Digitális bölcsész: bölcsész vagy informatikus? – az elBeszélő podcast vendégei Fellegi Zsófia és Palkó Gábor

Az elBeszélő podcast 11. adásában Berczeli-Nemcsényi Alex és Lengyel Ádám beszélgetett Fellegi Zsófiával és Palkó Gáborral, a DigiPhil munkatársaival. Írásom legelején rögtön egy kulisszatitokkal kezdenék: a beszélgetés apropóját a tavalyi évben Szegeden megrendezett Történész Műhely hétvége adta, ahol a podcast vendégei az egyik kerekasztal-beszélgetésen is részt vettek előadóként; ekkor merült fel az ötlet, hogy szélesebb közönséggel is jó lenne megismertetni, hogy mivel is foglalkozik a digitális bölcsész.

Meglátásom szerint Magyarországon, szélesebb körben még kevésbé ismert tudományterület a digitális bölcsészet. Aki végighallgatja a beszélgetést, látni fogja, hogy maga a kifejezés egy ernyőfogalom, és rendkívül széles spektrumát öleli fel az egyes alterületeknek, noha a podcastben Fellegi Zsófia kutatási területe miatt a digitális filológia kapott hangsúlyos szerepet. Palkó Gábort idézve, hogy egy mondatban kellene megválaszolni a digitális bölcsészet aDigitális módszertanok reflexív alkalmazása a bölcsészettudományokban, a számítógépes eszközök reflexív használata a digitális bölcsészeti kérdések megválaszolásában”.

A digitális bölcsészet olyan tudományos diszciplína, amely számítógépes technológiákat használ, fejleszt bölcsészeti, társadalomtudományi kutatások során. Így hagyományos tudományos kérdésekre keres többnyire matematizálható válaszokat, valamint az új módszerek révén új kérdésfeltevésekkel gazdagítja a bölcsészet- és társadalomtudományokat. A digitális bölcsészet ennélfogva transzdiszciplináris kutatási terület, ahol a számítógép számolási kapacitását irodalomtudományi, kulturális emlékezeti, médiatudományi, történettudományi és nyelvészeti kutatási programokban használja fel, ezen felül pedig reflektál mindezekre a területekre.”i

Azt is őszintén remélem, hogy a beszélgetés végére senki nem fogja kétségbe vonni a Wikipédia szócikk azon állítását, hogy ez nem túl régi tudományterület valóban önálló diszciplína és nem a különböző tudományterületeket támogató módszertan. Előbbit erősíti az is, hogy van saját tanszéke: az ELTE-n a Történeti Intézet keretin belül működik az ország egyetlen Digitális Bölcsészet Tanszéke, valamint önálló folyóirata is van a digitális bölcsészeknek. Azt is megtudhatjuk a beszélgetésből, hogy nemcsak a kutatói pályán van szükség digitális bölcsészekre, hanem a digitális kulturális örökség jegyében a közgyűjteményekben hatalmas a szakemberéhség. A címben is feltett kérdésre is választ kaphatunk; elöljáróban csak annyit árulnék el, hogy a digitális bölcsész informatikus is egyfajta híd a bölcsészek és az informatikusok között.

Ahogy fentebb írtam, Fellegi Zsófia és Palkó Gábor a DigiPhil munkatársai, így elkerülhetetlen volt, hogy ne terelődjön szó erre a projektre is, ami Magyarország legnagyobb digitális filológiai projektje 2014 óta. De, hogy mivel is foglalkoznak, ahhoz hallgassák meg a podcastet és látogassák meg a projekt honlapját. Jó szórakozást és művelődést kívánok mindenkinek!

Csapó Fanni

 

Hivatkozás
ihttps://hu.wikipedia.org/wiki/Digit%C3%A1lis_b%C3%B6lcs%C3%A9szet (Letöltés ideje: 2023. 02. 05.)

Ezt olvastad?

M. Kiss Sándor Széchenyi-díjas történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet (Retörki) tudományos igazgatója 2021-től kezdve, valamint ugyanitt a tudományos tanács
Támogasson minket