Collectanea Vaticana Hungariae-kötetek bemutatója a római Német Történeti Intézetben

2022. október 17-én került sor a római Német Történeti Intézetben (Deutsches Historisches Institut in Rom, DHI) a vendéglátó intézmény és az ELKH–PPKE–PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport szervezésében a Collectanea Vaticana Hungariae sorozat legújabb kiadványainak (I/18, II/8, II/10) nemzetközi bemutatójára. A rangos rendezvényt Alexander Koller, a Német Történeti Intézet igazgatóhelyettese, a DHI Róma online kiadványainak főszerkesztője, a nunciatúrakutatás szaktekintélye nyitotta meg. Elsősorban megköszönte Mons. Sergio Pagano püspök, a Vatikáni Apostoli Levéltár (Archivio Apostolico Vaticano) prefektusának közreműködését a Német Történeti Intézet tudományos életében, és hogy figyelemmel kíséri az Intézet kutatási programjait. Ezt követően üdvözölte a helyszínen megjelenő olasz, német, osztrák, francia és magyar hallgatóközönséget, majd beszédében részletesen bemutatta a Fraknói Kutatócsoport kutatómunkáját. Összefoglalta a Collectanea Vaticana Hungariae nemrég megjelent köteteinek új források feltárásán alapuló, az Apostoli Szentszék és Magyarország kapcsolataira hangsúlyt helyező eredményeit.

Koller már elöljáróban jelezte, hogy Fedeles Tamás kötetéből alapos összefoglalót kapunk a Magyar Szent Korona országaiból érkező klerikusok római szenteléséről az 1426 és 1523-as periódusból. Antonín Kalous kötete Angelo Pecchinoli legációjának 1488–1490 közötti éveinek feltárásával kiváló történeti előképet ad a kora újkori nunciatúratörténet számára. A harmadik bemutatásra kerülő kötet, Nemes Gábor munkája pedig egy igen hasznos repertórium, összegyűjtve V. Márton pápa pontifikátusának kezdetétől egészen 1526-ig – a magyar középkor végéig – a Kárpát-medence levéltáraiban fellelhető pápai kiadványokat – bocsátotta előre a Német Történeti Intézet igazgatóhelyettese.

Alexander Koller és Andreas Rehberg

Fedeles Tamás kötetét (Ordinationum Documenta Pontificia. Klerikusszentelések a Római Kúriában a Magyar Szent Korona országaiból [1426–1523]) Andreas Rehberg, a Német Történeti Intézet felelős középkoros kutatója mutatta be. Rehberg röviden vázolta Fedeles szakmai életrajzát, kihangsúlyozva, hogy a Pécsi Tudományegyetem a Fraknói Kutatócsoporttal együtt a kutató pályájának két meghatározó színtere. Rehberg felszólalása közben illusztrálta a Magyar Királyság egyházmegyéinek beosztását, kitérve a Magyar Királyság középkori kiterjedésére is. Gratulált a kutatócsoportnak ahhoz a kezdeményezéshez, hogy a kötetek e-book formában is letölthetők a kutatócsoport honlapjáról. Hangsúlyozta, hogy ez az igen jelentős kezdeményezés lehetővé teszi, hogy a kutatók világszerte megismerkedjenek a Fraknói Kutatócsoport legfrissebb kutatási eredményeivel. Mindehhez az angol nyelvű, annotált kísérőtanulmányok kiindulási pontot adnak számukra, hogy hasonló tematikájú kutatásuk, munkáik megírása során szakirodalomként hasznosíthassák azokat.

Andreas Rehberg

Fedeles Tamás kötetére visszatérve Rehberg elmondta, hogy jól megfigyelhető a kutató által feldolgozott történelmi periódusban, miszerint a kereszténység elterjedésével egyre inkább felerősödött és tömegessé vált a külföldi klerikusok felszentelése a római Kúriában.

Természetesen ehhez a klerikusoknak különféle vizsgákon kellett átesniük, hogy egyáltalán idáig eljussanak. Példaként említhető a latin nyelv kiváló ismeretének alapvető fontossága. Számos magyar klerikus római szentelése mögött különféle történelmi okok is állhattak, ezek között példaként említhetjük, hogy mivel a Magyar Királyság oszmán törökök által fenyegetett területein a püspökök munkája akadályokba ütközhetett, a promóciókat nem lehetett végrehajtani. Rehberg felszólalásában külön kitért a kötetben azonosítható német, például pozsonyi, soproni és bártfai klerikusokra. Végezetül összegezte, hogy Fedeles munkájában egyaránt megtalálhatóak azok a helyszínek, templomok nevei és elhelyezkedésük, ahol a szentelések végbe mentek, legtöbbjük a Vatikán közelében. Rehberg beszédét gratulációval zárta, további eredményekben gazdag munkát kívánva Fedeles Tamásnak és a Fraknói Kutatócsoportnak.

Mons. Sergio Pagano véve át a szót elöljáróban elmondta, hogy a vatikáni kutatások folyamán milyen akadályokkal kell megküzdeniük a kutatóknak.

A levéltári prefektus kifejtette, hogy 20 évvel ezelőtt nem lett volna lehetséges a Libri formatarum köteteire alapozott gördülékeny kutatás a Vatikáni Levéltárban, mivel csak pár éve készült el az adott egységet leíró Indice.

A jelenlévők és az online bekapcsolódó hallgatóság figyelmét felhívta arra, hogy jelenleg a Vatikáni Apostoli Levéltárban egy új segédlet elkészítésén dolgoznak, ami tovább segítheti majd a kutatók munkáját. Az úgynevezett Guida többkötetes kiadványában a levéltárban található összes (kb. 400) fond leírásának összefoglalása lesz majd elérhető, ezáltal átláthatóvá válik minden egyes levéltári egység tartalma a kutatók számára. A püspök sajnálattal nyugtázta, hogy manapság a kultúra, kiváltképpen a tudomány válságát éli, amit sajnos a Vatikáni Apostoli Levéltár is érzékel; mindenesetre a levéltár próbálja a maximális szolgáltatásokat nyújtani a kutatóknak.

Andreas Rehberg és Mons. Sergio Pagano

Mons. Pagano kifejezte elégedettségét, hogy 20 évvel ezelőtt hozzájárult Erdő Péter bíborossal együtt a Collectanea Vaticana Hungariae sorozat megalapításához és büszke arra, hogy Magyarországon a latin nyelv művelése milyen magas színvonalon áll. Részletesen elemezte Kalous Angelo Pecchinoli pápai legációja a magyar királyi udvarban (1488–1490) című kötetét. Elismerő szavakkal minősítette a kutató munkáját, főként, hogy a dokumentumok feltárása a Vatikáni Apostoli Levéltáron kívül sok más archívum (például a Milánói Állami Levéltár, az Arcvhiwum Państwowe Poznań, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és a Moravská Zemská Knihovna) anyagának felhasználásával jött létre. Az alapos kutatás mellett a téma újító jelentősége is szóba került, mivel nem létezik olyan szócikk az olasz életrajzi szótárban, ami feldolgozza Angelo Pecchinoli életművét.

A bemutatott kötetek

A prefektus ezt követően Nemes Gábor Repertorium Pontificiorum Documentorum in Regnis Sacrae Coronae Hungariae existentium című kötetének bemutatásával folytatta mondandóját. Kiemelte a Fraknói Kutatócsoport tudományos főmunkatársának kitűnő levéltárosi hozzáértését, ahogyan a pápai dokumentumok leírásait elkészítette. Miként korábban Rehberg, Mons. Pagano is fontosnak tartotta részletezni, hogy Szent István koronájának országai jóval nagyobb területét ölelték fel Közép-Európának a korszakban, mint a mai ország határai.

Hangsúlyozta, hogy a Vatikáni Apostoli Levéltár számára is hasznos a kötet, hiszen számos olyan eredeti pápai bréve lelőhelye található meg benne, amelyek vatikáni regisztruma vagy elveszetett, vagy éppen nem is regisztrálták az iratot.

A prefektus hozzátette, hogy személyesen is nagy hasznát veszi Nemes gyűjtésének, hiszen épp IV. Sixtus pápa brévéinek kiadásán dolgozik. Aláhúzta végül, hogy a kötet a kúriai hivatalnokok repertóriumával is ki lett bővítve, a rájuk vonatkozó új adatok egyetemes történeti jelentőséggel bírnak. A püspök beszédének zárásában Rehberghez hasonlóan gratulált a Fraknói Kutatócsoport eredményeihez és további jó munkát kívánt a kutatók számára.

Fedeles Tamás, Tusor Péter és Nemes Gábor a római Német Történeti Intézet előtt

Ezt követően az érintett magyar kutatók egymás után fejezték ki köszönetüket, köztük a rendezvénynek helyszínt biztosító Német Történeti Intézetnek, mind pedig a személyesen is jelen lévő püspök-prefektusnak. Elsőként Fedeles Tamás tudományos tanácsadó, a Fraknói Kutatócsoport társ-vezetője szólalt fel, külön örömét fejezve ki, hogy Andreas Rehberg szólt az általa elkészített műről, mivel a német kutató egyes írásai is inspirálóan hatottak rá, hogy a klerikusszentelések római gyakorlatát vizsgálata tárgyává tegye. Kutatási előzményként Lukcsics Pálnak egy 1928-as tanulmányát emelte még ki, melynek hatására végül hozzálátott a munkához. Elmondta, hogy amikor 2011 őszén három hónapig kutathatott a Vatikáni Apostoli Levéltárban (akkori nevén még Vatikáni Titkos Levéltárban), akkor fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy érdemes lenne a kúriai promóciókat dokumentáló, azonban a Lukcsics által nem ismert Camera Apostolica fondjában őrzött Libri formatarum 14 kötetes regisztersorozatának magyar vonatkozású adatait összegyűjteni. Hangsúlyozta, hogy a 2000-es évek közepétől a nemzetközi kutatás is fokozott figyelmet fordított e témakörre, példaként felhozva a Ludwig Schmugge által találóan megfogalmazásra kerülő turismo delle ordinazioni relevanciáját.

Fedeles Tamás

A szóban forgó kamarai kötetek szisztematikus feltárása 2016 májusában vette kezdetét. Megjegyezte, hogy 2017 késő őszén végezte el a magyar vonatkozású bejegyzések in extenso átírását. További kiegészítő kutatásokat folytatott más vatikáni és római levéltárakban is (Archivio del Vicariato, Archivio di Stato di Roma, Archivio della Penitenzieria). A munkafolyamatról szóló áttekintésének végén Fedeles elmondta, hogy végül 2018 nyarán fogott bele az említett okmánytár filológiai és tartalmi jegyzetapparátusának elkészítésébe, amely 2021 augusztusában jelent meg. A hiánypótló jellegre utalva leszögezte, hogy a külföldi klerikusok promócióját dokumentáló Libri formatarum magyar vonatkozású bejegyzéseit adja közre teljességre törekvően. Néhány mondat erejéig megemlékezett a római szentelések késő középkori jelenségéről, mind gyakoribbá válásáról is.

Végezetül Fedeles megosztotta a hallgatósággal azt a részletet, hogy az okmánytárban közölt dokumentumoknak monografikus szintű feldolgozásához is hozzálátott, valamint, hogy „Szentelési turizmus” a késő középkorban? Magyar(országi) egyháziak promóciója a Római Kúriában (1426–1523) címmel elkészítette a téma teljességre törekvő elemzésének kéziratát, amellyel az idei év tavaszán elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.

Fedeles Tamást a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ igazgatója, Nemes Gábor, a Fraknói Kutatócsoport tudományos főmunkatársa követte a pulpitusnál. Köszönő szavaiban kitért a Vatikáni Apostoli Levéltár gazdag magyar vonatkozású registrum-gyűjteményére, és – Fraknói Vilmosra visszautalva – általánosságban is szólt a magyar szempontból fontos dokumentumok jelentős mennyiségéről. Vonatkozó példaként hozta fel, hogy V. Márton pápa pontifikátusa idejéből több magyar vonatkozású bulla maradt fenn, mint amennyi pápai kiadvány a magyarországi archívumokban 1000–1500 között összesen megőrződött. Beszédében vázolta, hogy mi indította arra, hogy összeállítsa a most prezentált registrumban a Kárpát-medencei levéltárakban őrzött pápai kiadványokat és azok kiadásait. Az „indító lökést” a következőképpen vázolta a jelenlévők számára:

„Épp a Vatikáni Levéltárban a lateráni regisztrumokat kutattam, és néhány nagyon érdekes bullára bukkantam Bakóc Tamás bíboros, esztergomi érsekkel kapcsolatban. Sajnos az örömöm rögtön elszállt, amikor otthon rájöttem arra, hogy a bullák eredeti példányai Magyarországon találhatók, sőt, az elmúlt 200 évben több kiadást is megértek. Ekkor határoztam el, hogy készítek egy olyan segédletet, amely V. Márton pápa pontifikátusától a magyar középkor végéig, azaz 1417-től 1526-ig összegyűjti a Kárpát-medence levéltáraiban őrzött pápai kiadványokat és azok kiadásait” – fogalmazott Nemes.

Nemes Gábor

A megvalósításban inspirációként hatottak rá az Index Actorum Romanorum Pontificum sorozat kötetei, melynek kezdeményezése Giulio Battelli nevéhez fűződik, aki pedig Franco Bartoloni 1953-as felvetését vitte tovább, aki először vetette fel a pápai oklevelek összegyűjtésének ötletét. Nemes leszögezte, hogy Battelli jött rá arra, hogy a kiadás egyetlen járható útja az országonként vagy régiónként való publikálás. A rangos sorozatnak az elmúlt fél évszázad során 8 kötete jelent meg, olyan jeles szerzőktől, mint Bernard Barbiche, Brigide Schwarz vagy éppen Tilmann Schmidt. Ahogy Nemes a hallgatóság előtt elmondta, fontos célkitűzés volt számára az is, hogy az összeálló regisztrum a nemzetközi kutatói közösség számára is jól hasznosítható legyen. Elmondása szerint ez indította őt arra, hogy a kötetben felsorakoztatott eredeti oklevelek vizsgálata segítségével elkészítse a kúriai hivatalnokok repertóriumát is. Ezzel lényegében csatlakozott a Thomas Frenz által a pápai kúriai hivatalokban dolgozó személyek prozopográfiai és biográfiai gyűjtését felölelő munkába. Nemes ki is hangsúlyozta, hogy kötetével az említett német történész munkássága előtt is tisztelegni kívánt. Beszéde zárszavában kollégájához hasonlóan ő is köszönetét fejezte ki a Német Történeti Intézetnek a rendezvény befogadásáért, valamint külön is megköszönte a püspök-prefektusnak a kötete bemutatását.

Ezt követően néhány perc erejéig Antonín Kalous, az Olmützi Palacký Egyetem docense online kapcsolódott be a rendezvénybe, köszönetét fejezve ki ő is a munkája során nyújtott segítségért, illetve annak prezentálásáért a római rendezvény keretén belül.

Antonín Kalous

Végezetül Tusor Péter, a Fraknói Kutatócsoport alapító vezetője azon felül, hogy szintén köszönetét fejezte ki a Német Történeti Intézetnek, valamint az Intézet munkatársainak kooperációjáért, röviden vázolta a Fraknói Kutatócsoport múltját és jelenét. Beszédében visszautalt saját, negyedszázaddal korábbra visszatekintő vatikáni kutatásainak megkezdésére is. Ahogy elmondta, munkássága origójában kezdetektől Magyarország és a római Apostoli Szentszék évezredes kapcsolatainak kutatása állt. Beszédében felelevenítette, hogy 1881-ben, a szentszéki gyűjtemények megnyitásakor Fraknói Vilmos apát-kanonok, az MTA főtitkára, későbbi arbei címzetes püspök volt az, aki Rómában megszervezte a szisztematikus magyar kutatómunkát, majd villát is építtetett itt egy magyar történeti intézet számára.

Tusor Péter

Rámutatott, hogy a Fraknói-féle Monumenta Vaticana Hungariae folytatásaként életre hívott Collectanea Vaticana Hungariae sorozat immáron 30 kötettel járult hozzá a vatikáni feltáró történeti kutatások eredményeinek publikálásához.

Az indulásban megemlítette Erdő Péter bíboros szerepét, majd a későbbi támogatását a jelenlévő püspök-prefektusnak, továbbá a nemzetközi közegben folyó kooperációkat Alexander Kollerrel, Gaetano Plataniával, Matteo Sanfilippóval, Roberto Regolival, Silvano Giordanóval, Johannes Grohéval és még sokan másokkal. Kiemelte felszólalásában, hogy mindez vitathatatlanul azt jelenti, hogy sikerült életre kelteni és a modern körülményekhez igazítva képviselni Fraknói Vilmos tudományos örökségét az Örök Városban. Vagyis Fraknói szellemi örököse, munkájának valódi folytatója nem más, mint a nevét 2017 óta hivatalosan is viselő, hazai egyetemi háttérrel működő Kutatócsoport – zárta felszólalását Tusor Péter.

Sági GyörgyNagy Katalin

A teljes esemény itt megtekinthető.

A cikk az Újkor.hu és az ELKH–PPKE–PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport együttműködésének keretében született.

Fotó: Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Ezt olvastad?

Fazekas István műhelyvezető korábbi meghívásának eleget téve tartott előadást az Eötvös Collegium Történész műhelyében 2021. november 10-én a Fraknói Kutatócsoport