Bitektől a Byte-okig. A szegedi Informatika Történeti Kiállítás

Napjaink elválaszthatatlan részét képezi már az informatika, a számítástechnika, mivel például a jelen beszámolót is egy számítógépen/táblagépen/telefonon olvassuk. A számítástechnika története mindvégig fejlődött az emberiséggel együtt, de a leglátványosabb szakasz a második világháborút követően valósult meg és tart napjainkban is. A „Bitektől a Byte-okig” című szegedi tárlat is ezt a hosszú történelmi ívet tárja a látogatók elé, különös tekintettel az 1945 utáni időszakra.

A kiállítás a Szent-Györgyi Albert Agórában található, amely egy modern épületben működő közművelődési központ. Az Agóra Szeged belvárosában, egy bevásárlóközpont és a távolsági buszpályaudvar közelében található. Az Informatika Történeti Kiállítás mellett egy látványlaboratórium is található az intézményben, ahol lézeres kísérletekbe nyerhetünk betekintést, de emellett könyvesbolt és időszaki tárlatok is felkereshetők. A régi számítógépeket a második és a harmadik emeleteken találjuk meg.

A kiállítás az első, számítások megkönnyítésére használt gépekkel kezdődik. Láthatunk abakuszt, írógépre hasonlító számítógépet vagy más lyukkártyával működő berendezéseket. Van olyan gép, amely megfogható, billentyűje lenyomható. Egyetemes történeti szempontból érdekes az egyik, közel egytonnás berendezés, amely lyukkártyával működik és az amerikai népszámlálási adatok feldolgozásának megkönnyítésére használt gép szovjet másolata volt. Ennek az egyik vasból készült és átkötésekkel programozható lyukkártyáját a tárlatvezető körbe is adja a látogatóknak.

Abakuszok (fotó: Máté Zsolt)

Az első magyar, még elektroncsövekkel működő számítógép, az M3 megmaradt alkatrészei is megtekinthetők. Ezek az alegységvizsgálók, a dobmemória és a mérnöki panel. Önálló sarkot szenteltek Kalmár Lászlónak, ahol az általa tervezett logikai gép mellett például biciklije is megtekinthető. A Kalmár-féle logikai gép működésének megértéséhez egy négyoldalú berendezést is készítettek, amely interaktív módon képes megtanítani az érdeklődőknek a berendezés működési elvét.

A kiállítási anyag elrendezése hűen tükrözi a számítógépek méretének alakulását. Az első terem egyik hosszanti falát szinte végig a Razdan 3-as számítógép foglalja el, amelyet még a hetvenes évek elején készítettek. Ehhez képest egy emelettel feljebb, egy IBM gép ugyanebből az időszakból már sokkal nagyobb számítási kapacitásra volt képes, ezáltal nemcsak a hazánkban előfordult számítógépekkel ismerkedhetünk meg, hanem a nyugati technológiák fejlődésével is. A méret szerinti csökkenésre példaként az önálló alkatrészek közül egy vitrinben bemutatják a háttértárolók méretének alakulását.

Wichester fejlődés (Fotó: Máté Zsolt)

A hazai robotika első lépcsőfokát, a Katicát interaktív és látványos módon mutatják be a közönségnek. Amellett, hogy az eredeti berendezést egy vitrinben felnyitva megtekinthetjük, egy asztalon működésre is lehet bírni egy replikáját. Tárlatvezetőnk bemutatta, hogy miként tudta az 1957-ben elkészült, alig két focilabda méretű szerkezet követni a fényt, érzékelni az ütközést vagy „támadást” s azt követően regenerálódni, illetve válaszreakciót képezni a hangra és volt alkalmas tanulásra. Ugyanis a kis gép meg tudta jegyezni megfelelő bemutatást követően, hogy a fény helyett a hangot is kövesse.

A Katica (Fotó: Máté Zsolt)

A kiállítás végén pedig régi videojátékok kipróbálása is lehetséges. Televíziókra kötött Commodore 64-en, Spectrumon és 90-es évekbeli számítógépeken futtathatók a korszak legnépszerűbb játékprogramjai. A tárlat végén pedig stílszerűen a vendégkönyv egy számítógépen érhető el.

Kritikaként mindössze annyit rónék fel, hogy az események társadalom- és gazdaságtörténeti aspektusait kevésbé emelte ki mind a tárlatvezető, mind a kiállítási anyagoknál lévő táblák. Ez ugyanis fontos lenne, hogy jobban megérthessük, miként vált egyre inkább hétköznapi életünk részévé a számítógép. Ugyanis az is egy több évtizedes folyamat volt, amíg először a vállalatokhoz, majd iskolákhoz és végül magánemberekhez is eljutott az informatika. Továbbá korai hazai programokat, szoftvereket sem láthatunk, mivel például a játékok között is külföldi címek próbálhatóak ki.

(Fotó: Máté Zsolt)

A kiállítás felkeresését ajánlom mindazoknak, akiket érdekel a számítástechnika története, vagy akár csak személyesen is meg akar győződni a régebbi gépek valóban szobákat elfoglaló méretéről. Az interakció a tárlat több pontján is jelen van, amely a fiatalabb korosztály számára élvezetesebbé és könnyebben befogadhatóvá teszi a látottakat. A kiállítótér elhelyezkedése, az interakció miatt a tárlat bátran ajánlható az Y és Z generációkba tartozó fiataloknak osztálykirándulás programjaként is. További fotókat galériánkban találhatnak.

Ezt olvastad?

Kossuth Lajos elfogyott regimentje. A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története címmel, rendhagyó kiállítás nyílt március 13-án a Szegedi Tudományegyetem
Támogasson minket