Budapest régi-új perspektívából – a Magdolna-torony titkai
Egy torony, amelynek sorsa összeforrt Budapest történelmi eseményeivel, ahonnan az egész fővárost belátni, és amelyet újra megnyitottak a közönség számára. A Magdolna-tornyot a Múzeumok Éjszakáján látogattuk meg. Ekkor nyílt meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum egy másik kiállítása is, amely a második világháború során lezajlott szicíliai partraszállást mutatja be.
A Kapisztrán tér közepén emelkedő magányos, romos Magdolna-torony titkai végre feltárulnak a közönség előtt. Történetét F. Horváth Ágnes, önkéntes tartalékos katona, mesélte el stábunknak.
Fotó: Gyenes Andrea
A torony eredetileg a Mária Magdolna-templomhoz tartozott, amely a legrégebbi egyházi alapítású intézmény volt a várkerületben. A tizenharmadik század közepén kezdték építeni, IV. Béla korában, amikor a fővárost Esztergomból Budára költöztették. Ez a templom – a szintén akkor épülő – Nagyboldogasszony-, azaz a mai Mátyás-templom filiáléja volt, plébániájához tartozott. Az egykori épület helyén ma a nyolcvanas években rekonstruált – tehát nem eredeti – oldalfalak állnak. A téren látható lándzsa ablak szintén új, a megsemmisült templom méreteit és jellegét hivatott demonstrálni.
Az először egyhajós, egyenes záródású Mária Magdolna-templomot később háromhajóssá bővítették, félköríves szentélyzáródással. A tizenharmadik és a tizenötödik század között Bajor-, Sváb- és Szászországból költöztek telepesek az elnéptelenedett országba illetve a fővárosba. A magyar ajkú lakosság a Mária Magdolna-templomot, a német ajkúak pedig a Nagyboldogasszony-templomot használták istentiszteletkor.
Fotó: Gyenes Andrea
1541 után, az oszmán-török fennhatóságot kezdetben a különböző felekezetek iránti vallási tolerancia jellemezte. A tizenhatodik században a protestantizmus elterjedése után fel is osztották a Mária Magdolna-templomot a hívek: a szentélynél latin nyelvű, katolikus szertartás zajlott, a deszkafallal középen leválasztott másik oldalon pedig a protestánsok anyanyelvű istentiszteleteit tartották. Később, a tizenöt éves háborút követően az oszmán-törökök betiltották ezeket a szertartásokat és dzsámivá alakították át a templomot, először Órás dzsámi, majd Győzelem dzsámi néven. A freskókat lefestették és egy hatalmas órát helyeztek el a torony tetején, amely messziről is jól láthatóan mutatta az időt, pontossága miatt pedig a müezzinek is ehhez igazították az imákat. 1686-ban, amikor az egyesült keresztény seregek visszafoglalták Budát, a források szerint a vár védelme során a törökök még egy kisebbfajta is ágyút felcipeltek a toronyba. Az ostrom után rommá lett a Mária Magdolna-templom.
Fotó: Gyenes Andrea
Százötven én után a keresztények visszatértek a várkerületbe, ekkor a ferencesek felismerni vélték Szent Mihály templomukat a romban, bár sosem volt az övék. A szerzetesek megkapták az épületet és barokk stílusban újjáépítették. II József tiltó rendeletéig a ferencesek működtették a templomot és a hozzá tartozó rendházat, majd, miután elvették tőlük, állami funkciókat látott el. 1792-ben I. Ferencet a használaton kívüli templomban koronázták meg. 1817-től helyőrségi laktanya és templom lett belőle.
Fotó: Gyenes Andrea
A második világháború alatt igazi géppuskafészek vált a toronyból. Budapest ostroma volt a harmadik leghosszabb a háború történetében, Leningrád és Sztálingrád után: 1944. december 24-től 1945. február 13-ig tartott. A Magdolna-toronynak rendkívüli stratégiai jelentősége volt, mivel a tetejéről belátni szinte egész Budapestet. A várat védő német és magyar katonák létszámának nagyságáról eltérnek a különböző katonai források, de hozzávetőlegesen hetven és kilencvenezer közé tehető a számuk. Közülük 1945. február 11-én harmincezren próbáltak meg kitörni innen, hogy eljussanak saját egységeikhez, de csak nagyjából nyolcszáz katonának sikerült. A többiekre halál vagy hadifogság várt, a szerencsésebbek pedig dezertáltak.
A háború után újra egy szétlőtt romhalmaz maradt a templom helyén, de nem volt olyan rossz állapotban, hogy ne lehetett volna felújítani, mondta el a Hadtörténeti Múzeum munkatársa. 1947-ben, a kommunista párt hatalomra kerülését követően, Rákosi Mátyás személyes parancsára lebontották a Mária Magdolna-templomot. A két építész, akiket a várkerület felújításával bíztak meg, Lux Kámán és Csemegi József próbálták különböző trükkökkel megóvni a templomot, de nem jártak sikerrel, csak a középkori tornyot tudták megmenteni. Csemegi javasolta Rákosinak, hogy egy panteont rendezzenek be itt, ami lehetővé tette, hogy fennmaradjon, és ma is álljon. A felújítás a tizenötödik századi gótikus formához igazodott, ezért láthatóak ma csúcsíves boltozatok, ajtók, és bordaboltozatok a torony falán.
Fotó: Gyenes Andrea
A kiállítás keretében a még mindig romos, golyó ütötte lyukakkal tarkított épület szintjein rengeteg fotót láthatunk a második világháború utáni, lepusztult várkerületről. Kontrasztnak a mai, 2015-ös állapotokkal párban mutatják be a ledőlt épületeket, romos tereket, utcákat. Nem nehéz felfedezni a képek közötti „apró különbségeket”.
A Magdolna-torony Budapest szerelmeseinek kötelező program, mivel a tetejéről az egész városban gyönyörködhetünk. Az épület sorsa összeforrt a fővároséval, szinte mindegyik meghatározó történelmi esemény nyomát viseli.
Fotó: Gyenes Andrea
A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat keretin belül mutatták be A szicíliai partraszállástól – Magyarország bombázásáig 1943-45. című kiállítást is, abból az alkalomból, hogy az európai hadszíntéren hetven éve ért véget a második világháború.
A múzeum ez alkalomból egy Magyarországon kevésbé ismert hadtörténeti eseményt, a szövetségesek olaszországi hadjáratát mutatja be. A Husky-hadművelettel kezdődő támadássorozat célja Szicília megszállása, majd onnan a teljes itáliai félsziget elfoglalása volt. A nagyszabású, jelentős hadászati jelentőségű partraszálló és légideszant hadműveletet hathetes szárazföldi harc követte, amely kezdete volt a szövetségesek által csak olaszországi hadjáratnak nevezett ütközetsorozatnak. (militaria.hu)
Fotó: Gyenes Andrea
Kovács Vilmos ezredes köszöntőbeszéde után a kiállítást Maria Assunta Accili, Olaszország magyarországi nagykövet asszonya és Puskás Attila, a Honvédelmi Minisztérium védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg.
Fotó: Gyenes Andrea
A kiállításról bővebb információ itt található.
Ezt olvastad?
További cikkek
A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története
Kossuth Lajos elfogyott regimentje. A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története címmel, rendhagyó kiállítás nyílt március 13-án a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában. Rendhagyó, mert az időszaki […]
NATO 25 – Magyarország negyed évszázada a NATO-ban
2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A csatlakozás 25. évfordulójára összehívott beszélgetés vendégei Dunay Pál (Eötvös Loránd […]
Közel 80 éve történt… – bemutatták a Gulág- és Gupvikutató Intézet első kiadványát
2024. február 24-én, a Kárpátaljai Szövetség székházában mutatták be a Közel 80 éve történt című tanulmánykötetet, a Gulág- és Gupvikutató Intézet első kiadványát. A kötet a Kárpát-medence teljes területéről, így […]
Előző cikk
Párhuzamos kapcsolások – Paks, az Atomváros
Paks nevét hallva, először bizonyosan a halászlé és az atomerőmű jut az emberek eszébe. A halászlé jóval korábbi márkajel, hiszen 1955-től a Margit körút 14. alatt működött a Paksi Halászati […]