A cívisváros és a kinematográfia – Moziélet Debrecenben 1914-ig

Akárcsak a Mecsek lábánál, a Hajdúság szívében is hamar lelkes közönségre találtak a filmvetítések. A 20. század első felében gyors léptekben fejlődtek a mozgóképszínházak vásári látványosságból kulturális intézményekké.

A mozgókép, mint műsortöltelék

Ahogy korábbi írásunkban említettük, a Lumiére-fivérek találmányukat az 1896. évi millenniumi kiállításon mutatták be. A hazai kinematográfia történetének első éveiben még jellemző maradt ezen alkalmi, vásári látványosság jelleg. Ahogy Kispéter Miklós fogalmazott: „a film, illetőleg a mozgókép a legkétesebb környezetben tengődik. Az országos vásárok sátrai között, harmadrendű kabarék vagy kávéházak műsortöltelékeként tűnik fel…”.

Debrecen lakossága először 1900. június 6-án vehetett részt mozgókép előadáson Pekár Gyula jóvoltából, aki Spanyolországról és az ottani táncokról tartott vetítést. Még abban a hónapban műsorra kerültek a Velencéről, Kossuthról, Petőfiről és az aradi vértanúkról, a királyról és a királynéról szóló filmek. A vetítéseknek a színház adott otthont, ahol éppen szüneteltek az előadások. Egy-egy montázs mindössze 2-3 perc hosszúságú volt, így egy alkalommal akár 8-12 filmet is levetítettek. 1901 nyarán már a Margitfürdő dísztermében is voltak előadások.

Vándormozik vonzásában

A 20. század elején több vándormozi járta az országot, akik Debrecen városában is megtelepedtek időről-időre. Narten György például a Szénavásártáren (ma Segner tér) állította fel Bioskop sátrát, közvetlenül a huszárlaktanya szomszédságában. Többnyire olyan dokumentarista műveket vetített, mint a belgrádi királygyilkosság, XIII. Leó a Vatikánban, Taku bombázása (orosz-japán háború).

1904-ben a Lifka Ernesztina tulajdonában lévő Electro bioskop minden hétköznap három alkalommal, vasárnaponként 16 órától folyamatosan óránként tartott vetítéseket. Ez a társulat vezette be a csak felnőtt férfiak részére szervezett előadásokat. A híradó jellegű anyagok (Rémtettek Macedóniában, Brüsszel látképe, Ütközet a Jaki folyónál, A két legnagyobb orosz hadihajó veresége a japánoktól) mellett már a vígjátékok (A becsapott férj, Hamis szobalány) is jelentősebb szerephez jutottak.

Az 1907 nyarán megjelenő Winkler Lambert-féle mozi is a Szénatéren telepedett meg. Itt felnőtt nők részére is tartottak zártkörű vetítéseket. 1907 nyarán egy ilyen alkalommal egy női ruhába öltözött férfi (Báthory Gábor) lepleződött le, nem kis riadalmat keltve. A szokásos néhány perces összeállítások mellett a Winkler moziban már filmsorozatot is megtekinthettek az érdeklődők. 12 részen át követhették végig Margit, az elcsábított munkáslány szerelmi drámáját.

Munkáslány elcsábítása automobilon
Mint világi hölgy
Eltaszítva
Közel az éhenhaláshoz
Az egykori szép munkáslány koldul
Levél a szülői házhoz
Elcsábítva másodszor
Kényszerítve az erkölcstelenségre
Gyilkosság a hídon
A megmentés
Kórházban
Utolsó sóhaj az apa karjai között

Az első állandó mozik

Winkler Lambert törekvéseihez rövid időn belül társat is talált, Suchán Rezső személyében. Közös erővel 1907. április 23-án a Batthyány utca 1. sz. alatt Simonffy Imre házában megnyitották a város első saját épülettel rendelkező moziját, az Edisont. A közelben álló színház igazgatója tiltakozott ugyan az intézmény ellen, – feltehetően konkurenciát látott benne – de a városvezetés megadta a működési engedélyt. Hidegebb őszi napokon már annyira megtelt az Edison helyisége, hogy nagyobb tér után kellett nézni. Az Otthon kávéház (Sas u.) fogadta be a mozilátogatókat. A sikeren felbuzdulva Suchán a Nagyerdőn is nyitott egy mozit, amelynek épülete fából készült. Népszerűségének kulcsa az volt, hogy a városi aktuális eseményekről készített képeit, már másnap műsorra tűzte. Készültek képsorok a huszárok hadgyakorlatáról és a piarista gimnázium zászlószenteléséről egyaránt.

Ugyancsak a Winkler–Suchán összefogásnak köszönhette létét az Uránus villamosszínház, amely 1907 nyarán nyitotta meg kapuit a Szénavásártéren.  A falakon festett képek függtek, a nézőtér akár 1500 fő befogadására is alkalmas volt. Ez a mozi az első világháborúig folyamatosan működött. Heti kétszer vetítettek nagy érdeklődésre számot tartó „férfi előadásokat”, amelyek keretében olyan műveket tekinthettek meg az urak, mint az Asszonyok sorozása öreg katonatisztek közreműködésével, a Fövenyfürdő vagy A ravasz háziorvos. Suchán felismerte, hogy a filmeknek nemcsak a szórakoztatásban, hanem a művelődésben is hatalmas szerepük van, ennélfogva gyermek– és ifjúsági alkalmakat is szervezett. Ebben az időben feliratosak voltak a művek, illetve egyes némafilmekhez narrátort alkalmaztak. 1912-ben az Uránus a Csapó u. 17. szám alatti Koronába költözött.

Debrecen harmadik állandó moziját, a Meteort 1911. október 1-jén Csomor Gyula, egykor a MÁV kötelékében dolgozó géplakatos alapította, amerikai útjáról hazatérve. Az intézmény a Kossuth utcai temető szomszédságában, a Bocskai tér 10. szám alatt állott. Egyfajta „utánjátszó” moziként aposztrofálta magát, nem a premiervetítésekre koncentrált. Olcsó jegyárakkal dolgozott és sokszor a közelben lakó szegény gyerekeket ingyen fogadta. Felcseperedve stabil, fizetőképes közönséget jelentettek számára.

Közben a kávéházak is igyekeztek vetítéseket tartani, hogy minden több vendéget tudjanak becsábítani. A Petőfi téri Széchenyi kávéház és szálloda ingyen előadásokat tartott. Alkalmazta ezt a taktikát a Fiume kávéház is fedett kerthelyiségében (Csapó u. 52.). Ugyancsak a Petőfi téren, a Hajnal mulató mellett működött egy azonos nevű, kérészéletű mozi.

Premiermozik

Az 1910-es években létrejött filmszínházak arra törekedtek, hogy minél előbb közreadhassák az aktuális filmprodukciókat. Az Apolló filmszínház Farkas Andor posztókereskedő és Fejér Ferenc ügyvéd összefogásából 1912 decemberében nyílt meg a Miklós utca elején. A helyiségben emeleti páholyokat és zsöllyéket alakítottak ki déli (Miklós utcai) és a keleti oldalon, a földszinten 432, az emeleten 162 üléssel. 1940-ben az Apollót már mint a Magyar Nemzeti Apolló Mozgófénykép Rt. tulajdonát modernizálták. Ekkor szüntették meg az emeleti ülőhelyeket és helyezték át a Piac utcára. Ettől kezdve alkalmazták itt a vászon elé helyezett, villannyal működő függönyt. A légfrissítés érdekében illatot permeteztek és légcsavarokkal dolgoztak. Az átalakítás során sokat javult a terem akusztikája. A munkálatokat Asztalos Béla építészmérnök tervei alapján valósították meg. A vendégeket egyenruhába bújtatott férfi jegyszedők fogadták. Az újjávarázsolt mozi nézőtere 680 férőhelyes lett. A mozi építéstörténetét 2004-ben a Filmkultúra hasábjain Síró Judit adta közre.

1913 decemberében nyílt meg az Aranybika Szálloda aljában az Aranybika Mozgó, amelynek bejárata a mai Bajcsy-Zsilinszky utcára nézett. Igen magas helyárakkal működött (60 fillértől 2,5 koronáig). Az első világháború idején a Mozgóból és néhány szomszédos helyiségből hozták létre a Katonaotthont. Az Aranybika megújulását (1915) követően pedig annak udvarán, külön színházi épületben jött létre a földszinti és emeleti, plüssel bélelt páholyokkal rendelkező Vígszínház Mozi.

Suchán Rezső újabb filmszínháza 1914. január 28-án nyílt, a Kálvin téren. Az Uránia a maga 850 ülőhelyével a város legnagyobb mozijának számított. A hadifogságba került tulajdonos szabadulását követően egzisztenciális válságba került. Létesítményét a Debreceni Filmszínház Kft. vásárolta meg. Az Uránia Mozgó Heti Eseményei címmel külön kiadványban tájékoztatták közönségüket. 1929-ben modernizálták, ettől kezdve 724 férőhellyel bírt. Az 1930-as években Hungária névvel illették.

Debrecen város is jól példázza azt a tendenciát, ahogy a 20. század legelején a vándormoziknak igen korán kihívójuk akadt, hiszen a módosabb, az újdonságok iránt nyitott, a szórakoztatás és tájékoztatás új eszközének gazdasági jelentőségét felismerő polgárok rövidesen létrehozták az állandó filmszínházakat. Olykor egy-egy személy kezén összpontosult az adott város „mozibirodalma”.

A cikk alapjául Szűcs Ernő Mozgóképszínházak Debrecenben 1944-ig című írása és Síró Judit Apolló mozival foglalkozó írása szolgált.

Várjuk olyan helytörténészek jelentkezését, akik szívesen feldolgoznák településük művelődéstörténetének kapcsolódó szeletét. Jelentkezni az arvai.tundi@gmail com címen lehetséges.

Árvai Tünde

Ezt olvastad?

A Déri Múzeumban június 24-én adtuk át a nagyközönség számára a Cívisek világa c. új helytörténeti állandó kiállítást a Múzeumok
Támogasson minket