Cholnoky Jenő élete és munkássága

Oszd meg másokkal is:

Portré

Mérnöki tudományok, geográfia, fényképezés, festészet – külön szakmák, ám Cholnoky Jenő (1870–1950) mégis mindben jártas volt. A földrajz „hőskorának” egyik utolsó képviselőjének emlékezete a mai napig élénken él a tudományos körökben, de élettörténetét mindenkinek érdemes megismerni.

Cholnoky Jenő 1942-ben. Forrás: Fortepan/Cholnoky Tamás

Ifjúkora

Cholnoky Jenő 1870. július 23-án született Veszprémben Cholnoky László és Zombath Krisztina gyermekeként. Tanulmányait a helyi piarista gimnáziumban kezdte, majd tanácsukra a pápai református kollégiumban fejezte be magántanulóként. „Csintalan” évei után az ő érettségije sikerült legjobban osztálytársai közül, így megkapta a helyi Lánczy-ösztöndíjat. Középiskolás évei írta meg első földrajzi ihletettségű munkáját Fiumétől a Rajnáig címmel, ami egy képzeletbeli útleírás volt. Érettségi után földrajzot szeretett volna tanulni, ügyvéd édesapja azonban nem támogatta továbbtanulási elképzeléseit – úgy vélte, hogy a tanárok mind szegények. Ehelyett a mérnöki pályát ajánlotta fiának, aki így a Mérnöki Szakosztályba iratkozott be 1889-ben, három évvel később pedig mérnöki diplomát szerzett. Először az egyetem Vízépítési Tanszékén Klimm Mihály tanársegédjeként dolgozott, azonban élete különös fordulatot vett. Lóczy Lajossal való megismerkedése segített Cholnokynak visszatérni a földrajzhoz és annak kutatáshoz.

1906. Magyarország Cholnoky Jenő földrajztudós, Almásy György Ázsia-kutató, Déchy Mór geográfus, Lóczy Lajos földrajztudós, Vámbéry Ármin Közép-ázsiai utazó, Sven Anders Hedin svéd földrajztudós. Forrás: Fortepan/Cholnoky Tamás

A földrajzi irányultság megerősödése

1894-ben Lóczy Lajos kezdeményezésére Cholnoky csatlakozott a Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottságához, hogy részt vehessen a magyar földrajztudomány egyik legnagyobb törekvéséhez – a magyar „Riviéra” tudományos megismeréséhez. A monumentális munka (1897–1920) során közel 60 szakember 32 kötetet állított elő, megközelítőleg 7000 oldalon keresztül vizsgálva a Balaton viszonyait magyar és német nyelven. Ebből Cholnoky négy részt írt meg: a tó limnológiáját (tótanját), színtüneményeit, vízállás-ingadozásait, valamint vízrajzát és jegét. Utóbbi kutatásai annyira újszerűek voltak, hogy később a nemzetközi tudományos életbe is bekapcsolódhatott.

1900. Magyarország, Hortobágy Cholnoky Jenő (jobbra) földrajztudós német tudósokat kalauzol. Forrás: Fortepan/Cholnoky Tamás

Lóczy hatására – mondhatnánk rábeszélésére – Cholnoky szerény ösztöndíjjal indult el a távoli Kínába, hogy ott mestere befejezetlen kutatásait folytathassa. A két év (1896–1898) során számos hidrológiai megfigyelést végzett a Jangcén és a Sárga-folyón, amikhez mérnöki pontosságú rajzokat is készített. Munkásságának értékét az is növelte, hogy nemcsak a célállomáson, hanem út közben is lehetősége volt megnézni a fontosabb városokat, csak azt sajnálta, hogy a hajó utasai többször őt kérték fel idegenvezetőnek. Megérkezése után pénze rohamosan fogyóban volt, így többször ajánlotta fel árvízvédelmi szakismeretét a kínai kormánynak – sikertelenül. Szorult helyzetéből francia vállalkozók húzták ki, akiknek megbízásából a mandzsúriai arany- és ezüstbányákat vizsgálhatta meg.   A munkákból befolyt jövedelmek és kapcsolatok segítségével Cholnoky még távolabbi helyekre is eljutott, úgy mint Japán vagy Oroszország (Vlagyivosztok). Az itt megszerzett tapasztalatokat saját életében, tudományos és ismeretterjesztő munkáival is kitűnően tudta alkalmazni, ahogyan azt a későbbiekben látni fogjuk.

1902. Magyarország, Budapest VI. Andrássy út 103. Hopp Ferenc világutazó kertje, Cholnoky Jenő és felesége Barrois Petronella. Forrás: Fortepan/Cholnoky Tamás

Hazatérte után a Budapesti Tudományegyetem Földrajzi Tanszékének adjunktusává nevezték ki, ahol folytathatta földrajzi munkáit. Ugyanebben az évben kötötte meg első házasságát Barrois Petronellával Pécsett szeptember 18-án, akitől három gyermeke született (Béla, Tibor és Ilona). 1903-ban szerezte meg doktori oklevelét földrajzból, ami megindíthatta a tudományos ranglétrán.

1901. Magyarország, Budapest VII. Marek József (Elemér) utca 41. III. em., Cholnoky Jenő és fia Béla. Forrás: Fortepan/Cholnoky Tamás

Kutatások a világ különböző pontjain

A Balatonnal foglalkozó munkái közül kiemelkedtek annak jegesedésével foglalkozó írásai, amelyek külföldön is ismertté tette a Cholnoky Jenő nevet. A X. Nemzetközi Földrajzi Kongresszuson beválasztották a Sarkkutató Bizottság olyan tagjai közé, mint például Fridtjof Nansen, Otto Nordenskjöld, Roald Amundsen, Robert Falcon Scott, Ernest Shackleton, Robert Peary, Erich von Drigalski és Umberto Cagni. 1910-ben a következő kongresszussal összekötve részt vett Nordenskjöld kutatásaiban, amit a Spitzbergákra vezetett. Cholnoky megfigyelései szerint a tundra az itt tapasztalható fagyás-olvadás miatt állandó mozgásban van, ezzel növelve területét. Eredményeiről a magyar közönség a Spitzbergák földrajzi képe (1926) című művében tájékozódhattak.

1910. Magyarország, Kővágóörs, Káli-medence, Balaton-felvidék kőtenger, Cholnoky Jenő földrajztudós. Forrás: Fortepan/Cholnoky Tamás

1912-ben Teleki Pállal együtt meghívást kapott az Amerikai Egyesült Államok Földrajzi Társaságának New Yorkban tartott kongresszusára. Ittlétük alatt bejárták a kontinens méretű országot odafelé Seattle-ig, visszafelé San Fransiscoból indulva. A szakmai program vezetőjével – W. M. Davis-szel – folytatott beszélgetései pedig nagymértékben változtatták meg Cholnoky szemléletét a földrajzhoz.

1910. Erdély, Kolozsvár, Cholnoky Jenő földrajztudós a Kolozsvári Tudományegyetem tanári szobájában. Forrás: Fortepan/Cholnoky Tamás

Az oktatási színtéren is sikerült előrébb lépnie. 1905. február 15-én nevezték ki a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Földrajzi Tanszékén oktatónak, ahol két nagy feladatot próbált megoldani. Egyrészt a helyi földrajzoktatás fejlesztését, másrészt Erdély földrajzának minél mélyebb és behatóbb megismerését. A két feladat kölcsönösen támogatta egymást, aminek jó alapot adott Cholnoky 1900-as utazása. Ekkor ugyanis többnyire gyalog járta be Erdély jelentős részét és a Székelyföldet, amiről fotográfiáiból bizonyosodhatunk meg. Itt komoly gyűjteményeket hozott létre, amiből kiemelkedik a Kolozsváron található Cholnoky-térképtár, amit 1919-ben nem tudott magával vinni. Az első világháború és következményei szinte azonnal éreztették hatását Cholnoky életén, hiszen emiatt került vissza Budapestre.

1913. Erdély, Váradszentmárton Püspökfürdő, az erdő szélén Cholnoky Jenő földrajztudós fest. Forrás: Fortepan/Cholnoky Tamás

Visszatérés Budapestre

1919 novemberében a román kormány családjával együtt kiutasította Cholnokyt Erdélyből (Romániából). Magyarországra kerültével rögtön a figyelő szemek elé került. A Földrajzi Közlemények hasábjain követhetjük végig megrendülését, ami Lóczy Lajos halálával érintette őt. Szentimentális képekkel teli elnöki beszédében felhívja a figyelmet a tudósok szerepére, különösen a földrajz képviselőire. Szakmai elhivatottságának jó példája az alábbi idézet:

Tanulják meg már, hogy földrajz csak egy van, az a tudomány, amelynek kötelessége a Földet tanulmányozni és leírni minden vonatkozásában, minden megvilágításban.” (Földrajzi közlemények, 1920, 7. oldal)

Visszatérése a budapesti Tudományegyetemre nem volt felhőtlen: a leírások szerint egy kifosztott és alapjaiban megrendült intézményt vett át elődjétől. Hosszú évek munkájával sikerült visszaemelnie az intézményt a régi fényébe, ami során olyan embereknek segítette munkáját, akik később a földrajztudomány kiemelkedő személyiségei lettek.

1930. Magyarország, Budapest VIII. Múzeum körút, a Pázmány Péter Tudományegyetem egyik tanterme, Cholnoky Jenő földrajztudós előadást tart. Forrás: Fortepan/Cholnoky Tamás

A sajtóban ekkoriban jelentek meg először ismeretterjesztő előadásainak hírei, amiket rendszerint az Urániában tartott, telt ház előtt. 1921-ben például a „Szabad Finnországról” szóló felolvasóestet nyitotta meg, majd előadást tartott Kínáról vagy például a „Kongó-négerek művészetéről”. Utóbbi ügyben komoly felzúdulást keltett, hogy a Képzőművészeti Főiskola diákjainak eltűntnek hitt rajzaival kívánta illusztrálni, hogy az afrikai művészet semmivel sem alábbvaló az európainál. A 8 Órai Újságban megjelenő cikkben utaltak Cholnoky negatív kijelentéseire, valamint művészeti hajlamára is. A fotóin és rajzain keresztül komoly képzőművészeti tehetségről tanúbizonyságot tevő Cholnoky szándékai érthetőnek tűnnek a vitát áttekintve, a módot, ahogyan kifejtette gondolatait, viszont többen sérelmezték. Szintén 1922-ben történt, hogy összetűzésbe került Pávai-Vajna Ferenccel, a hazai hévízkutatás kimagasló alakjával egy korábbi cikk miatt. A sajtóperben elhangzott vádak és vélemények nem nélkülözték a politikai indíttatásokat sem, amit Cholnoky próbált saját zilált lelkiállapotára (a romániai száműzetésre) hivatkozva elkendőzni. A fenti üggyel együtt ez kitűnően illusztrálja a „visszatérő” magyar tudósok beilleszkedésének problémáját és összerázódását az akkor fennálló tudományos élettel.

Tudományos tevékenységei

Cholnoky és tanítványa, Teleki Pál kapcsolata továbbra is erős maradt, egyesek szerint ők mozgatták a magyar földrajzkutatás szálait. Előbbi a természetföldrajzi beállottság felől közelített a kérdésekhez, ami jól megfért Teleki emberföldrajzi megközelítésével.

1925-ben Cholnokyt a Magyar Tudományos Akadémia a tagjai közé választotta. Tagságát 1949-ben felfüggesztették, és csak 1989-ban állítottak vissza folyamatos érvénnyel. Egyetemi tanári tevékenységét 1940-ben fejezte be, 35 évnyi folyamatos szolgálat után. Visszavonulása után is rendkívül aktív maradt, míg betegsége ágyhoz nem kötötte.

Cholnoky nem pusztán a földrajz bizonyos területeivel foglalkozott, hanem számos területen aktívan dolgozott. A Magyarhoni Földtani Társaságnak 1894 óta volt tagja, 1900-ban másodtitkárrá választották meg. A Magyar Földrajzi Társaságban Lóczy Lajos ajánlására 1893 óta tag, 1905–1911 között főtitkár, 1911–1913 között alelnök, 1914-től 1945-ig pedig elnök volt. Utóbbi teljesítménye az egyik leghosszabb ideig tartó elnökség volt a Társaság életében.

1926. Cholnoky Jenő és felesége, Fink Ida. Forrás: Fortepan/Cholnoky Tamás

Emellett elnöke volt Magyar Barlangkutató Társulatnak 1926 és 1944 között, számos barlangot neveztek el róla a későbbiekben.  Szintén komolyan foglalkozott a klimatikus viszonyokkal is, így a Meteorológiai Társaságnak is aktív tagja maradt 1939 és 1943 között.

A magyar testületek mellett számos külföldi társaság is tiszteletbeli tagjává választotta. Így 1930-ban az Angol Királyi Földrajzi Társaság, majd az Osztrák Földrajzi Társaság rendes tagjai közé került, míg az Olasz és a Szerb Földrajzi Társaságnak levelező tagja volt.

A tudományos teljesítmények mellett elnöke volt a Természetvédelmi Tanácsnak, valamint a Magyar Turista Egyesületnek egyaránt. Utóbbiról rendelkezésünkre áll egy filmhíradó-részlet, ahol megfigyelhetjük Cholnokyt az embertömegben.

1937. Magyarország Cholnoky Jenő földrajztudós rajzvázlatot készít. Forrás: Fortepan/Cholnoky Tamás

Láng Sándor számításai szerint közel 741 publikáció számítható a nevéhez, ezek közül 53 könyv, mint például a 6 kötetes Föld és Élet-sorozat vagy az Általános természetföldrajz. Szerkesztett három atlaszt/térképet, népszerűsítő kiadványainak száma átlépi a százas határt. Az egyes leírások szerint pedig előadásai még írásainál is nagyobb népszerűségnek örvendtek – nem meglepő, hogy külföldi útjait többször meg kellett ismételnie hangos sikerei miatt.

Mindezek mellett fontosnak tartotta a földrajz tanításának módszertani megújítását is. 1914-ben az alábbi módon nyilatkozott erről:

Rémes tárgy ma a földrajz a középiskolában. Csak a tankönyveket kell elolvasni, hogy az ember azonnal belássa, a tantervnek, a tanulás anyagának és módszerének teljesen elavult, elmaradt állapotát. … A lehető leglélekölőbb, legunalmasabb tárggyá tettek a legszebb tárgyat, borzalmas fenyítő eszközévé a gyermeknek, üdítő jutalom helyett, amire a földrajz hivatva van.” (Földrajzi Közlemények, 1914. 365.)

Több szakmódszertani tanulmányt adott közre, hogy ezzel is segíthesse a középiskolai oktatást és a tanárokat. Utóbbiak számára többször szervezett táborokat, kirándulásokat és előadásokat, hogy első kézből szerezzenek információkat a diákok számára. Cholnoky valódi pedagógusként és vezetőként viselkedett: saját példáját állította a diákok és a tanárok számára, ami ismertségét tovább növelte. Ilyen kezdeményezésnek bizonyult például a Földrajzi Zsebkönyv is, ami nagy népszerűségnek örvendett.

1941. Magyarország, Balaton, Tihany Cholnoky Jenő földrajztudós feleségével Fink Idával a Barátlakásoknál. Forrás: Fortepan/Cholnoky Tamás

Tragédiák árnyékában

A második világháború szörnyűségei sajnos nem kerülték el a visszavonult Cholnoky Jenő életét. Ekkoriban vesztette el feleségét, Fink Idát, majd a háború után házasságot kötött Vadas Jolánnal (1946 júliusában), aki gondját viselte 1950. július 5-én bekövetkezett haláláig. Tudományfelfogásának lényegét jól foglalja össze életrajzában:

„Életcélomnak tekintettem, hogy a földrajzot mint tudományt méltó helyére állítsam, és a közvéleményben mint a legszebb, legértékesebb tudományt megismertessem. Irodalmi munkásságom tehát három célt szolgált. Először: a tudományt előre vinni. Erre készüllek szakszerű műveim. Másodszor: a tudományt széles körben megismertetni és elterjeszteni. Erre szolgálnak népszerű munkáim. Harmadszor: anyagi eszközöket szerezni, hogy utazásaimat,tanulmányaimat anyagi nehézségek nélkül folytathassam.” (Földrajzi Közlemények, 1996, 65).

Művei a mai napig keresettek, mivel egyszerre mutatnak magas szakmaiságot, illetve közérhetőséget. Ha tehetjük, olvassunk bele Cholnoky munkáiba és ragadjon el minket a szerző történetmesélése – így mi is gazdagabbá válhatunk.

Cholnoky Jenő főbb művei:

A Balaton limnológiája, Budapest 1897.,

A futóhomok mozgásának törvényei, Budapest 1902.,

A Balaton jege, Budapest 1907.,

A Balaton hidrográfiája, Budapest 1918.,

Általános földrajz I-II., Pécs-Budapest 1923.,

A földfelszín formáinak ismerete, Budapest 1926.,

Magyarország földrajza, Budapest 1929.,

A Föld és élete, Budapest 1936-37., (6 kötet, összesen 3618 oldal).

Felhasznált irodalom:

8 Órai Újság, 1922. június (8. évfolyam), 125. szám, 4. oldal. Cholnoky Jenő éles támadása a Képzőművészeti Főiskola ellen.

Balázs Dénes: Cholnoky Jenő szerepe a karszttudomány fejlődésében. Karszt és barlang 1982. 1. 1-8.

Balázs Dénes: Cholnoky Jenő rajzai és festményei, Érd, 1986.

Balázs Dénes, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Better kiadó, Budapest 1997., 219. o

Cholnoky Jenő: Elnöki megnyitó. Földrajzi Közlemények XLVIII. kötet (1920), 1-5. füzet.

Cholnoky Jenő: Utazásaim, élményeim, kalandjaim. – Pantheon Kiadó, Budapest, 1942.

Góg Imre: Emlékezés dr. Cholnoky Jenő hidrológiai munkásságára halála 50. évfordulóján. Hidrológiai tájékoztató 2000. 10-12.

Kubassek János: Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete. Természet világa 118. 1987. 4. 186-187.

Mácsai Anetta: Cholnoky Jenő életének legfontosabb eseményei (kronológia). In: Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő termsézetábrázoló művészete. Érd, 2002.

Magyar Turista Lexikon, szerkesztette Polgárdy Géza, Budapest 1941., 37. o.

Polgárdy Géza: Száznegyven éve született dr. Cholnoky Jenő. Honismeret, 38. (2010), 20-23.

Sipos Anna Magdolna és Nagy Miklós Mihály: Földrajzoktatás a válságos évtizedekben. Magyar Pedagógia 98. (1998), 1. 41-57.

Székely András: Cholnoky Jenő életműve (1870-1950). Földrajzi Közlemények CXX. (XLIV.) kötet, 1996. 1. szám, 49-66.

Kiss Márton

Ezt olvastad?

Március 15-e több mint egy ünnep. Ezen a napon egész Magyarország az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezik, előttük tiszteleg.
Támogasson minket