A denártól a bitcoinig – Pénztörténetről a Déri Múzeumban

Talán kevesek között ismert a tény, a debreceni Déri Múzeum az őrzője az egyik legnagyobb numizmatikai gyűjteménynek Magyarországon, aranygyűjteményét csupán a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára előzi meg minőségben és mennyiségben. A gyűjtemény ennek megfelelően mindig megjelent a múzeum állandó kiállításain, a 2015-ben átadott, felújított épület kiállítóterében azonban nem kapott helyett. A hiányt részben pótolva 2020 őszén a járványügyi intézkedések betartása mellett A denártól a bitcoinig címmel programsorozatot bonyolítottak le a múzeumban, melynek része volt három szakmai előadás, tematikus múzeumpedagógiai programok és egy numizmatikai minitárlat átadása.

Az ezeréves magyar pénztörténetből három korszakot választottak ki a szervezők, amelybe a látogatóknak mélyebb betekintést biztosítottak. Elsőnek a középkort jelölték ki, 2020. szeptember 27-én vasárnap délután rendezték meg a programfolyam első rendezvényét. Az előadás megtartására Tóth Csabát, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának vezetőjét kérték fel, aki a középkori magyar veretekről tartott előadást. A megjelent érdeklődők betekintést nyertek Szent László éremábrázolásának változásába. Az első aranyveretet I. Anjou Károly alatt készítették 1325-ben, melynek fejlődése során mintegy két és fél évszázadon át állandósult Szent László jelenléte, viszont ábrázolásának módja folyamatosan változott. Attribútuma a csatabárd nyugati-európai példákban gyökerezik, viselete pedig követte a folyamatosan változó katonai viseletek evolúcióját. Az előadást követően a közönség részéről egy-két kérdés vetült fel, melyre az előadó készségesen válaszolt. A témáról bővebben Tóth Csaba videósorozata segítségével tudhatnak meg többet az érdeklődők a Magyar Nemzet Múzeum YouTube csatornáján a Pénzek színes világa c. videósorozat egyik vagy másik darabjából. Aki pedig szívesen olvasna is Szent László és a magyar pénzek kapcsolatáról, annak ajánljuk Szende László írását az Újkor.hu Lapozó rovatából.

A rendezvény második programpontja egy nemzeti unikum, Vitéz László bábhőst foglalkoztató bábjáték volt Fekete Dávid előadásában, illeszkedve a középkor tematikájába. A zenés, énekes előadásába nem csak az ifjúságot sikerült bevonnia, hanem a szülőket is. A bábjátékra érkező gyermekek szüleikkel közösen a múzeumpedagógusok felügyelete mellett elkészíthették saját Vitéz László figurájukat, és kipróbálhatták az elkészült numizmatikai kártyajátékot.

Október 11-én vasárnap került sor a második rendezvényre. Másodjára a századforduló időszakát választották ki a szervezők. A kiegyezést követő időszak ugyanis pénztörténeti szempontból is izgalmas, valamint az éremkibocsátás tekintetében is kiemelendő. A gazdasági fellendülés következtében az emberek több pénzt tudtak költeni szórakozásra, társasági életre, különösen a sok évi passzív ellenállást követően. Debrecen számára is ez egy virágkor volt, ahol a kávéházakban pezsgett az élet. A múzeum díszterme éppen ezért kávéházi formát öltött, kávé- és teakülönlegességeket szolgáltak fel, s megkóstolható volt Fedák Sári kedvenc süteménye is. A rendezvény szakmai előadása is ehhez igazodott, egy kis kávétörténeti ismeretterjesztő előadást tartott Árvai Tünde Cívisek csészével címmel. Az előadásban külön figyelmet kapott a századfordulós debreceni vendéglátás bemutatása is, melyhez kapcsolódva a Déri Múzeum megújult honlapján egy fotógaléria is megtekinthető. Az előadást követően a kávéházi hangulatot erősítette az élő zenével kísért sanzonének.

A rendezvény szerves részét képezte volna érembörze is, azonban a járványhelyzet ezt nem engedte a tervezett formában megrendezni. Ugyanakkor Gyarmati József a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Debreceni Csoportjának elnöke vállalta, hogy saját gyűjteményét a témához kapcsolódóan kiállítja. Így megtekinthetőek voltak a századforduló papírpénzei, a korabeli kitüntetések, és emlékérmek is, köztük az első debreceni emlékéremmel, mely a Csokonai Szinház átadására készült 1865-ben. A rendezvényt ismételten múzeumpedagógiai és kézműves foglalkozás kísérte.

A rendezvénysorozatunk harmadik, egyben záró rendezvényét bonyolították le 2020. október 25-én. A délutáni esemény programpontjai között szerepelt a Denártól a bitcoinig c. projekt ismertetése, a numizmatikai minitárlat megnyitása és kurátori tárlatvezetése, egy pénztörténeti előadás, és egy dupla Járai Márk önálló koncert „csendesülős” keretek között.

Angi János igazgató köszöntését követően Novák Ádám muzeológus, programfelelős tíz percben összefoglalta a pályázat keretében megvalósított eredményeket. Ismertette, hogy négy fő vetülete volt a projektnek, melyeket hiánytalanul sikerült megvalósítani. A numizmatikai gyűjtemény a minitárlaton keresztül megjelent a Déri Múzeum állandó kiállításában. A digitalizáció terén is egy lépést tehetett előre a gyűjtemény: 32 kiemelkedő érmet sikerült 3D digitalizálni, modellezni, kinyomtatni (1:1 és 3:1 arányú másolatok, valamint negatív „verőtövek”). Három komplex családi programot valósítottak meg éremkiállítással, kézműves foglalkozással, előadásokkal, és koncertekkel. Negyedikként pedig kiemelte, hogy átfogó múzeumpedagógiai program is készült a numizmatikai gyűjtemény bemutatására, melynek két fő pillérje az elkészült kártyajáték, és egy élőszereplős pénztörténeti társasjáték.

A projektismertetőt követően Barta Róbert intézetigazgató habil. egyetemi docens tartott előadást a Forint születése címmel. Az előadó kitért a pengő hiperinflációjának okaira és annak mértékére. A forint bevezetésének technikai hátterét is ismertette, különös hangsúlyt fektetve az 1946-os ezüst öt forintos jelentőségére, mely az új pénznem iránti bizalom erősítését szolgálta. Előadását követően a hallgatóság köréből több kérdés érkezett, a rájuk adott válaszok tovább mélyítették az ismerteket.

Ezt követően a látogatóknak rendhagyó tárlatvezetés keretében Novák Ádám mutatta be a numizmatikai minitárlatot. A hat éremtartó vitrin és installáció lehetőséget nyújt arra is, hogy a már öt éve látogatható Képtár új megvilágításba kerüljön, egy-egy festmény új megvilágításba kerüljön. A Képtárban, Benjamin Block Eszterházy Pálról készült festményéhez Eszterházy „Fényes” Miklós 1770-es ezüst tallérja került a portré terembe. Munkácsy Mihály „Búsuló betyárjához” Rónay Attila iparművész 2004-es tombak plakettje társult. Kovács Mihály Botond vitézéhez VII. Konstantin arany solidusa, Madarász Viktor Mátyás királyról készült képéhez Hunyadi János kormányzó aranyforintja kapcsolódik. Székely Bertalan Zrínyi kirohanása című képéhez I. (Nagy) Szulejmán szultán arany szultánija, míg Madarász Viktor ónodi országgyűlést ábrázoló festményéhez Bocskai István tízdukátos aranya került. A kiállítási installációk az élmény alapú tudásátadás mottója mentén készültek, Orbázi Zoltán kiállításrendező munkáját dicsérik.

A megnyitót követően családias, exkluzív keretek között került lebonyolításra Járai Márk duplakoncenrtje, ahol saját dalokat és feldolgozásokat játszott, ezzel megörvendeztetve a rendezvényre érkező fiatalabb és idősebb korosztályt is. Az előadás, a tárlatvezetés és a koncertek alatt a múzeum kávézója adott helyett a kézműves foglalkozásoknak, ahol minden érdeklődő elkészíthette saját kitűzőjét, és „arannyal” vonhatta be saját „emlékpénzét”. Nagy sikernek örvendett a numizmatikai kártyajáték, és debütált az élőszereplős társasjáték is.

A numizmatikai minitárlat a Déri Múzeum jelenlegi állandó kiállításának fennmaradásáig megtekinthető, a kártyajáték megvásárolható a múzeumi boltban, a múzeumpedagógiai programokra pedig a múzeum honlapján lehet jelentkezni. A gyűjteményről többet ugyanott a honlapon, és a MuseuMap rendszerén keresztül tudhatnak meg az érdeklődők.

Sikora János

Ezt olvastad?

Na, ki a király? – A könyv, amelyik mégsem véresen komoly

Nem mindennapi élményben lehet része annak, aki kézbe veszi Benedek Szabolcs: Király! – A magyar uralkodók véresen komoly históriája című

X