Budapest ostromának emléke

Oszd meg másokkal is:

Beszámoló

Az Erődítés Történeti Egyesület Emlékkonferencia Budapest ostromának 75. évfordulója alkalmából címmel rendezett tudományos konferenciát. A rendezvényen Budapest ostromának feldolgozása kapcsán az elmúlt évtizedek és a közelmúlt kutatásainak tudományos eredményeit mutatták be a szakmai közönség és az érdeklődők számára. A rendezvényen a több száz fős hallgatóság mellett a Szent Margit Gimnázium diákjai is részt vettek.

A konferencia elnöke Ravasz István alezredes volt a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum képviseletében. A konferencia szervezői kiemelték, hogy az ostrom nem csupán hadtörténeti szempontból érdekes, valamint, hogy az ostrom története nem azonos az ostrom hadtörténetével, ez utóbbi csak egy része a teljes történetnek. Sokkal több civilt érintett a szóban forgó esemény, mint ahány katona a két oldalon összesen részt vett benne. Az ő történetük ezért legalább olyan fontos, mint az ostrom hadtörténete, így a felkért előadók is az élet különféle területei kapcsán beszéltek a magyar főváros 75 évvel ezelőtti eseményeiről.

Az első előadó Fröhlich Dávid volt a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum részéről, aki a magyar 1. lovashadosztály Budapest védelmében folytatott harcait ismertette.

Bognár Zalán a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságától a magyar civilek hadifogságba történt elhurcolásáról tartott előadást, bemutatva az elhurcolások okait, a szovjetek részéről alkalmazott módszereket az emberek összegyűjtése kapcsán, az elhurcolások útjait és megállóit Magyarország területén, számos személyes dokumentumot és esetet bemutatva.

Tulok Péter, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala kutatója az Európa különböző országaiba akkreditált svéd diplomaták Budapest ostromával kapcsolatos jelentéseit ismertette svéd levéltári kutatásai alapján. A kutató dokumentumok bemutatásával támasztotta alá, hogy a svéd diplomaták rendkívül alapos információkkal rendelkeztek mind politikai, mind katonai tekintetben, melyeket megosztottak a stockholmi külügyminisztérium illetékeseivel, akik ezen információk birtokában alakították Magyarországgal kapcsolatos álláspontjukat.

Kamen Nevenkin bolgár kutató az ostrommal kapcsolatos mítoszokról és téveszmékről tartott előadást. A kutatása alapján számos korábbi tévhitet cáfolt meg. Ezek közé tartozik, hogy a szovjet csapatok az ostrom során tekintettel lettek volna Budapest épületeire, és igyekeztek kíméletesek lenni az építészeti emlékekkel szemben. Hogy Budapest ostroma egyfajta Duna mentén vívott második Sztálingrádnak tekinthető. Hasonló tévhit az is, hogy a szovjet csapatok elsöprő túlerőben lettek volna a védőkhöz képest az ostromban.

Babucs Zoltán a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának ügyvivő-szakértője az. 1. honvéd harckocsiezred Budapest védelmében folytatott harcait mutatta be a fellelhető források alapján. Kitért az ezred egyes tisztjeinek történetére is, majd részletesen ismertette a magyar páncélosok fegyverzetbeli hátrányát a Vörös Hadsereghez képest.

Mihályi Balázs a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságától szovjet katonák magyar civilek ellen elkövetett atrocitását mutatta be Budapest ostroma alatt és után. Kutatásai a polgári halotti anyakönyveken alapulnak. Az elhalálozás helyének és a halál okának elemzésével sikerült azonosítania olyan eseteket, amikor civilek nagy valószínűséggel szovjet katonákhoz köthető cselekmények miatt vesztették életüket már a harcok elmúltával. Az esetek száma a mai Budapest területére vetítve elérheti az ezer főt is.

Makra Mónika a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságától előadásának témájául a – mind a mai napig kevéssé feldolgozott – nők elleni erőszakot választotta. A fiatal kutató rendkívül érzékletesen mutatta be a szovjet megszállás ezen aspektusát, amely nők tízezrei számára jelentett félbetört életet, ki nem beszélhető traumát, szégyent és ennek következményeként sok esetben öngyilkosságot. Az előadás során számos esetet mutatott be, és szó esett arról is, hogy a vidéki plébániák Historia Domusainak jövőbeli feldolgozása is számtalan fontos adatot szolgáltathat.

Tóth Gábor néprajzkutató azt a budapesti Szabadság szoborral kapcsolatos városi legendát cáfolta, mely szerint eredetileg a repülőszerencsétlenségben elhunyt kormányzó helyettes, Horthy István emlékműve lett volna a Kisfaludi Strobl Zsigmond által mintázott Szabadság szobor. Vetítettképes előadásában kiemelte, hogy sok más, az ostromot érintő legendához hasonlóan ennek semmi köze nincs a valósághoz. A tévhitek mellett a kutató beszámolt oral history interjúi során szerzett tapasztalatairól, amelyeket budapesti lakosokkal készített az ostromról.

Tóth Ferenc, a Magyar Roncskutatók Egyesületének elnöke Budapest ellátásáról tartott előadást, melynek során a dunai vízi közlekedés szerepét és jelentőségét mutatta be a háború alatti években. Budapest ostroma során a város bekerítését követően a fővárosba szorult katonák ellátása csak a levegőből volt megoldható, illetve történt egy kísérlet a Dunán történő utánpótlásra is. Tóth Ferenc rengeteg, a hajózáshoz kapcsolódó érdekességgel szolgált az ostromhoz köthetően, ezek közé tartozik az az eddig nem ismert tény, hogy az úgynevezett Attila-vonal építése kapcsán a vízben mágneses aknákat telepítettek a németek már a bekerítést követően a Duna budapesti szakaszán.

A konferenciát Mihályi Balázs Budapest ostroma. A polgári áldozatok című könyvének könyvbemutatója zárta. A tudományos konferencián elhangzott előadások a nagy érdeklődésre való tekintettel konferenciakötetben is megjelennek.

T. P.

Ezt olvastad?

2023. szeptember 7-én és 8-án rendezte meg a NEPOSTRANS, vagyis „Negotiating post-imperial transitions: From remobilization to nation-state consolidation. A comparative
Támogasson minket