„A történelmet (…) érzelmileg átélten érdemes és lehet megismerni” – Beszélgetés Pelyach Istvánnal
Március 15-e az egyik legjelentősebb nemzeti ünnepünk, amelyen az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcra emlékezünk. Ennek apropóján beszélgetett Lengyel Ádám Pelyach István történésszel a szabadságharc történetéről, filmes emlékezetéről és Damjanich János honvéd tábornokról.
Pelyach István a beszélgetés első felében elmondta, hogy a forradalmat és a szabadságharcot érdemes egy nagy folyamatként kezelni, és emiatt nem is választhatók el egymástól az események. Az 1848 őszétől kezdődő harcokat önvédelmi háborúnak tartja, szabadságharcnak 1849 tavaszától nevezhető, mivel a Habsburg-ház trónfosztását követően vált a küzdelem egy függetlenség kivívásáért folytatott harccá. Pelyach István hozzátette, hogy még vannak pótolni és kutatni való területek, ugyanakkor a kor történetének váza elkészült.
Az önvédelmi háború és szabadságharc ügyét átérezhették a Magyar Királyság területén élő, nem magyar anyanyelvű lakosok is. Nem véletlen, hogy az aradi vértanúk sem hivatkoztak arra, hogy kényszer hatására álltak volna a magyar ügy mellé. De a tisztikar mellett jelentős számú, nem magyar származású önkéntes szolgált a legénységi állományban is. Ráadásul jelentős volt a szlovák és román származású katonák száma is, akik vitézül küzdöttek a közös célért.
Damjanich János személyével kapcsolatban Pelyach István kiemelte, hogy nem vesztett csatát a szabadságharc alatt. Emellett fontos volt, hogy szerb származású tisztként első sikereit pont a délvidéken, a szerb felkelő erők ellen aratta. Ezen felül egyfajta népmesei hőskultusz alakult ki körülötte, s számos mítosz kapcsolódik alakjához.
A szabadságharc mozgóképes megvalósításáról elmondta Pelyach István, hogy kettős üzenettel bírnak: egyrészt igyekeznek bemutatni a választott témát és korszakot, másrészt viszont reflektálnak saját korukra is. Az egyik legismertebb alkotás a Rákosi-korszakban készült Föltámadott a tenger című film. A legtöbb mozi azonban a ’70-es és a ’80-as évek terméke, amelyekben már számos érdekes téma is megjelenik, gondolva például a huszárszökésekre Sára Sándor 80 huszár című alkotásában, de készült film a nők szerepéről és helyzetéről, 1848–49 gyerekhőseiről vagy épp az aradi vértanúkról is.
A beszélgetést Pelyach István egy igen értékes gondolattal zárta:
„A történelem azért lehet fontos, mert az emberekből érzelmeket vált ki. A saját múltunk, a saját történelmünk iránti érzelmeket. És én azt gondolom, csak érzelmesen… Érzelmileg átélten érdemes és lehet alapvetően megismerni.”
A teljes adás még több információval és részlettel megtekinthetik az alábbi videó megnyitásával:
Ezt olvastad?
További cikkek
Változó perspektívák – Nők a történelemben
A Doktoranduszok Országos Szövetségének Történelem- és Politikatudományi Osztálya (DOSZ TePO) egyik legfontosabb céljának tartja, hogy platformot biztosítson a PhD-hallgatók részére, hogy kutatásaikat, kutatási eredményeiket prezentálhassák. Míg műhelykonferenciáinkon és a Tavaszi […]
Angyalarcúak a gázkamrában – vidéki zsidósors, trauma, jövő. Interjú Hátszegi Gáborné Julikával
A Káli-medence egyik kulturális központjává vált a kővágóörsi, műemléki zsinagóga és környéke. Koncertek, kiállítások és programok várják egész nyáron az érdeklődőket. Kővágóörs zsidó lakosságának életét 80 éve az 1944-es német […]
Vexillológiai Nap 2024-ben is!
Újra Vexillológiai Nap lesz a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) épületében, immáron harmadik alkalommal. Maga az eseménysorozat azonban jóval régebbi: már több mint két évtizede indult útnak, a 2001-es […]
Előző cikk
„Nem most van itt az ideje a felelősség megvitatásának!” - Budapest ostroma
A Budapest ostroma című kötet hiánypótló munkának ígérkezik. A könyvet két részre osztották a szerzők, az elsőben Tulok Péter és Mihályi Balázs tanulmányai szerepelnek, melyeket a praktikusság kedvéért sorban haladva […]