Csak „lányokon segítek” – Vera Drake (2004)

Mike Leigh, akinek filmjei gyakran szólnak az angol munkásosztályról, orvos édesapja és szülésznő édesanyja emlékének dedikálva, 2004-ben Vera Drake címmel adott közre egy alkotást, amellyel elnyerte a Velencei Filmfesztiválon az Arany Oroszlánt, három Oscar-díjra jelölték és három BAFTA-díjat is bezsebelhetett. A film egy 1950-ben Londonban élő család mindennapjaiba enged bepillantást, amelynek tagjai szerény körülményeikkel megbékélve, boldogságban élnek, amíg ki nem derül, hogy az édesanya megesett leányokon segít.

A film plakátja (Forrás: imdb.com)

A bravúros színészi játék és a film forgatásának különlegessége mellett természetesen azzal is magára vonta a figyelmet az alkotás, hogy egy olyan tabunak számító jelenséget mert tematizálni, mint az illegális abortuszok kérdése. Az alkotói folyamat sajátossága a rendező munkamódszerében rejlett, amely abban állt, hogy már a forgatás előtt heteket szánt arra, hogy négyszemközti konzultációk, improvizációs gyakorlatok segítségével a színészek megtalálják a szükséges karaktert és forgatókönyv hiányában őszintén, ösztönösen reagáljanak egy-egy új szereplő feltűnésére vagy valamely dramaturgiai fordulatra. Gyenge Lóránd szerint a rendező: „filmről filmre meséli kedves, megható történeteit az angol munkásosztály keserédes mindennapjairól, csiszolatlan, egyszerű, nehezen kommunikáló embereiről.”

A címszereplő Vera Drake (Imelda Staunton) egy középkorú, londoni asszony, aki mosolyogva suhan egyik helyről a másikra. Előkelő házakat takarít, beteg édesanyját és szomszédját ápolja, családjáról gondoskodik. Mindenkihez van egy jó szava, kedves gesztusa. Hálás a családjáért, elégedett a körülményeivel. A hétköznapjaira jellemző derűs magabiztossággal és lakonikus instrukciókkal végzi segítő tevékenységét is nagyjából két évtizede.

Vera éppen „segít” (Forrás: port.hu)

A film közege a háború utáni London, ahol a hiánygazdaság miatt még prosperál a feketekereskedelem. Az ifjak jó kapcsolatok birtokában tudnak cigarettáért nylon harisnyát szerezni, ami út lehet a hölgyek szívéhez. A családanya gyermekkori barátnője által jut teához, szardíniához és cukorkához. A férfiak között beszédtéma, hogy a második világháború idején ki, melyik fronton, milyen poszton szolgált, még zajlik a szerettek elvesztése és a harci cselekmények (pl. London ostroma) által keltett traumák feldolgozása. Akad azért egy kis szabadidő, amit a kocsmákban, a mulatókban vagy a mozikban lehet eltölteni. Általában a munkásosztály mindennapjainak, életkörülményeinek ellenpontozásaként felvillannak a felső középosztály egyes képviselői (pl. munkaadó, orvos). Mindkét közegben van azonban egy-egy nőalak, aki tiltott üzelmeket folytat. Lily, aki amellett, hogy élelmiszerekkel seftel, folyamatosan közvetíti ki Verát megesett leányok, nők, asszonyok házához, miközben a tudta nélkül a beavatkozás díját ő teszi el. A nemi erőszak áldozatául esett úri kisasszony barátnője, pedig tudja, hogy melyik nőgyógyászhoz és pszichiáterhez kell fordulni, hogy nem kívánt terhességének törvényes úton véget vetethessen.

Vera és férje (Forrás: imdb.com)

Az angol parlament a 19. század elejétől fogva időről-időre törvényben szabályozta az abortuszkérdést. 1950-ben az 1861. évi Offences against the Person Act, valamint az 1929. évi Infant Life (Preservation) Act voltak érvényben, amelyek tiltották a vetélés művi előidézését minden a megengedett okon kívül eső esetben. Az 1930-as évek közepén egy abortuszpárti csoport (Abortion Law Reform Association) is alakult az országban. 1938-ban a törvényi szabályozás megengedte az abortusz végrehajtását, ha az illető nemi erőszak áldozata lett vagy olyan fizikai vagy mentális betegsége volt, amely nem tette lehetővé a gyermekvállalást. A történetben szereplő Susan, amellett, hogy erőszak áldozata volt, azt hazudta, hogy anyai felmenője mentális betegségben szenvedett és maga is önkezével vetne véget életének, ha meg kellene szülnie nem kívánt gyermekét. A törvényi kritériumoknak való megfelelésen túl 150 fontot kóstált egy ilyen beavatkozás. 1967-ben a The Abortion Act legalizálta a regisztrált orvosok által végzett, bizonyos okokból történő abortuszokat. Vera Drake tevékenysége tehát később sem lett volna legális.

A 19. század második felében a nagyvárosi folklórban számos módszer létezett a vetélés előidézése érdekében. A virtuális listán szerepelt például az agresszív fertőtlenítőszerek használata, nagyon forró fürdő, gin, rendkívüli megerőltetés, lépcsőn való „szabályozott” leesés, állatgyógyászati gyógyszerek alkalmazása. Vera Drake szappanreszeléket és egy meg nem nevezett barna fertőtlenítő szert pumpált a megesett lányok testébe egy Higginson-körtének nevezett gumieszköz segítségével. A filmet kritika is érte például Jennifer Worth részéről, aki az 1950-es években volt ápoló és szülésznő. Úgy vélte, hogy egyrészt a bemutatott eljárás kivétel nélkül végzetes lehetett volna, illetve aggodalmát fejezte ki, amiért kétségbeesett nők másolhatják a módszert, ha hazájukban illegális az abortusz.

Vera családi körben (Forrás: imdb.com)

A film során hat alkalommal látjuk Verát „segíteni”. A megesettek különböző életkorú, hátterű nők, akik különböző okból döntöttek a segítségkérés mellett. Négy esetben házasságkötés előtti (alkalmi) kapcsolat eredménye volt a terhesség, egy asszony éppen Koreában harcoló férjét szarvazta fel, egy hét gyermekes asszony pedig úgy gondolta, hogy beteg férje mellett fizikailag nem bírt már több gyermeket vállalni. Egyikőjük azonban kórházba kerül a vetélés szövődményei miatt. A nőgyógyász rögtön tisztán látja, hogy mivel áll szemben, hiszen gyakoriak a „hátsó udvari” abortuszok következtében kialakuló fertőzések. A hivatalból értesített rendőrség hamar eljut Lilyhez, majd Verához.

A Drake család éppen örömmámorban úszik, mert Vera lányát, Ethelt eljegyezte a szomszéd, sógornője pedig várandós. A gratulációk sorát a nyomozói csapat bekopogtatása töri meg. Ideje, hogy Vera vállalja tetteinek következményeit. Ennél csak a családtagok előtti beismerés és a reakciókkal való szembenézés nehezebb. A film második felében Vera bírósági tárgyalásának megjelenítése által a rendező nyíltan az angol társadalmi rendszer és igazságszolgáltatás bírálatát fogalmazta meg.

Vera letartóztatása (Forrás: imdb.com)

Ajánlom a filmet azoknak, akik bepillantanának a londoni munkásosztály 1950-es évekbeli mindennapjaiba, akik előszeretettel merítkeznek meg kiváló brit színészek játékában, akik örömmel dekódolják a non-verbális kommunikáció nüanszait, akik szeretik a teát (16 említést jegyeztem fel a legváltozatosabb jelentéstartalommal), akik kíváncsiak milyen hullámokat kelt egy kibukó családi titok, és akik szívesen gondolkodnak örökérvényű és megoldhatatlan erkölcsi dilemmákon.

Árvai Tünde

Ezt olvastad?

1953. november 25-én került sor az angol és a magyar válogatott összecsapására a londoni Wembley stadionba. Európa két ekkoriban talán
Támogasson minket