Cívisek világa – A Múzeumok Éjszakáján nyílik új kiállítás a Déri Múzeumban

A Múzeumok Éjszakája rendezvényfolyamot 21. alkalommal rendezik meg idén Szent Iván éjjelén. Debrecenben ismét egy jegy megváltásával kereshető fel több közgyűjtemény, köztük a Déri Múzeum, mely új helytörténeti kiállítást mutat be a látogatóknak. A következő írás ehhez a kiállításhoz kíván kedvet csinálni a Debrecenbe látogató történelem iránt érdeklődők számára.

A Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiuma 2021 során pályázatot írt ki a vidéki múzeumok számára, hogy új állandó kiállítások létrehozását támogassa. A Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége szakmai felügyeletével kiírt pályázat lehetőségét a Déri Múzeum is megragadta, hogy a 2015-ben átadott helytörténeti kiállítását megújítsa. A Cívisek világa címmel benyújtott pályázat támogatást nyert. A támogatási volumen lehetőséget teremtett arra, hogy infrastrukturális átalakításokat végrehajtva új szakmai programot valósítsanak meg.

A Cívisek világa cím nem véletlenül utal Balogh István azonos című monográfiájára: annak alapállításaira épül, s azok témáit járják körbe.

„Balogh István muzeológus, néprajzkutató, történész Debrecen, a cívisek világa, a város szellemisége, tudósa. Azok a könyvek, tanulmányok, írások, előadások, amelyek nevéhez fűződnek, teljes életművet jelentenek. Olyan épületet, amely fölött ott van a mulandóság ellen az igazi értékekből épült védő tető. Az egykori néprajzos szemlélete ötvöződik a történészével. Így váltak Debrecenről, a magyar paraszti világról, Szabolcs megye történelméről szóló könyvei, tanulmányai sajátos, egyedi, egyszeri és megismételhetetlen szellemi produktumokká.”

Ezekkel a szavakkal kezdődik a „Cívisek világa” c. kötet szerzőjéről készült portréfilm, melyet 2004-ben, a 92 éves korában is aktívan dolgozó történészről készített a DTV, ami a Debreceni értéktárnak köszönhetően a Debreceni Médiaműhely YouTube csatornáján ma is megtekinthető. Balogh Istvánra emlékezve, munkájának címét kölcsönözve állította össze a Déri Múzeum szakmai közössége az új várostörténeti kiállítás koncepcióját.

Balogh István történész tanítványával, a Debrecen helytörténetével évtizedeken át foglalkozó Orosz Istvánnal
Balogh István történész tanítványával, a Debrecen helytörténetével évtizedeken át foglalkozó Orosz Istvánnal

A Múzeumok Éjszakáján nyíló új várostörténeti kiállítás hét fejezetre bontva meséli el a cívisváros történetét, és arra a kérdésre keresi a választ: Ki a cívis, mi a cívisváros? Elképzelhető, hogy a feltett kérdésre nem ad egyértelműen deklarált választ a kiállítás, csupán segít a látogatónak a válasz összeállításában. A kurátoroknak ez vezérelve is volt.

A kiállítás tervezése során nem voltak restek a szervezők feltenni a fenti kérdést a Debrecenért a mindennapokban aktívan dolgozó személyeknek. Fontosnak tartották ugyanis megtudni, miként gondolkodik erről a város vezetése, a jelentősebb történelmi egyházak debreceni vezetői, sportolók, újságírók, divattervezők, színészek, a kultúra, az oktatás és a gasztronómia jeles helyi képviselői. A rövid interjúkat kamerával rögzítették, melyből rövid részleteket már a Déri Múzeum videótárában apránként közzé is tettek. Az interjúkból összeállított egyórás riportfilm a kiállításban megtekinthető lesz, egyúttal évtizedes mementója annak, hogy a 21. század első évtizedeiben élő jeles debreceniek hogyan vélekednek a cívisségről, a debreceniségről.

Magát a kiállítást hét fejezetre osztották, melyek határai kronologikus és tematikus választóvonalak mentén lettek meghúzva. A szakmai egyeztetések során szem előtt tartották a szerteágazó muzeológiai, kiállításépítési, technikai, fenntarthatósági, múzeumpedagógiai és közművelődési érdekeket. Fontos szempont volt, hogy a Déri Múzeum sokrétű gyűjteményű struktúrája reprezentálva legyen, és eddig kiállításon nem szereplő tárgyak is helyt kapjanak a tárlaton. Alább röviden bemutatjuk a kiállítási egységek tömör szakmai koncepcióját, üzenetét.

Április 11-én és 12-én a Debrecen Város Napja alkalmából 7 tárgy 7 történet címmel zenével ízesített műsorban mutattak be egy-egy eddig nem látott tárgyat a készülő kiállításhoz kapcsolódóan. A cikkbe illesztett tárgyak ezen a rendezvényen kerültek a központba.

Lécvázas karosszék Debrecen, 1776.

A Föld c. egység Debrecen mezőgazdasági és népi hagyományait dolgozza fel néhány emblematikus tárggyal. A cívis gazdálkodás alapja a föld volt, minden ebből indult ki és ezzel függött össze. Ez az alap magában foglalja egyfelől, a föld megmunkálását, másfelől a földbirtoklás formáit is.  Közhely, hogy Debrecenben minden NAGY, (Nagyerdő, Nagytemplom, Nagyállomás), ez a „nagyság”, a cívis gazdaságokra is igaz. A hatalmas pusztai legelők és a viszonylagos földbőség hatással van a gazdálkodás léptékére. Szemléletesen utalnak erre az átlagosnál nagyobb méretű használati tárgyak. Ez a nagyobb lépték lehet a magyarázata a cívis gazdaság mozdulatlanságának és a belterjességre való törekvés hiányának is. Kiállítás ezzel az egységgel, helyet adva a szőlőtermesztés hagyományának is. Debrecen szőlőskertje az Érmellék, melyet ma már egy határ választ el a várostól. Az utóbbi idők szőlőfejlesztései azonban okot adnak rá, hogy büszkén mutassák be a cívisek szőlőhöz és borhoz való viszonyát.

A debreceni ötvös céh artikulusa 1600.

Összevont egységet képeznek a Megmaradás városa, és a Szabadság ára címekre keresztelt blokkok. Az első rész a 16–17. századi Debrecent, mint a minden nehézség ellenére is megmaradó várost kívánja bemutatni a reformáció jeles képviselőin a várost sújtó tűzvészeken és a gazdasági megújulást biztosító céheken keresztül. „A város megmaradása önmagában is egy magasabb rendeltetés jele.” szól az idézet. A három részre szakadt Magyar Királyság idején a fennmaradás egyik fontos záloga a hatalmak közötti, a város önállóságát biztosító óvatos, lavírozó politika volt, a nehézségek és bajok utáni gazdasági innovációt pedig a protestáns hivatásetika, a cívis mentalitást is determináló, vagyonhoz szükséges céhes munkamorál biztosította. A kiállítás elbeszéli, hogyan vált Debrecen a Kálvinista Rómából együtt élő felekezetek városává. A 17. század végén bekövetkezett változások fenyegetően hatottak Debrecenre, ezért a város az elért kiváltságait a szabad királyi városi rang elnyerésével kívánta biztosítani. Viszont komoly árral fizetett ezért, mivel a 30000 forint mellett a viszonylag önálló, zárt protestáns közösségnek be kellett engednie a katolikusokat. A folyamat nem zajlott zökkenőmentesen. A vallási ellentéteken túl a két felekezet közötti konfliktus a város Habsburg udvarral szembeni küzdelemben, a városi terjeszkedésben és a berögződésekben mutatkozott meg. A 18. század végén viszont a megbékélés jelei figyelhetők meg például Fáji Fáy János, a város első katolikus főbírója személyében vagy az új katolikus céhek megjelenésében. Mivel a felekezetek békés egymás mellett élése napjainkban is fontos üzenet, ezért külön figyelmet kap a kiállításban.

17. századi úrihímzés motívumai

Rakovszky Dániel városi főbíró, egész életművével mutatott példát arra, hogyan kell egy választott vezetőnek minél hasznosabban szolgálnia városát. Több mint két évtizedig volt a helyi református egyház és a Kollégium főgondnoka. Többször országgyűlési követként képviselte a város érdekeit. Hivatali ideje alatt, 1830-ban ritka jelenségként árvíz pusztított a Hortobágyon. A pusztai malomban a víz fogságába rekedt tizenegy embert idős kora ellenére hősiesen maga a főbíró mentette ki. Tettéért magas kitüntetést kapott I. Ferenc császártól. Szintén főbírója volt a városnak, amikor Csokonainak 1836-ban állították fel a költő géniuszát méltóképpen kifejező síremléket. A városért, emberekért olykor hősiesen téve kiérdemelte a debreceniek szeretetét, ezért egy izgalmas kialakítású önálló kiállítási egységben emlékeznek meg róla a kurátorok.

Részlet Juhász Máté minorita szerzetes Házi különös orvosságok, a népi gyógyítás enciklopédiájának szánt művéből

Az Arany Egyszarvú patika berendezését Dr. Rotschnek Emil gyógyszerész adományozta Debrecen szabad királyi város múzeumának. Az adomány az 1772-ben Zeininger Antal által felállított Arany Egyszarvúhoz címzett Czegléd utcai Gyógyszertár eredeti felszereléseiből fennmaradt laboratóriumi felszereléseket, orvosságos tégelyeket, könyveket, kovácsoltvas címert és festett szekrény- és ajtótáblákat tartalmaz. A patika berendezése az egyik legszebb és legértékesebb hazai gyógyszertári gyűjtemény. Fatégelyei esztergáltak, hengeres, talpas formájúak. A fajansz edények közt körte alakúakat is találhatunk. A régi üvegedények még hólyagpapírral vannak lekötve. Egyes edényekben még mindig megtalálhatók a régi gyógyszerek maradványai. Debrecenben nagy múltra tekint vissza a gyógynövényekkel való foglalkozás. Méliusz Juhász Péter Herbariuma 1578-ban jelent meg. Csapó József Debrecen főorvosa Új füves és virágos magyar kert c. 1775-ös munkájában közel ötszáz gyógynövényt mutat be. Földi János hajdúkerületi főorvos munkáját folytatta Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály, munkájuk 1807-ben jelent meg Linné rendszerét felhasználva Magyar füvészkönyv címmel. Az Arany Egyszarvú berendezése már a Városi Múzeum első kiállításában is szerepelt és a Déri Múzeum megnyitásakor is az állandó kiállításban láthatták az érdeklődő látogatók. Jókai Mór Egetvívó asszonyszív c. regénye alapján terjedt el az a tévhit, hogy a patika festett ajtó- és szekrénytábláit Mányoki Ádám festette.

Az építendő Debreceni Színház látványterve Szkalnitzky Antaltól

 A 19. század első felében Debrecen lakossága körében a díszítőkedv elsősorban használati tárgyaikra, bútoraikra irányult. A Szép mesterségek csíráit is főként a mesterrajzokban fedezhetjük fel, melyek eleinte egyes céhek felügyelete mellett, majd a Rajzoskolában készültek. A Református Kollégium támogatásával létrejött intézményt elsősorban az iparos legények oktatására hozták létre, de később csatlakoztak hozzájuk a rajzolni vágyó református kollégista és piarista diákok is. A Rajzoskola lassan a művészetek bölcsőjévé vált. Alapító tanára Kiss Sámuel volt, akit halála után Beregszászi Pál követett. Az oktatásuk során elsajátított ismeretek fejlesztették a növendékek szép iránti fogékonyságát, mely hatással volt a szépművészetek kibontakozására is. Megjelent a portréfestészet és portrészobrászat iránti igény is. Ezt – a Debrecen kultúrájában különösen jelentős időszakot – alkalmazott és szépművészeti emlékek bemutatását vállalja ez az egység.

A Kossuth utca sarka a századfordulón. Haranghy György felvétele

Debrecenben a 19. század második felének története drámaként írható le: az egyre inkább elszegényedő cívis és a feltörekvő, új típusú polgárság küzdelmeként. Ez a folyamat kerül bemutatásra a Lassú városiasodás c. egységben. A polgárság rendkívül tevékeny volt a gazdaság, a kultúra és a városszépítés terén, nekik köszönhető az a fejlődés, ami nemcsak a városképet változtatta meg, hatott a társadalomra, az életmódra, a gondolkodásra és a külvilághoz való viszonyra is. Tagjai mégsem érezhettek elégedettséget, hiszen folyamatos ellenállásba ütköztek a cívisek részéről, akik sérelemként élték meg az újat akarók kezdeményezéseit. Némi joggal, hiszen a 19. század második felében már megállíthatatlan volt elszegényedésük folyamata, társadalmi-gazdasági súlyuk csökkenése. A hagyományok, melyek megszabták életüket és gazdálkodásukat, egyre inkább akadállyá váltak. Ennek következménye, hogy a korábbinál még kevésbé érdeklődtek a közügyek iránt, nem ragadták magukkal őket a nagy társadalmi célok, a boldogságot a család körében keresték és a műveltségük is csak itt hasznosult. A kiállítás életképei talán közelebb hozhatják e különböző világokat, amelyek mégis együttesen alakították a város ekkori karakterét.

Debrecen bajnokai (válogatás)

Minden közösségnek vannak kiemelkedő jelentőségű személyiségei, akik különösen sokat tettek a városukért. Debrecen bajnokai, géniuszai háromféle típusba sorolhatók. Az elsőbe a várostörténet azon személyiségei tartoznak, akiket az európai történet- és művelődéstörténet-írás is számon tart. Méliusz Juhász Péter olyan várossá formálta Debrecent, melyre Nyugat-Európa nagy reformációs központjaiban is figyeltek. A másodikba azok tartoznak, akiknek jelentős hatása volt a város történetére, kulturális és szellemi életére. Itt említhető meg többek között Fazekas Mihály, aki egész életét Debrecennek szentelte, s minden cselekedetét a város szolgálatának rendelte alá. Ide sorolhatók a város jeles főbírái vagy Csanak József kereskedő, aki hasonló gondolkodású társaival együtt felgyorsította a városiasodás folyamatát, s akik európai látóhatárral rendelkeztek. A harmadikként az ún. debreceniség említhető meg, Kazinczy negatív értékítéletű, földhözragadtságra utaló szóalkotása. Pontos jelentése nem adható meg, ugyanakkor a város történetét áttekintve valóban kirajzolódik valamiféle sajátos szellemiség, amely mindig megtartotta Debrecent. A Cívisek világában tizenkilenc ilyen személy története kíséri végig a helytörténeti kiállítás látogatóját.

A szervezők elmondása alapján az új kiállítás kialakításánál fő szempontok között szerepelt az átláthatóság, a gondosan kiválasztott tárgyakhoz való könnyebb hozzáférés biztosítása, és az egységes látvány, melynek fő színkomponensei a fehér, a szürke és natúr fa. A tervezésnél figyelembe vette a kiállítás rendezője, hogy a kiállítótér alkalmas legyen csoportok befogadására, kiscsoportos foglalkozások, előadások tartására, hogy elő teret kapjon a múzeum. A kiállítás nyelve bilingvis, minden fontosabb információt megtalál a látogató magyarul és angolul. A kiállításhoz készült digitális kiállítástámogató program, melyben többletinformációk nyerhetőek ki. Készültek rövidfilmek az egyes mesterségekről, a művészi technikákról. Emellett arra építve, hogy minden kiállítási tárgyról készült műtermi fotó, azok részletes elemzésére is alkalmasak a kiállítótérben elhelyezett infópultok. Mi több, egy-egy minijáték az ismeretek rögzítését is elősegíti, valamint egy-két fejtörőt (puzzle, kvíz) is helyet kapott a digitális terminálokon.

Debrecen, Barna utcai aranykincs

A Déri Múzeum két emeletnyi kiállítóterének első, helytörténeti szintjén jött létre az új tárlat. Kiegészíti ezt a Föld alatti Debrecen című új, városi régészetre koncentráló egység, valamint a 2015-től folyamatosan látható Nagyerdő, Polgárosodó Debrecen, 1848 emlékezete, A történetíró kultusza és a Múzeum a Múzeumban c. tárlatok.

A Múzeumok Éjszakáján nyíló új tárlat szakmai felelőse Lakner Lajos volt, a látványtervező Ondrachek Péter, a kiállításrendező Orbázi Zoltán. Társkurátorként közreműködött Fodor Éva Irén, Magyar Márta, Váradi Katalin, Ormosi Viktória, Korompai Balázs.

A Cívisek világa kiállítás a nagyközönség számára június 24-én nyílik meg a Múzeumok Éjszakája programsorozat keretében, ezt követően egész évben kísérőrendezvények keretében fedezhető fel a tárlat, de állandó kiállításként éveken keresztül szolgálja majd a debrecenieket, és a Debrecenbe látogatókat.

A cikket a Déri Múzeum és az Újkor.hu együttműködésében közöljük.

Ezt olvastad?

2024. március 23-án és 24-én a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetében mutatják be legfrissebb kutatási eredményeiket a középkorral foglalkozó hallgatók. A
Támogasson minket