendezkedés a szakrális építészetre is hatással volt, jórészt a háborús károkat szenvedett épületek helyreállítására, a még a két világháború között megkezdett építkezések befejezésére korlátozódott. Később már az 1951-ben felállított Állami Egyházügyi Hivatal szabályozta a templomépítések rendjét, ezek alapján azonban jogelőd nélküli templom nem épülhetett. Ha mégis új templom épült, akkor azt csak a régi helyén, vagy más az egyház által birtokolt épület helyén lehetett emelni, illetve az új telek vagy épület értékével megegyező hasonlót kellett beszolgáltatni az állam részére, valamint nem lehetett nagyobb kiterjedésű a jogelőd méreténél. Mind ezek mellett az új templomnak illeszkednie kellett a környezetbe, értsd ez alatt, hogy mellőzni kellett a tornyokat. Az Állami Egyházügyi Hivatal természetesen ideológiai szempontok mentén fogadta be és bírálta el a templomépítési engedélyek iránti kérelmeket, bürokratikusan is megnehezítve a kérvényezők életét, erősen megrostálva, hogy mire adják hozzájárulásukat.

Az új templom építésének lehetősége

Ilyen közegben különös jelentősége volt, hogy a teljesen jogelőd nélküli Boldog Özséb-templom az 1980-as években mégis felépülhetett, m2 korlátozások nélkül. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek (1976–1986) ezt látva méltán gondolhatta azt jelmondatával összhangban, hogy „A megnyesett fa kizöldül”. Közismert, hogy a kis lépések politikáját vallotta, így az új templom megalapítását is egy újabb kis lépésként értékelhette, amit az egyház elérhetett. Kétségtelen, személy szerint neki kulcsszerepe volt abban, hogy ez megvalósulhatott, jól ki tudta használni a kívánkozó lehetőséget, hogy ez megtörténhessen, még ha a templom átadását a hívő közösségnek ő maga már nem élhette meg.

Lékai bíboros 1984-ben ünnepelte aranymiséjét, pappá szentelésének 50. évfordulóját, valamint 75. születésnapját is. Ennek apropóján a köszöntéseken felül érkezett az állami vezetéstől az a – mint számukra utóbb kiderült elhamarkodott – kérdés, hogy lenne-e valami, amit ezalkalomból kérne. Kapva-kapva az alkalmon a bíboros azonnal válaszolt, hogy szeretne egy új templomot és plébánia közösséget Békásmegyeren – ugyanis az 1971–1983 között felépült lakótelep számára nem volt kellően biztosított a megfelelő hitélet, lelkipásztori ellátás, ezt pedig a prímás igencsak fájlalta. A kérést hallva már visszakoztak volna a pártállam részéről, de végül kénytelen kelletlen mégis hozzá járulásukat adták. Így a felépítendő templom- és plébániaépület számára – némi vonakodást követően – Budapest Főváros Tanácsa az akkori Vera tér (ma Lékai bíboros tér) egy részét bocsájtotta át a Magyar Katolikus Egyháznak. Az év eleje felé még csak szóbeszéd szintjén lévő hír, miszerint esetleg Békásmegyeren templom épülhet majd, őszre beigazolódni látszott. Annyi kikötés volt csupán, hogy nem épülhet a lakótelepen belül, így került Csillaghegy és Békásmegyer határára. Az új templom megépítésének tervét Kiss Imre III. kerületi tanácselnök (1977–1990) is támogatólag fogadta.

Bérmálási szentmise 1993-ban, az oltárnál Ternyák Csaba esztergomi segédpüspök. (Forrás: boldogozseb.hu)

A szervező plébános kinevezése és az alapítás

Lékai bíboros az addigi bernecebaráti plébánost (1982–1984), Antal Jánost nevezte ki 1984. október 15-én szervező plébánossá, megbízva az építkezés irányításával és az új egyházközség, a hitélet megszervezésével. Az 1970-ben Szabó Imre esztergomi segédpüspök, apostoli kormányzó (1969–1971) által Balassagyarmaton pappá szentelt Antal János plébános (1984–2009) addigi szolgálati helyein (Bernecebaráti, Budaörs, Szentendre, Budapest VIII. kerületi Jézus Szíve-templomigazgatóság) minduntalan nagy népszerűségre tett szert. Kedvelték a hívek, jól szót tudott érteni minden korosztállyal, különösen jól értett a gyermekek és fiatalok nyelvén, így érthetően a rendszer számára nem tartozott a kedvelt egyházi személyek közé. Az ifjúsággal később is jól szót értett:

„…nagy hatással volt rám Antal János atya, aki a Veres Péter Gimnáziumban etikaórán nevelt bennünket. Nagyon szerette a fiatalokat, és ők is viszont. Megértette őket, minden témában jártas volt.”

– emlékezett rá vissza 2013-ban Gyurta Dániel olimpiai bajnok úszó, akit annak idején a pap is keresztelt.

Antal János plébános a templom előtt. (Forrás: boldogozseb.hu)

Aktív közösségi élet bontakozott ki jelenlétében mindenütt. Lékai ezzel mind tisztában volt, hogy lehet, hogy a korrodálódó rendszer nem fog örülni Antal kinevezésének, de az egyház érdekei mindenképpen ezt kívánják meg. A plébános papi és emberi kvalitásai, karizmatikus személyisége, vezetői képességei mind arra voltak hivatva, hogy alkalmassá tegyék egy új plébánia megszervezésére az akkori körülmények közepette még inkább. A bíboros választása tehát jól átgondolt döntés volt, többektől informálódott is a papról. A rendszer akkori állapotát jól mutatja, hogy a korábbi évtizedekkel ellentétben a kinevezést megakadályozni már nem tudta.

Lékai László bíboros és Luigi Poggi apostoli nuncius köszöntése az alapkőletétel alkalmával. Antal János szervező plébános zöld stólában, az asztalon a pápa által ajándékozott alapkő, 1984. október 21. (Forrás: boldogozseb.hu)

Az alapkőletételre 1984. október 21-én vasárnap került sor Lékai bíboros vezetésével nagyszámú hívő jelenlétében. Az alapkövet II. János Pál pápa (1978–2005) ajándékozta, s a lateráni bazilikából származott, a szentévi kapu megnyitásakor szétbontott téglákból. Az egyházfőt Luigi Poggi érsek, Olaszország apostoli nunciusa (1986–1992) képviselte az ünnepi alkalmon, aki korábban Lengyelország apostoli delegátusaként (1975–1986) Magyarországon is többször megfordult a pápák megbízásából. Magáról a plébánia megalapításáról szóló végzést 1985. január 20-án, Boldog Özséb ünnepnapján hirdette ki a bíboros:

„Történelmi múltunk értékeit megbecsülve, főpásztori küldetésemet a [II. Vatikáni] Zsinat szellemében gyakorolva elhatároztam, hogy az egyházi és állami törvények szem előtt tartásával, a lelkipásztori gondjaimra bízott hívek iránt érzett főpásztori felelősségem tudatában 1985. január 1-jével, Budapest III. kerületében […] megalapítom a Boldog Özsébről elnevezett BUDAPEST BÉKÁSMEGYER II. PLÉBÁNIÁT.”

Lékai László bíboros az alapkőletételi szentmisén, 1984. október 21. (Forrás: boldogozseb.hu)

Ideiglenes kápolna és templomépítés

Az 1984. október 23-án 39. évét betöltő szervező plébános nagy lelkesedéssel és elszántsággal látott hozzá a gyakran emberpróbálónak bizonyuló feladatoknak. A főváros által tartós használatra átadott területen elkezdődő építkezést némileg az állam is megtámogatta, 1 millió forinttal járult hozzá a katolikus templom kivitelezéséhez. Antal János plébános szálláshelye átmenetileg a III. kerületi Kórház utcai Szent József-lelkészségen lett volna, ő azt azonban nem találta célszerűnek, lévén az építkezés helyszínétől 7 km-re volt, így ezen igyekezett változtatni. Sikerült beszereznie egy 24 x 12 m-es mezőváz állványrendszert alumínium hullámtetővel. Ezt vette bérbe a plébános, mely a pap részvételével és a csillaghegyi Jézus Szíve-templom ifjúsági hittanosai s szintén Mária utcai fiatalok és egyéb barátok – köztük bernecebarátiak – segítségével, majd fokozatosan a környéken lakók bekapcsolódásával meg lett alapozva, körbe lett falazva. Az így kialakított kápolnában 1984. december 24-én az éjféli szentmisét itt tudta celebrálni a megjelent kb. 300 hívő előtt. A résztvevők alapozták meg a születendő egyházközség magját. Ettől függetlenül a plébános a téren szabadtéri oltárként használt asztalnál már ezt megelőzően advent első vasárnapján is misét tartott a munkában résztvevőknek. A templom felépülte előtt is folyamatosan voltak misék vasárnaponként az ideiglenes kápolnában. Az anyakönyvezés 1985. január 1-én vette kezdetét. E mellett a hitoktatás is megkezdődött, így 1985-ben 22 elsőáldozó is volt már a születendő plébánián. A mezővázas építményből egy 6 x 12 m-es rész le lett választva, két szint, amiben egy mindenes terem lett kialakítva és egy szükséglakás Antal plébánosnak, ahová ő is csak egy tyúklétrán tudott felmenni. Az ideiglenes egyházközségi tanács 1985 pünkösdjére alakulthatott meg különféle szaktanácsadókkal kiegészülve.

Antal János gyermekekkel a plébánián. (Forrás: boldogozseb.hu)

Az 1985-ös év első felében készültek el a templom és plébánia kivitelezési tervei és kerültek beszerzésre a különféle kivitelezéshez szükséges engedélyek. 1985 júliusában kezdődhetett meg az építkezés. Az építész és a szakmérnökök szervezője az Ybl-díjas Csaba László lett, akit Lékai bíboros kért fel a munkára; ő a terveket díjmentesen készítette el. Kikötötte számára a főpap, hogy:

„Templom legyen, ne kápolna, s hirdesse a szenteken keresztül Isten mindenhatóságát, s a magyarság jövőjébe vetett hitünket.”

A projekt pénzügyi referense Vajk Gyula prépost és Pozsár István gondnok állt még közvetlenül az építést vezető plébános mellett segítség gyanánt. Az építésben generál kivitelező nem vett részt, a szűkös anyagiak miatt lényegében minden önkéntes kéz nagy segítséget jelentett, a legkülönbözőbb végzettségű emberek vettek részt a munkában, azaz „kontártól az országos szakipari vállalatig mindenki dolgozott” a plébános irányítása és tevőleges részvétele mellett a megszülető egyházközség tagjaival együtt. Mindez a közösség összekovácsolására is termékenyen hatott.

1986. január 18-án került volna összeillesztésre három daruval a már előkészített nehézállványokra a négy – egyenként 40 t-ás – óriási faszerkezetű rombusztető-szerkezet, erre azonban statikai okokból sorsszerűen csak január 20-án, az épülő templom patrónusának ünnepnapján került sor. A falak majd csak eztán készültek el, a tetőszerkezet ugyanis négy ponton érintette a földet. Utóbbi a négy Evangéliumra való alapozást szimbolizálta, illetve szimbolizálja.

Építkezés, a rombusztetők összeillesztése, 1986. január 20. (Forrás: boldogozseb.hu)

A templom felszentelése és átadása

1986. június 30-án Budapesten elhunyt a templom megalapításáért sokat tevő Lékai László bíboros, nem élve már meg a felszentelést. Antal plébános számára ez azt jelentette, hogy átütemezni volt kénytelen a templom építésének bizonyos részleteit, így pl. ekkor elmaradt a Csaba László által tervezett harangtartó torony építése. Az Esztergomi Főegyházmegye egy ízben gyűjtést is szervezett a templomépítés javára Fábián János protonotárius kanonok, esztergomi főegyházmegyei kormányzó (1986–1987) felhívására. Egyéb központi támogatás nem lett kérve már a főegyházmegyétől. Az 1985 óta betegszabadságon lévő, 1994-ben nyugállományba vonuló Erdővégi András kisegítő lelkészként (1986–) csatlakozott Antal plébános mellé 1986-ban, segítve őt a lelkipásztori feladatok ellátásában. Erdővégi fiatal papként a Regnum Marianum-közösséggel állt kapcsolatban. 1962-ben állami büntetés helyet egyházfegyelmi megrovásként rendelkezési állományba lett helyezve, s két év próbaidőre el lett tiltva minden papi tevékenységtől.

Hívő sokaság a templom felszentelésekor, 1987. szeptember 13. (Forrás: boldogozseb.hu)

1987. szeptember 13-án vasárnap délelőtt került felszentelésre a templom Paskai László prímás, esztergomi érsek (1987–1993, esztergom-budapesti érsek 1993–2002, bíboros 1988-tól) által, megáldva a templomot és a plébánia közösségi szárnyát egyaránt (ez utóbbi magában foglal két nagyobb hittantermet és egy 140 m2-es közösségi termet és egyéb kiszolgáló helységeket). Az ünnepségre a helyiek mellett az ország minden szegletéből érkeztek hívek. A szertartáson megjelent az Állami Egyházügyi Hivatal részéről Miklós Imre államtitkár, a hivatal elnöke (1971–1989), Bugár Péter elnökhelyettes (1984–1989) és Fűzfa Imre főtanácsos, budapesti egyházügyi titkár (1982–1989), továbbá a III. kerület tanácselnöke, Kiss Imre és Pánczél Sándor tanácselnök-helyettes (1984–1990) valamint Szabó István a Hazafias Népfront III. kerületi elnöke, illetve az Actio Catholica, a Szent István Társulat, a katolikus sajtó és külhoni segélyszervezetek képviselői. A prímás üdvözlését követően röviden Vajk prépost, pénzügyi referens, majd Csaba László tervezőmérnök emelkedett szólásra. Paskai érsek elődjét méltatta, majd felolvasásra került az a főpásztori leiratot, mellyel Antal plébános – munkája elismeréseként – érseki tanácsosi címmel lett kitüntetve. Az ünnepség fogadással zárult, ahol Miklós Imre megemlékezett Lékai bíborosról, továbbá hangsúlyozta, hogy „Az új templom nemcsak a katolikusoké, hanem mindazoké, akik ebben az országban terveket szőnek és terveket valósítanak meg.” A templom- és plébániaépület felépítésének összköltsége 25 millió forintból valósult meg, sokan fizetség nélkül vállalták a munkát.

A püspöki kar kérésére Budapest Főváros Tanácsának határozata alapján ekkortól nevezték át a plébániatemplom helyéül szolgáló területet Vera térről Lékai bíboros térre. A bíborosnak a tér sarkán emelt emléktábláját a szentmisét követően leplezte le Kiss Imre tanácselnök. 1987 decemberében került sor első ízben bérmálásra az új templomban, 86-an részesültek a keresztény nagykorúság szentségében, Paskai érsek által. Az első budapesti Kolping-közösség is itt született meg. Máig több papi hivatás is származott az egyházközség területéről. A templom búcsúja minden évben a szeptember 13-t követő vasárnap.

Antal János plébános és Paskai László prímás, esztergomi érsek a templom felszentelésekor bemutatott szentmisén, a kép szélén Vajk Gyula prépost, 1987. szeptember 13. (Forrás: boldogozseb.hu)

A templom berendezése

A plébánosi lakrészbe véglegesen 1988-ban tudott átköltözni a pap, a korábbi ideiglenes kápolna és szolgálati lak anyaga is a plébániaépületbe lett beépítve. 1987–1988 között a plébánia közösségi részében kialakított szolgálati lakásban lakhatott már Antal plébános. A plébániaépület előtti kert kerítése 1989-ben készült el. A templom berendezése addig innen-onnan ideiglenesen kölcsön kapott vagy „koldult” felszerelés és tárgyak voltak, továbbá felajánlásokból származtak, országon belülről és külföldről is sokfelől. 1987-ben a nyugat-német erwittei plébánia vásárolta és ajándékozta a templomnak a 2003-ig használt digitális orgonát, melyet ekkor egy nagyobb hárommanuálos digitális orgonára cseréltek le. De példaként említhetjük az egyik máig használatban lévő kalocsai hímzéses oltárterítőt, melyet a kalocsai nyugalmazott tanítónő, Villányi Antalné Sági Ilona készíttetett és ajándékozott a templomnak jelen cikk szerzőjének 1988. október 23-i keresztelője alkalmából.

Paskai László bíboros megszenteli a harangokat, 2003. június 7. (Forrás: boldogozseb.hu)

A templom oltára, ambója a szentély teljes berendezése – B. Kopp Judit szobrászművész munkája – 1992-ben készült el tölgyfából. Sík Zoltán kisegítő lelkésznek (1989–1997) – Antal korábbi budaörsi plébánosának – az ötlete alapján a szembe miséző oltárra az emmauszi jelenet került. Az ambón Szent János apostol látható, jobbjában tekerccsel, melyen Antal János papi jelmondata – „A szeretetben nincs félelem” [1Jn 4, 18] – olvasható. A szentélyi triptichonon középen Boldog Özséb, jobbján Nagy Lajos király, bajlán pedig Lékai László került megmintázásra. A Szentsírt – mely karácsonykor betlehemül szolgál – a garamszentbenedeki úrkoporsó ihlette s Csaba Lászlóné Juhász Sára tervei alapján 1994-ben készült el. A következő évben kerültek az új padok (több mint 300 ülőhely) az istenházába. A ma is látható keresztelőkút szintén Csabáné tervei alapján készült el 1996-ban. Pleidell János festőművész üvegmozaikos keresztútja 1997-ben került a templomba, a régi festett keresztúti képek ekkor a plébániába lettek áthelyezve, Prokop Péter pap-festőművész munkái.

A templombelső. (Forrás: boldogozseb.hu)

A templom mellett 2001. november 18-án vasárnap az 1956-os forradalom és szabadságharc 45. évfordulóját követően emlékkereszt, a harmadik Regnum Marianum-kereszt lett felállítva „… az 1945 és 1989 közötti évek nemzet elleni vétkeiért örök mementóként…” Beer Miklós váci megyéspüspök (2003–2019) és Antal plébános vezetésével, Tarlós István III. kerületi polgármester (1990–2006) részvételével. Két évvel később készült el a Fazakas Bálint tervezte harangtorony, melyben két harang lakik, a nagyobbik Boldog Özséb-harang és a kisebbik Szent László-harang az elhunyt Lékai bíboros, és az addigra már szintén megboldogult templomépítész Csaba László emlékére került elnevezésre. A harangokat 2003. június 7-én Paskai bíboros, a templomkerti rózsafüzéres Kálváriát 2006-ban Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek (2002–) áldotta meg.

Erdő Péter bíboros megáldja a rózsafüzéres Kálváriakertet, 2006. március 12. (Forrás: boldogozseb.hu)

Elismerések és végtisztesség

Csaba László templomépítészi munkája elismeréseként 1988-ban másodjára is át vehette az Ybl-díjat. Antal János plébános 1995-ben préposti címet kapott. „Templomépítői és közösségszervező munkájáért” élete utolsó időszakában az állami- és önkormányzati elismeréseket is elnyerte a plébános, aki 2002-től haláláig óbudai esperesként is szolgált. Mádl Ferenc köztársasági elnöktől (2000–2005) 2004-ben vehette át a Köztársasági Elnök Érdemérme kitüntetést, 2008-ban pedig Bús Balázs III. kerületi polgármestertől (2006–2019) az Óbuda Díszpolgára oklevelet.

Az Óbuda Díszpolgára oklevél átvétele, a plébánosnak jobbkéz felé Bús Balázs III. kerületi polgármester, Óbuda Napja, 2008. május 4. (Forrás: boldogozseb.hu)

Az 1995. január 18-án elhunyt Csaba Lászlót, a számára kedves Boldog Özséb-templomban helyezték örök nyugalomra. A 2009. január 7-én 63 éves korában meghalt Antal János ugyanitt lett végső nyugalomra helyezve január 24-én Udvardy György esztergom-budapesti segédpüspök (2004–2011) vezetésével és Beer Miklós váci megyéspüspök részvételével számos pap és hívő által gyászolva és búcsúztatva. Mádl volt államfő levélben emlékezett meg a pap által elért eredményekről, búcsúbeszédeket mondott Tarlós, a III. kerület korábbi, és Bús hivatalban lévő polgármester is. 2010-ben emléktáblát helyeztek el a néhai plébános nyughelyénél. A templom felszentelésének 30. évfordulója alkalmából, 2017. szeptember 17-én Erdő bíboros vezetésével megemlékeztek a néhai plébánosról és építészről is. Az ünnepi szertartáson részt vett Tarlós István Budapest főpolgármestere (2010–2019) is.

Antal János temetési miséje, az ambónál Udvardy György esztergom-budapesti segédpüspök, bal válla felé takarásban Tomkó László, az óbudai főplébánia állandó diakónusa, sorban tőle balkéz felé haladva Khirer Vilmos pápai prelátus, tb. kanonok, az óbudai főplébánia plébánosa, Beer Miklós váci megyéspüspök és Erdővégi András kisegítő lelkész, 2009. január 24. (Forrás: boldogozseb.hu)

Archontológia

Plébánosok:

  1. Antal János c. prépost
    (1984–†2009)
  2. Kónya Attila
    (2009–) – 2015-ig „csak” plébániai kormányzó

 Kisegítő lelkészek:

  1. Erdővégi András
    (1986–)
  2. Sík Zoltán tb. kanonok
    (1989–†1997)

 Káplánok:

  1. Siményi Ferenc
    (1989–1995) – †2010
  2. Janig Péter
    (1997–1999)

Állandó diakónus:

  1. Matlári Gergely
    (2020–)
Erdő Péter bíboros lerója kegyeletét Antal János nyughelyénél. (Forrás: boldogozseb.hu)

Sági György

A cikk az Újkor.hu és az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport együttműködésének keretében született. A fényképeknek itt történő közléséhez a cikk szerzőjének engedélyt adott Kónya Attila, a Boldog Özséb-templom plébánosa. Ezt ezúton is köszönjük.

 

Oral history

Antal János: 20 éves a Budapest-Pünkösdfürdő Boldog Özséb plébánia. Visszaemlékezés, videófelvétel, 2007. április 24. https://boldogozseb.hu/images/video/20evfordulo.m4v (utolsó letöltés: 2020. november 15.)

Blastik Ferenc: Az utolsó televíziós interjú Antal Jánossal. Óbuda TV, 2008. október 1. https://boldogozseb.hu/images/video/ObudaTv.m4v (utolsó letöltés: 2020. november 15.)

 

Források és irodalom

(?): Boldog Özséb ünnepén. Új Ember 40 (1984) 6. 6.

(?): Díszpolgárunktól búcsúzunk – Elhunyt Antal János.

https://obuda.hu/blog/hirek/20091216_diszpolgarunktol_bucsuzunk_elhunyt_antal_janos/ (utolsó letöltés: 2020. november 15.)

(?): Elhunyt Antal János. Magyar Kurír, 2009. https://www.magyarkurir.hu/hazai/elhunyt-antal-janos (utolsó letöltés: 2020. november 15.)

(?): Gyurta Dániel a katolikus gigarendezvény arca. Magyar Nemzet, 2013. https://magyarnemzet.hu/archivum/belfold-archivum/gyurta-daniel-a-katolikus-gigarendezveny-arca-4117363/ (utolsó letöltés: 2020. november 15.)

(?): Köztársasági elnöki érdemérmek átadása. Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június – Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály

(?): Megjöttek a harangok. Budapesti Nap 2 (2003) 130. 19.

(?): Regnum Marianum. Nógrád Megyei Hírlap 12 (2001) 268. 5.

(?): Rózsafüzér keresztút megáldása Pünkösdfürdőn. Magyar Kurír, 2006. https://www.magyarkurir.hu/hirek/rozsafuezer-keresztut-megaldasa-puenkoesdfuerdon (utolsó letöltés: 2020. november 15.)

(?): Tavasszal eljönnek a harangok. Budapesti Nap 2 (2003) 45. 19.

(sy): Óbuda díszpolgára lett. Új Ember 64 (2008) 19. 4.

Antal János: Meghívó Békásmegyerre. Új Ember 42 (1986) 34. 1.

Apáti Miklós: A templomépítő. Új Magyarország 2 (1992) 125. 13.

Balássy László: A kis lángok összeérnek. Templomszentelés a Lékai bíboros téren. Új Ember 43 (1987) 39. 1.

Boldog Özséb Plébánia: Antal János plébános. https://boldogozseb.hu/elhunytak/antal-janos-plebanos?showall=1 (utolsó letöltés: 2020. november 15.)

Boldog Özséb Római Katolikus Plébánia: Otthon vagyunk a város peremén, 1984–1987–2007. 20 éves a Boldog Özséb templom. Budapest 2007.

Bozsik József: Templom épül Káposztásmegyeren [sic!]. A pap úgysem ért hozzá. Új Magyarország 1 (1991) 33. 9.

Csaba Eszter: Csaba László 90 – visszatekintés az építész szakrális életművére. https://epiteszforum.hu/csaba-laszlo-90-visszatekintes-az-epitesz-szakralis-eletmuvere (utolsó letöltés: 2020. november 15.)

Csaba László: Boldog Özséb templom és plébánia, Budapest, Lékai bíboros tér. Magyar Építőipar 37 (1988) 1–2. 49–51.

Csaba László: Boldog Özséb-templom, Békásmegyer. Magyar Építőművészet 82. (1991) 4. 20–21.

Franka Tibor: Római katolikus templomot építenek Békásmegyeren. Betonerdei Boldog Özséb. Magyar Hírlap 19 (1986) 196. 6.

Franka Tibor: Új templom a Lékai bíboros téren. Boldog Özséb a betonerdőben. Magyar Hírlap 20 (1987) 215. 6.

Géczi Zsuzsanna: Templomépítészet Magyarországon a XIX. századtól napjainkig (Szakdolgozat, témavezető: Nagy T. Katalin). EKF BTK Vizuális Művészeti Tanszék. Eger, 2009.

K[őrössy] L[ászló]: Hitről – és politikáról is – Pünkösdfürdőn. Kitüntetés Antal János plébánosnak. Új Ember 60 (2004) 24. 3.

Kovács Dánie: Csaba László. In: Cs. Juhász Sára és Csaba László életművének kutatói blogja. https://csabaeknal.blog.hu/2019/01/23/csaba_laszlo (utolsó letöltés: 2020. november 15.)

Kovács Dániel: Modern templomépítészet Magyarországon a II. világháború után. http://hazai.kozep.bme.hu/wp-content/uploads/2015/06/Modern-templomépítészet-Magyarországon-a-II.-világháború-után_magyar1.pdf (utolsó letöltés: 2020. november 15.)

Kőrössy László: A harangok pünkösdfürdőre mennek. Új Ember 59 (2003) 23. 4.

Köztársasági Elnök Érdemérme kitüntetés odaitélése. Magyar Közlöny (2004) 96. 9059.

Lipp Mónika: A Pünkösfürdôi Boldog Özséb Plébánia. https://www.esztergomi-ersekseg.hu/uploads/nevtar/2300/fajlok/punkosdfurdoi-boldog-Ozseb-pl..pdf (utolsó letöltés: 2020. november 15.)

Ludmann Mihály: Szakrális építészet a szocializmus időszakában – Csaba László alkotásai. Magyar Szemle – Új folyam. 27 (2018) 3–4. http://www.magyarszemle.hu/cikk/20180419_szakralis_epiteszet_a_szocializmus_idoszakaban_csaba_laszlo_alkotasai (utolsó letöltés: 2020. november 15.)

Lukács László: A Vigilia beszélgetése Csaba László építésszel. Vigilia 54 (1989) 1. 49–59.

Marosi Csilla: A templomépítő. Heti Válasz 8 (2008) 16. 10. http://valasz.hu/pest_budai_latkep/a-templomepito-18733 (utolsó letöltés: 2020. november 15.)

Matlári Gergely: Harmincéves a pünkösdfürdői Boldog Özséb-templom. Magyar Kurír, 2017. https://www.magyarkurir.hu/hirek/harminceves-punkosdfurdoi-boldog-ozseb-templom (utolsó letöltés: 2020. november 15.)

Pálovics Klára: Akik a szolgálatot választották. Papszentelés a Bazilikában. Hídlap 5 (2007) 122. 7.

Spangel Péter: Egyházi és állami támogatást is kapott. Tizenöt éves a Boldog Özséb-templom. Új Ember 58 (2002) 38. 4. https://web.archive.org/web/20100206223725/http:/ujember.katolikus.hu/Archivum/2002.09.22/0401.html (utolsó letöltés: 2020. november 15.)

Szerdahelyi Csongor: Békásmegyeri helyzetjelentés. Új Ember 41 (1985) 42. 4.

Szerdahelyi Csongor: Honfoglalás Békásmegyeren. Éjféli mise a felvonulási épületben. Új Ember 41 (1985) 3. 1.

Szerdahelyi Csongor: Kétmillió kell a szenteléshez. Új Ember 42 (1986) 38. 5.

Szerdahelyi Csongor: Lesz temploma a békásmegyeri lakótelepnek. Új Ember 40 (1984) 45. 5.

Urbán Erzsébet: Templomépítészet a szocializmusban : Szerkezet, forma és szakrális tartalom viszonya az 1970–1980-as évek magyarországi római katolikus templomépítészetében. Építés – Építészettudomány 47 (2019) 3–4. 323–359.

Vukoszávlyev Zorán–Urbán Erzsébet: Magyarország templomépítészete 1945–1964 között: Vázlat az alkotóművészi értékeléssel megállapítható építészeti folytonosságról. Építés – Építészettudomány 44 (2016) 3–4. 247–315.

 

Honlapok

Boldog Özséb-templom saját oldala: https://boldogozseb.hu/ (utolsó letöltés: 2020. november 15.)

Boldog Özséb-templom az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapján: https://www.esztergomi-ersekseg.hu/plebaniak/boldog-ozseb-plebania-budapest-punkosdfurdo (utolsó letöltés: 2020. november 15.)

Antal János emlékére: https://antaljanos.boldogozseb.hu/ (utolsó letöltés: 2020. november 15.)

Ezt olvastad?

2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A
Támogasson minket